|
 2007.12.07.
Mindszenty
József bíboros Szent Erzsébetről
A mártír sorsú főpap élete
utolsó időszakában sorra látogatta az emigrációban élő
magyarokat, akiket szentjeink példáját felidéző homíliáival
buzdított hitük és magyarságuk megőrzésére. Szent Erzsébet
ünnepén, 1971. november 19-én este főpapi szentmisét mutatott
be a bécsi kapucinusok templomában. A Bécsben élő magyarok
teljesen megtöltötték a templomot.
Szent
Erzsébet is emigráns volt...
Csodálatos az Isten az ő szentjeiben, és különlegesen
csodálatos Szent Erzsébet életében.
Ez a Szent Erzsébet négyéves korában már emigráns
volt, ahogy mi is mind emigránsok vagyunk. Tanulhatunk tőle
ebben a minőségben is. Mert ő ebben is csodálatos volt!
Megjelent Wartburgban, ő lett ott a hercegi kastélynak a
csillaga, nevelte leendő férjét, felemelte a családból a
gyermekeket, és igyekezett szeretettel viszonozni az anyának és
a sógornak a keménységét, mostohaságát. Ő szemmel, kézzel,
szívvel és élettel fogta meg ezt a Nyugatot, és megszentelte
ezt a Nyugatot.
Mi is jöttünk, tegyük fel magunkban a kérdést: süllyedtünk-e
ettől a Nyugattól, amióta hazánkat elhagytuk, vagy emeltünk
valamit ezen a Nyugaton? Ez a mi zarándok életünknek a
legfontosabb kérdése: emeltünk, szenteltünk, vagy magunk is
romlottunk Nyugatnak a jólétében?! Ez legyen ma este a
lelkiismeret-vizsgálat tárgya minden magyar lélekben. És
hogyha mi gyengének érezzük magunkat, mint ahogy azok is
vagyunk, hát itt van a szentnek a példája, és rendelkezésünkre
áll a szentnek a közbenjárása a mi imádságunkra, hogy ez a földi
életszakasz legyen Istennek dicsőség, legyen Szent Erzsébetnek
közvetítés és legyen lelkünknek üdvössége. Ámen!
(A mise végén a bíboros még a következőkre
figyelmeztette az osztrák főváros magyarságát:)
Nagyon örülök, hogy ilyen szép számmal eljöttetek a
szentmisére. Nagyon jó nekünk együtt lenni, hontalan
magyaroknak. Minden vasárnap és ünnepnap van itt Bécs városában
magyar papnak a szentmiséjén magyar szentbeszéd. Keressétek
ezeket az alkalmakat, még áldozatok árán is! Szentmisét
minden templomban találtok, de a szentbeszéd is rendkívül
fontos. Szent Pál szerint a hit hallomásból van. Minden vasárnap
és ünnepen keressétek a magyar szentbeszédet!
Isten áldjon meg benneteket!
1975. április 25-én
a dél-amerikai Columbiában kereste fel az ottani magyar közösséget.
A fővárosban, Bogotában a szeretetről és a kereszthordozásról
beszélt - két héttel halála előtt...
Szeretet és keresztviselés
Köszönet a magyarok befogadásáért az országnak, az
egyháznak.
Mi, magyarok nem vagyunk ismeretlenek Bogotában. Székesegyházatok,
mely 1572-ben épült, Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjében
gazdag. Az ereklyéket az első bogotai bíboros hozta mint Juanna
la Loca
, II. Fülöp nagyanyjának ajándékát Nueva Granada számára.
Azt is tudjátok, ki volt
Szent Erzsébet. Magyar királyleány, de hazájától távol négyéves
korától, eszménye a magyar emigránsoknak, de eszménye a kisleánynak,
nagyleánynak, jegyesnek, feleségnek, édesanyának, özvegynek,
szerzetes nővérnek is. Kevés szent vetekedhetik vele a legszélesebb
kört érintő eszményképben, és abban is, hogy halála után három
és fél év múltán már szentté volt avatva, és királyi
atyja, II. Endre magyar király még itt a földön imádkozhatott
hozzá.
Lénye a szeretet és a kereszthordozás. Négyévesen emigráns,
tizennégy évesen feleség, húszévesen özvegy három árvával,
huszonnégy évvel halott, huszonnyolccal szentté avatva. Bélpoklosokat
ápol, és egyszer a szenvedő Jézus mutatkozik neki. Majd az egész
wartburgi udvar ellene van, de vőlegénye azt mondja, ha az egész
hegy a lábától a csúcsáig arannyá változnék, akkor sem
mondana le Erzsébetről. Magyar rangos küldöttség jelent meg
nyomorában, hogy hazavigye. "Nem megyek - mondta. - Itt tart
halott férjem kötelessége alattvalói iránt."
(Forrás: Új Ember)
|
