vissza a főoldalra

 2007.08.17. 

Basescu Székelyföldről

Székelyföld lakóit nem az autonómia és a szeparatista eszmék, hanem a gazdasági problémák, az életszínvonal, a beruházások hiánya és a közlekedési infrastruktúra rossz állapota foglalkoztatja – jelentette ki Traian Basescu államfő, aki augusztus 14-ei sajtótájékoztatón számolt be a Kovászna és Hargita megyében töltött nyolc nap tapasztalatairól. Basescu elmondta, államfői minőségében látogatott el a két székelyföldi megyébe, hogy valósághű képet kapjon arról, hogy mi foglalkoztatja az ott élő embereket, hogyan látják a kiutat a nehéz gazdasági helyzetből. Hozzátette: azért érzi szükségesnek székelyföldi látogatásáról beszélni, mert az utóbbi egy hét során tett – főleg a román idegen nyelvként való oktatásával kapcsolatos – kijelentései számos demagóg megnyilvánulást váltottak ki a politikusok körében. Az államfő hangsúlyozta: elsősorban a két megye szegénysége miatt aggódik, a Székelyföld Romániától való különválásának kérdése pedig nem reális veszély. „Románok és magyarok nagyon jól megvannak egymással a két megyében. A szeparatista eszmék csak a politikusok fejében léteznek. A szegénység mindenkit egyenlően érint” – fogalmazott.  „Figyelmeztetem azokat, akik azt hiszik, hasznot húzhatnak a gátlástalan nacionalizmusból: semmi esélyük arra, hogy tovább szédítsék az embereket, magyarokat és románokat egyaránt” – szögezte le az államelnök a mintegy egyórás beszédében. Basescu hangsúlyozta: látogatása során „több ezer” emberrel találkozott, a beszélgetések során pedig egyszer sem hangzott el az autonómia szó.„Mi decentralizációnak nevezzük, a magyarok és a magyar szervezetek pedig autonómiának. Bárminek is nevezzük, az a tény, hogy jelenleg is a Ceausescu-éra központosított struktúrái működnek azt jelzi, hogy az állam nem vette komolyan az állami intézmények reformját” – fogalmazott az államfő. Ezzel kapcsolatban ismét leszögezte: szükség van az ország decentralizációjára, a minél nagyobb helyi autonómiára, de csakis alkotmányos keretek között. Hargita és Kovászna megyében épp olyan szintű autonómia lesz, mint Caracalban, vagy Craiován, hangsúlyozta Basescu. Az államfő a nacionalista demagógiát hibáztatta a székelyföldi megyék gazdasági elmaradottsága miatt, szerinte ez az oka annak, hogy a térség iránt érdeklődő befektetőket elriasztják az etnikai konfliktus kirobbanásának veszélyét hangoztató politikusok. A befektetők emiatt továbbmennek, és máshol teremtenek munkahelyeket, holott erre a székelyföldi megyékben is nagy szükség lenne, tette hozzá. A konfliktus gondolatát szerinte a magyar és román szélsőséges politikusok éltetik, és a két megye politikai vezetői példát vehetnek Kolozsvárról, ahol a nacionalista Gheorghe Funar polgármester távozása után jelentősen megugrott a befektetések szintje, a város pedig látványos fejlődésnek indult. Kifogásolta az államelnök, hogy a két székelyföldi megye természeti és turisztikai adottságai nincsenek kellően kihasználva. Nem természetes, hogy a Székelyföldön folyó fakitermelés ellenére a két megyében nem prioritás a faipar, és elfogadhatatlan, hogy az ásványvizek nagy része hasznosítatlanul elfolyik, mondta Basescu. Élesen bírálta az államfő az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ), amelyek szerinte a magyar közösségen belüli uralomért küzdenek. Basescu azt hangsúlyozta, hogy mind az RMDSZ-t, mind az MPSZ-t, mind pedig a többi magyar szervezetet érdekeik nem a parlamenti, hanem az önkormányzati választásokon elért eredményekhez kötik. Meggyőződése, hogy a magyar szervezetek egységes listán vesznek részt a parlamenti választásokon, hogy elérjék az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Basescu azzal a példával szemléltette a székelyföldi magyar–magyar hatalmi harcot, hogy Borbély László RMDSZ-es miniszter megpróbálta elérni, hogy a Szász Jenő MPSZ-elnök-polgármester vezette Székelyudvarhely ne kapjon állami fűtéstámogatást. „A magyar gyermekek énekelve tanulnak angolul, és sírva tanulnak románul.” Traian Bãsescu ezzel a romántanártól hallott idézettel próbálta szemléltetni mindazt, amit a román nyelv tanítása kapcsán hallott a Székelyföldön. Megjegyezte, nincsenek kételyei afelől, hogy a román nyelvet az idegen nyelvek módszertanával kell tanítani a Székelyföldön. „Hiába kiabálunk a televízióban, hogy a román nyelv Románia hivatalos nyelve, a Hargita és a Kovászna megyei realitások sajátos alkalmazást tesznek szükségessé” – fogalmazott az elnök, mélységesen demagógnak minősítve kezdeményezése bírálóit. Megjegyezte, olyan nyelvtanítási módszertanra van szükség, amelyik segíti a nem román anyanyelvű gyermekeket, nem pedig olyanra, amelyik blokkolja őket. „Mert a legtöbb gyermeket a szülők sem tudják segíteni a romántanulásban” – állapította meg. Az elnök értetlenségét fejezte ki, hogy a korábbi jelzések ellenére a minisztérium miért tartja fenn ezt a rendszert.

 (forrás: Krónika)