vissza a főoldalra

 

 

 2007.08.24. 

A szemét világvárosa

Közterületen szétszórt szemét, utcai falfirka és kutyapiszok mindig is volt Budapesten, ám a magyar fővárost elcsúfító tevékenységek Demszky Gábor főpolgármesterségének eddig eltelt 17 éve alatt öltöttek tömeges méretet. Míg azokban az országokban, ahol a politikai elit alkalmasabb és tisztességesebb emberekből áll, csupán marginális jelenség, ám szigorúan büntetett cselekedet a városi élettér rondítása, addig Budapestet – beleértve még az elitnek nevezett kerületeket is – elárasztja a kosz, a falakat és a tömegközlekedés járműveit pedig befedi a legocsmányabb grafiti. Ma már nemcsak a „nyócker” és a hasonló helyzetű lakónegyedek, hanem az egész főváros slumosodik.

Tavaly ilyenkor a magyarországi média vezető híreinek egyike arról szólt, hogy elvetemült vandálok savval maratták össze – több millió forintos kárt okozva – az éppen csak forgalomba állított új körúti villamosok, a combinók ablaküvegeit. Akkor el is fogták a tetteseket, és a körúti hernyók ablakai azóta is sértetlenek, de a többi vonalon közlekedő buszok és villamosok védelmét a Demszkyék által felügyelt BKV azóta is képtelen megoldani.

Elsősorban a tömegközlekedési járművek belső terében garázdálkodnak a grafitis vandálok, míg a buszok és villamosok külső részén ritkábban látni firkálmányokat. Utazás közben viszont folyamatosan szemlélhetjük a jármű belső terét elborító gusztustalan firkákat, az üvegen való kilátást akadályozó karcolt vagy savazott foltokat, csíkokat. Kedvelt célpontjai még a grafitizőknek a megállók fedett várakozóhelyei és a járattal kapcsolatos információkat tartalmazó táblák, melyeket előszeretettel tesznek olvashatatlanná. Miközben a viteldíjak drasztikus emelkedésével arányosan romlik a BKV által nyújtott szolgáltatások színvonala, a fővárosunk tömegközlekedését lebonyolító nagyvállalat – és persze a rendőrség – szinte semmit nem tesz járműveinek védelmében, szabad teret engedve a vandálok pusztító ösztöneinek.

Az utcákat, tereket tekintve sem különb a helyzet. A zömében rendkívül csúf, az emberek szépérzékét durván sértő grafitik még az idegenforgalmi szempontból kiemelt fontosságú városrészekben is ellepik a házfalakat. Például az V. és az I. kerületnek is jócskán kijut a falfirkákból, ám a lakótelepeken még rosszabb a helyzet. Mostanság nemigen akad Budapesten olyan panelház, amelynek elérhető részeit ne borítanák az esztétikai érzékünket mélyen sértő mázolmányok.

Nem valószínű, hogy a fékevesztett grafitizés visszaszorítása megoldhatatlan feladat lenne a hatóságok számára, ám úgy néz ki, hogy maga a politikai hatalom is megértéssel, jószándékú elnézéssel szemléli a falfirkáló tevékenységét. Sőt a kormánypárti médiumok többnyire azokra a valóban esztétikus falfestményekre hivatkozva veszik védelmükbe a grafitizést, amelyek aránya elenyésző a visszataszító mázolmányokhoz képest. Az ország pusztító neoliberális hatalom nyilván a hasonlót tiszteli a grafitizőkben, persze csak addig, amíg betartják a politikai korrektség elvárásait, vagyis tartózkodnak a nacionalista vagy antiszemita megnyilvánulásoktól, és persze a kormánypártok bírálatától. Az ilyesmi szöveges vagy képi megjelenítését pillanatokon belül eltűntetik a közfalakról, míg például a Hit Gyülekezetének nézeteivel rokonítható feliratok (készülj Teremtőd elé, bűneid zsoldja a halál, Isten szeret téged stb.) már évek óta díszelegnek Budapest utcáin és terein.

A városkép másik elcsúfítója, a szemét, ugyancsak Demszky Gábor uralkodása alatt jelent meg nagyobb mennyiségben Budapest közterületein. Elsősorban is az emberek pihenését, kikapcsolódását szolgáló zöld területeket árasztotta el a hulladék, ám az utcákon, tereken is egyre több a szemét.

Mostanában, ha sétálni indulunk valamelyik fővárosi parkba vagy erdőbe, felkészülhetünk arra, hogy a természeti környezet telítve van háztartási és ipari hulladékkal. Már egy rövidebb kirándulás is elegendő annak megtapasztalásához, hogy egyes zöldterületeken folyamatos és nagymértékű az illegális szemétlerakás, aminek elkövetői zavartalanul folytathatják pusztító tevékenységüket. Úgy látszik manapság kifizetődő a városi pihenőterületek elszennyezése. Bár újabban a hatalmi klikk előszeretettel hangoztatja a bűnözőkkel és szabálysértőkkel szembeni zéró toleranciát, a fővárosunk zöldterületeit szennyel beborítók iránt maximális engedékenységet tanúsít.

Szerencsére a nagyobb mennyiségű hulladék illegális elhelyezésével foglalkozók a lakott közterületet, az utcákat, tereket, játszótereket még elkerülik, ám a lakossági szemetelés ezeken a helyeken is szembetűnő. Elsősorban is azért, mert a fővárosban nincs hatékonyan megoldva az utcai szemét feltakarítása és elszállítása. Sokszor napokig hánykódnak a közterületen eldobált papír- és műanyagzacskók, sörösüvegek és üdítős palackok, cigarettacsikkek és a különféle dobozok. Szemetesek és sokszor akkor is kutyagumival telítettek a játszóterek, ha külön futtató van kijelölve az ebeknek.

Demszky Gábor és társai a korábbi választási kampányok során tetteket, lendületet és szépülő világvárost ígértek a Budapestieknek. A fővárost 17 éve megszakítás nélkül uraló és irányító neoliberális koalíció ténykedése viszont nem igazán tekinthető sikeresnek. Igaz, a saját vagyonosodásukat, gazdagodásukat tekintve kiemelkedő eredményeket értek el, a rájuk bízott várost azonban kifosztották, eladósították és elcsúfították. Grafitivel és szeméttel telített fővárosunk egyre inkább emlékeztet a fővárosi vezetőség által imádott Amerika nagyvárosainak nyomornegyedeire, fekete gettóira.

 Varga Imre