2007.04.09. 

Disznóság!

A szakirodalmak szerint hazánk területén a 11–13. század folyamán igen kiterjedt sertéstartás folyt. Szinte nem akad olyan ránk maradt írásos forrás, amely ne említené, ne intézkedne róla. Említi a Gellért-legenda, foglalkozik vele 1222-ben az Aranybulla is. A 15. századi Thúróczy-krónika magyarok bejövetelét ábrázoló képén sertéseket is láthatunk. Ha pedig a falvak népe adózott vele, illetőleg a sertéseknek legelőterületei is voltak, akkor a falu népe magának is tenyésztette, és húsával a saját asztalát is ellátta. Mára viszont kilátástalan helyzetbe kerültek a sertéstartó magyar gazdák. A hazai sertésállomány létszáma jelenleg történelmi mélyponton van, még a négymilliót sem éri el. A sertéságazatban kialakult válság egyik oka, hogy nincs működő piac. A szakemberek szerint nincs piacvédelem, és nincs szakszerű minőségellenőrzés. További problémát jelent, hogy nagy mennyiségben áramlik be a lengyel és az osztrák sertés az országba, és senki nem ellenőrzi, hogy milyen körülmények között folyik az előállítás, és megvannak-e az egyedi jelzések. A magyar gazdák tehát kiszolgáltatottak, s állatonként akár 4-6 ezer forintot is ráfizetnek a tenyésztők. Egy felmérés szerint a forgalomban lévő húskészítmények 25-30 százaléka nem az élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi szabályoknak megfelelően kerül a fogyasztók asztalára. Ezért nem ártana, ha a hatóságok ugyanolyan szigorúan ellenőrizzék a külföldről érkező hússzállítmányokat, mint a hazait, és ugyanolyan következetességgel járjanak el mind az uniós, mind pedig a magyar gazdákkal szemben. Sokan teszik fel a kérdést: milyen előnyökkel járt a hazai húsipar számára az uniós csatlakozásunk? Sokat ebből nem lehet felsorolni. Csak egy példát mondok: próbáljon beszerezni dél- amerikai marhahús kvótát magyar vállalkozóként. Ezt a kedvezményes kvótát az EU-ban a tűzhöz közel állók „lenyúlják”. Az újonnan csatlakozóknak esélyük sincs erre, ami persze, nagy hátrány. Amikor a kvótákról, a versenyről beszélünk, akkor nálunk csak a versenyhátrányokról szólhatunk. Vért izzad az, aki innen Magyarországról akar uniós tagországba magyar hústermékeket eladni, itt viszont tárt karokkal várják a hálózatok a nyugat-európai termékeket.

Medveczky Attila,

a MIÉP Sajtóosztályának tagja