vissza a főoldalra

 

 

 

 2007.08.17. 

Kérdőjeles a Pszichiátriai Múzeum sorsa

Igaz, a Pszichiátriai Múzeum nem olyan nagy rangú intézet, mint a Nemzeti Múzeum, vagy a Szépművészeti, a jelen helyzetben, mikor a kormányzati buldózer elérte az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet fel kell emelni a szavunkat érte. Mi lesz a múzeum gyűjteményének a sorsa? – ez a kérdés izgatja a szakembereket. Egyben marad, vagy ebek harmincadjára kerül?

A „halálra ítélt” Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 1860-as években épített műemléki architektúrája ad helyet az orvos- és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős gyűjteménynek, a Pszichiátriai Képtár- Múzeumnak. A múzeumban az intézet alapítástól eltelt több mint egy évszázad során ápolt képzőművészek alkotásai, pszichotikus betegek művei és más értékes dokumentumok kaptak helyet. A 130 festményt és grafikát, valamint számos írásos anyagot bemutató állandó kiállítás reprezentatív válogatást ad a több száz műtárgyat felölelő gyűjteményből. Az alkotók többsége nem hivatalos művész. A képek kiválasztásakor azonban évtizedekre visszamenően mindig elsőrendű szempont volt az esztétikai értékek figyelembe vétele. A megéltség hitelessége révén megdöbbentő erejű képek sorával találkozhatunk. Az anyag a kutatók számára azért érdekes, mert a klasszikus téboly szabad megnyilvánulása figyelhető meg általa. A beteg-képek mellett a gyűjtemény természetesen kiemelt helyet biztosít az itt ápolt hivatásos képzőművészek alkotásainak is, többek között Nemes Lampérth József, Bártfay József Árpád, Pál István, Zórád Géza és Áronson Gábor műveinek. A Pszichiátriai Múzeum kezdeti tág gyűjtési körét igazolják az itt őrzött régi írások: Báthori Erzsébet perének latin nyelvű jegyzőkönyve; a "Matuska-ügy" sajtóvisszhangja; a Szálasi Ferenc elmeállapotát vizsgáló, 1939-ben kelt m. kir. törvényszéki elmeorvosi szakvélemény; Dr. Havas Gyula lajstroma az ókortól az 1940-es évekig azokról a képzőművészekről, akik elmebetegségben szenvedtek. A szakmai munkát segítő, tudományos igényű gyűjtemény feltételezi a képek mellé csatolható kórrajzok fellelhetőségét is. A régi dokumentumok között található például Madách Borbála, Vörösmarty Erzsébet, Nemes Lampérth József és Gulácsy Lajos kórlapja is. A pszichiátriai betegek gyógyításában az 1960-as évektől egyre nagyobb szerepet kapott a vizuális kifejezések támogatása. A kreatív terápiák gyógyító hatású foglalkozásai, a festés, a rajzolás, a mintázás eszközt adnak a betegeknek szavakkal már nem megfogalmazható élményeik kifejezésére. A foglalkozások jelesebb darabjai napjainkban is folyamatosan gyarapítják a Pszichiátriai Múzeum anyagát. A terápiás lehetőségeket tágító, a pszichotikusok árnyaltabb diagnózisát segítő képi világ kutatása már a XIX. századtól Európa szerte számos kollekció kialakulását eredményezte. Az elsők között volt Cesare Lombroso gyűjtése, mely napjainkban a torinói antropológiai múzeumban kapott helyet. 1900-ban jött létre az angliai Bethlem Királyi Kórház betegrajz-tára, és ugyancsak ekkor szerveződött gyűjteménnyé a Párizs melletti Villejuifben August Marie orvos anyaga, amely később beolvadt a lausanne-i Art Brut múzeumba. Kiemelkedő volt még Hans Prinzhorn elmeorvosnak a heidelbergi klinikán végzett tudományos kutatása és gyűjtése, mely 1920 körül formálódott szerves egységgé. Magyarországon a XX. század elején, a pécsi elmeklinikán és a lipótmezei elmegyógyintézetben jött létre kollekció a betegek alkotásaiból. Pécsett Reuter Camillo, Budapesten Selig Árpád elmeorvosok szereztek elévülhetetlen érdemeket a gyűjtési munkákban. A Selig anyagból 1930-ban, a pszichés betegek alkotásait bemutató állandó kiállítás nyílt „Selig-Múzeum” néven, mely már 1932-ben bekerült a múzeumok hivatalos nyilvántartási lajstromába. A hasonló profilú európai gyűjtemények sorában, elmekórtani és kultúrtörténeti egyedisége révén, elismert helyet kapott a „Selig-Múzeum”, mely a jelenlegi Pszichiátriai Múzeum magját is képezi. Csak remélhetjük, hogy a gyűjtemény egyben marad, méltó helyre kerül, s tovább tudja vinni azt a sokféle funkciót, amelyet jelenleg betölt.

 Medveczky Attila