| 
               2007.12.14. A
              fényűzés alkonya Az
              olaj ára 90 $ felett, és nem tudni, Oroszország mikor zsarol
              legközelebb az általa szolgáltatott földgázzal, mikor srófolja
              még feljebb annak már ma is magas árát. Érdemes
              elgondolkoznunk azon, miképpen tudnánk csökkenteni ezen a téren
              kiadásainkat. Apró
              otthoni trükkök Televíziónk
              készenléti állapotban fogyasztja el energiafelvételének akár
              30-40%-át is. Ezért lehetőleg kevés időre hagyjuk ilyen
              standby üzemben, és ugyanezt tegyük a többi szórakoztató-elektronikai
              eszközünkkel és irodai berendezésünkkel, melyek hasonlóképpen
              „ugrásra kész” állapotból is indíthatók. Nem jelent
              azonban valódi megtakarítást, ha a lámpát akkor is
              lekapcsoljuk, ha csak egy-két percre megyünk ki a szobából. A
              ki-be kapcsolgatás ugyanis az izzólámpa élettartamát lényegesen
              lerövidíti. Leginkább energiatakarékos égőkkel lehet takarékoskodni.
              A Thomas Edison által 1879-ben kifejlesztett izzók technológiai
              őskort idéznek, s a felhasznált energiájuk 5%-a megy el világításra,
              a többi hőtermelésre. Az EU 2015-től energiatakarékos égőket
              ír elő. A kompakt fénycsövek közül az újabbak már csak ötödannyi
              árammal működnek, mint az azonos teljesítményű izzólámpák,
              és fénykibocsátásuk nagyobb. Gazdaságos működésük behozza
              jóval nagyobb beszerzési árukat. 
               Régebben az ajánlólista elején említették az ablakok,
              külső ajtók záródás körüli hőszigetelését, például hőszigetelő
              csíkokkal. Időközben kiderült, hogy a túl jól sikerült hőszigetelések
              gátolják a természetes légcserét, és a felgyülemlett párát
              is benn tartják a lakásban, ami páralecsapódást, sőt penészesedést
              is okozhat. Ezért ez a módszer csak a kifejezetten rosszul záró
              nyílászárók esetében ajánlható fenntartás nélkül, olyan
              helyen, ahol gyakran szellőztetnek, vagy a szellőzés mesterséges.
              (Lehetőleg hőcserélős, azaz a kibocsátott használt levegő
              adja át egy hőcserélőben a hőtartalmát a kintről beérkező
              friss levegőnek.) 
               A passzív ház A jó
              hőszigetelés a leghatékonyabb megtakarítási mód, de jóval
              nagyobb beruházási igényű. Az igazán energiatakarékos, jó hőszigetelő
              ablakok ma már nem két-, hanem háromrétegűek. Ilyeneket építenek
              be az úgynevezett passzív házakba, melyeknek fűtéséhez,
              melegen tartásához jóformán alig kell energia. Egy 100 éve épült
              ház minden négyzetméterére például 
              25 liter
              fűtőolaj szükséges. A mai előírások szerint megépült épületeknél
              ez már csak 10-
              12 liter
              , a passzív házaknál pedig csupán 1,5-
              3 l
              , de nagyobbrészt ezt is pótolják az épület tetejére szerelt
              napelemek. Igazából a hagyományos fűtésnek akkor kell itt
              bekapcsolódnia, amikor nagy hideg mellett tartósan borult az ég.
              Az ilyen házakat legószerűen összerakott hungarocell (pl. BASF
              Neopor) elemekből falazzák, az elemek közét betonnal töltik
              ki. (Egyelőre azért több évtizedes, évszázados fennállás még
              nem bizonyítja e házak tartósságát.) 
               A passzív házak 3 rétegű ablakai ablakradiátorként működnek,
              belső oldalukra felragasztott fóliába vezetett árammal fűtik
              őket. 
               A ház fűtéséhez célszerű padló-vagy falfűtést
              kialakítani. Ezek alacsony hőmérsékletű, 35-40 fokos vízzel
              üzemelnek, és könnyen csatlakoztathatók egy majdani, még
              gazdaságosabb hőszivattyús fűtési módhoz is. A felületfűtések
              előnye még, hogy a hősugárzás miatt hőérzetünk a 18 fokot
              22 foknak érzékeli. 
               A hűtőszekrény és a jegesmedve Otthon
              is megvalósítható, energiatakarékos megoldásokról kérdeztük
              a WWF Magyarország környezetvédő szervezet igazgatóhelyettesét,
              Csáki Rolandot, aki otthonos a témában, mivel erről Budapestet
              és hat vidéki várost érintő őszi klímaturnét szerveztek. 
               – Háztartásunk energiaigényét három tényező határozza
              meg: az elhasznált áram és fűtési energia, valamint a vízigény.
              Egyszerű és praktikus megoldásokkal takarékoskodhatunk
              ezekkel, ráadásul úgy, hogy emiatt a kényelem terén nem kell
              kompromiszszumokat felvállalnunk. Használjunk víztakarékos
              zuhanyrózsát és csapfejet. Ezek felére csökkentik vízfelhasználásunkat,
              miközben ugyanazt a zuhanyzásélményt adják. A kert öntözését
              időzítsük az esti, hajnali órákra, mert ekkor háromszor
              jobban hasznosul a kilocsolt víz, mint a napsütéses órákban.
              Az energiafaló légkondicionáló berendezés helyett használjunk
              redőnyt, telepítsünk lombos fát a ház napos oldalára, vagy
              szigeteljük házunkat. 
               Fontos, hogy megfelelő helyet találjunk konyhánkban a hűtőszekrénynek.
              Minél közelebb van a hűtő a tűzhelyhez vagy a radiátorhoz,
              annál több áramra van szüksége belső terének lehűtésére.
              Új hűtő vagy mosógép vásárlásakor ne csak az árcímkét,
              de az energiatakarékossági kategóriáját is jól figyeljük
              meg. (Nagy A betűvel jelölik a legtakarékosabb készülékeket,
              C és D betűk az energiafaló eszközöket jelölik.) Vételárban
              talán 10 ezer forintnyi a különbség, az élettartam alatt
              viszont ennek többszörösét is kifizetjük áramszámlára. 
               Az energiatakarékosság nemcsak a zsebünk miatt fontos. A
              felelőtlen energiafelhasználás drámai következményei már
              tapasztalhatóak. A WWF klímaturné emblémaállatának sorsa is
              ezt jelzi. Az Északi-sark az éghajlatváltozás miatt az egyik
              leginkább érintett terület, itt tapasztalható a legerősebb
              felmelegedés. A jegesmedve talpa alatt olvad az otthona. A jég
              vastagsága az elmúlt 30 évben 40%-kal lett vékonyabb, és 2
              millió km2-rel kevesebb az állandóan jéggel borított terület.
              A jegesmedve a klímaváltozás vesztese, 2050-re a sarki jégmezők
              olvadása miatt legalább a jegesmedvék egyharmada fog
              elpusztulni. 
               A világítás hatékonyságát növeli a fal színe is. A
              teljesen fehér fal a világító sugarak 80%-át veri vissza, a sötétzöld
              kb. 15%-át, a fekete pedig csak 9%-át. A legtakarékosabb a fehér
              színű fal, vagy a hozzá hasonló, világos színárnyalatú. 
               Ne hagyjuk fenn az autón az üres tetőcsomagtartót! A légellenállás
              leküzdése akár 10%-kal is több üzemanyag-fogyasztással járhat,
              s ugyanennyivel több káros szén-dioxid-kibocsátást is jelent. 
               Klímaturné Otthon
              megvalósítható, praktikus energiatakarékos megoldásokat
              mutatott be a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet
              szeptemberi klímaturnéja során Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán,
              Kecskeméten, Szolnokon, Szegeden és Budapesten. 
               (Forrás: Képmás) |