vissza a főoldalra

 2007.08.24. 

Pap Géza püspök identitásunk megtartásának feltételeiről

A Nagyküküllő alsó szakaszán fekvő Nagygalambfalván a templom felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét. Az alábbiakban az egyházi elöljáró válaszol a Hargita Népe kérdéseire.

 - Hány lelkész tevékenykedik az egyházkerületben, van-e lelkészhiány és biztosított-e az utánpótlás?

 - Jelenleg a lelkészek száma 550 körül van. A közelmúltban került sor a segédlelkészek és helyettes lelkészek kihelyezésére. Egyházi törvényeink szerint a végzősök két évig segédlelkészi szolgálatot teljesítenek. Hála Istennek, mindenki számára biztosított a gyülekezeti szolgálat. Az egyházkerület minden évben megszabja a felvételizők számát, ötéves távlatokban számolunk. Mindent figyelembe véve, kiszámítjuk, hogy öt év múlva hány lelkészre lesz szükség. Eddigi számításunk bevált, annyi a végzősök száma, mint amennyire szükségünk van.

 - Van-e lehetőség a még vissza nem kapott egyházi javak birtokba vételére?

 - Nem csak lehetőség, hanem törvény is van rá. Az igazság viszont az, hogy a törvény ugyan megszületett, de ez a folyamat nagyon lassú. Most már nem is a törvénnyel van baj, hanem egyes helyi hatóságok gáncsoskodásával. Sok esetben azt tapasztalom, hogy több polgármesteri hivatal első lépésként megfellebbezi a restitúciós bizottság döntését, s így két-három éves per kezdődik, aminek következménye az, hogy az épület állaga sokat romlik. Ötvenévi használat után romos állapotban adják vissza, s így minden esetben az épület felújításával kell kezdjük.

 - Véleménye szerint melyek identitásunk megtartásának fő feltételei Erdélyben?

 - Én most kettőre hivatkoznék: a Bibliából tudom, hogy Isten népének akkor van jövője, ha kapcsolatban marad Istennel. A nép mindig akkor lép a pusztulás útjára, mikor ezt megszakítja. Ezért mondom: a mi népünk számára alapvető fontosságú kérdés, hogy az Istennel közösségben maradjon és higgyen benne. A másik feltétel: mivel kevesen vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy szétszakadozzuk, se azt, hogy csoportokra bomoljunk és egymás ellen harcoljunk. Egy népnek az ereje mindig az egységben van. Lehet, hogy nem gondolkozunk egyformán, lehet, hogy nem azonosak az elképzeléseink, de egy kis nép meg kell tanuljon adott szinten visszalépni a közösség érdekébe.

 - Mi a véleménye a református egyház képviselőinek politikai szerepvállalásáról?

 - A kánon is szabályozza ezt a kérdést, de az igazgatótanács is hozott ezzel kapcsolatban egy magyarázó határozatot. A kánon kimondja, hogy csak főállású lelkipásztor lehet, aki adott szinten más állást is betölthet, de ehhez engedélyt kell kérnie. Az igazgatótanácsnak van egy olyan döntése, amelyben megfogalmazódott az, hogy a lelkipásztor politizálhat, lehet politikai véleménye, de ha választott tisztségviselő vagy tisztviselő lesz, akkor mandátuma idejére szüneteltetnie kell lelkészi állását. Például, ha egy református lelkész a román parlament tagja lesz, fel kell függesztenie lelkészi állását, amíg ott tevékenykedik.

 - Sokak szerint az egyházkerület vezetősége nem használja ki eléggé az írott sajtó kínálta lehetőségeket, az erdélyi reformátusok nem kapnak elég tájékoztatást a Kolozsvártól távolabbi vidékeken élő reformátusokról. Mi erről a véleménye?

 - Elfogadom a kritikát. Valóban küszködünk azzal, hogy az Üzenet című lapunkat tegyük az egész kerületet átfogó, azt képviselő lappá. Igaz, van többféle honlapunk, de az írott sajtóra is nagyobb hangsúlyt kellene fordítsunk. Szükségünk volna helyi tudósítókra. A kerület a cikkekért tudna is valamit fizetni. Sajnos, jelenleg a terjesztéssel is gondok vannak. Azon vagyunk, hogy ezen a helyzeten változtassunk.

 - Általában milyen a nagytiszteletű úr vasárnapi programja?

 - Minden vasárnap úton vagyok. A nap nagy része utazással, igehirdetéssel, vagy rendezvényeken való részvétellel telik el. A nagygalambfalvi találkozás és hálaadó istentisztelet örömteli alkalom, hiszen láthatom, hogy az egyházközség él, gyarapodik, és áldozatra is képes. Ez viszont az egész világ számára bizonyítja, hogy az a közösség, amely áldoz templomára, az élni akar, meg akar maradni reformátusnak, fontos számára az Istennel való kapcsolat.

 (forrás: Hargita Népe - László Miklós)