|
 2007.12.21.
Az
Arany Bibliáról
December
14-én sajtótájékoztató keretében bemutatták a Szent Jeromos
Bibliatársulat úgynevezett Arany Biblia kiadását, illetve a
Vatikáni Kódex hasonmás kiadását. A 2008-ban kezdődő Biblia
évéről beszélgetett a Magyar Kurír munkatársa a Szent
Jeromos Társulat ügyvezető elnökével a sajtótájékoztató
után.
–
A 2008-ban kezdődő Biblia éve alkalmából a Szent Jeromos
Bibliatársulat szinte elsőként jelentkezett egy díszes kiadású
Szentírással. Terveznek-e még valami újdonságot a továbbiakban?
–
Mint ahogy a sajtótájékoztatón is elhangzott, kiadjuk a cigány
nyelvű Bibliát. Egyelőre csak az Újszövetséget forgalmazzuk,
de már készen van a teljes Szentírás fordítása, kiadása reményeink
szerint a Biblia évében megtörténhet. Ez lesz a világon az
első cigány nyelvű, teljes bibliafordítás. Teljes konkordanciát
is adunk ehhez a kiadáshoz. Ezenkívül számos továbbképzést
fogunk tartani. Sok helyre hívtak, a programunk elég sűrű. Vácott,
az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán egy bibliai témájú oktatói
hetet tartunk, de az ország sok egyéb helyén is lesznek továbbképzéseink.
Amikor tudomást szereztünk róla, hogy a Biblia éve lesz,
munkatársammal leültünk, és körülbelül 60-70 olyan ötletet
írtunk össze, amelyeket a püspökök, plébánosok ennek ez évnek
a keretében megvalósíthatnak, szervezhetnek. Miután a püspöki
kar jóváhagyta őket, ezeket a programokat egy kis füzetben közreadtuk,
és elküldtük az egyházmegyéknek. Van köztük hangverseny,
bibliai vetélkedő és egyéb esemény, mely a magyar katolikus
egyházat szolgálja. A visszajelzések szerint igen jó néven
vették ezeket az ajánlásokat, s használják is a helyi közösségekben.
Erdő Péter bíboros kérésére a budapesti Városmisszió
idejére két tovább kiadványt jelentettünk meg. Az egyik egy
kis füzet, mely János evangéliumát tartalmazza. A másik pedig
újságformátumban adja közre Márk evangéliumát. Ezekről is
hírt adunk, s amennyiben a plébániák kellő mennyiséget
rendelnek belőle, minden hívő jutányos áron vásárolhatja
meg, s megajándékozhat vele valakit, aki nem jár templomba. Ebből
egyfajta mozgalom is kialakulhat. Legutóbb egy ezerdarabos
megrendelés futott be a kiadványokra, kifejezetten plébániai
terjesztésre.
– Professzor úr egyúttal szentíráskutató is. Véleménye
szerint a Vatikáni Kódex
és az Arany Biblia – ezek a filológiailag és könyvészetileg
is pontos hasonmás kiadások – fellendíthetik-e a hazai
bibliakutatásokat, adhatnak-e olyan eszközt a magyar kutatóknak,
teológusoknak és kispapoknak a kezébe, amely eddig nem állt
rendelkezésükre?
–
Ez egy nagyon fontos aspektus. Ezután lehetséges lesz, hogy egy
kutató a Vatikáni Kódexből doktori értekezést írjon. Kollégáim
fölkértek arra, hogy tartsak róla előadást, mert bár mi,
biblikusok nagyrészt Rómában végeztünk, nemigen volt módunkban
az eredetit kézbe venni. Én magam is csupán életemben egyszer
láttam néhány lapját. Egészen más, ha itt van előttem,
akkor magam is tanulmányozni tudom. Önmagában ez a kódex nem
egy „múzeum”, hanem egy hatalmas információanyag, amely önmagában
is nagy ösztönzést adhat a fiatal magyar szentíráskutatóknak,
hogy ebbe az irányba induljanak el. Magyarországon voltak már
igazán neves biblikus és nyelvészprofesszorok, például
Aisleitner József, aki a bibliai nyelvvel rokon ugariti nyelv
megfejtésében vett részt, még a kommunizmus idejében. Fénymásolt
szövegeket kapott, melyekről az akkori titkosrendőrség azt
hitte, hogy titkosírást tartalmaz, holott ékírásos
dokumentumok voltak. Ő volt az, aki az első ugariti szótárt összeállította.
– Ez a két új kötet elsősorban mindennapos olvasásra
szánt kiadvány, vagy különleges becsben tartandó dísztárgy?
–
Az volt az elképzelésünk, hogy a templomokba igazi, reprezentatív
Bibliát lehessen kitenni. Van azonban az Arany Bibliának egy
olyan változata, amely nem veretes, de aranyozott és ugyanolyan
méretű. Ezt nevezzük családi Bibliának. Mindkettő végén
vannak jegyzetelésre alkalmas üres lapok, ahová a család beírhatja
megjegyzéseit. Az az álmom, hogy minden családnak legyen saját
családi Bibliája, amelyet ünnepeken vesznek elő. A család körülüli,
s felolvasnak belőle egy-egy aktuális ünneppel kapcsolatos szöveget,
imádkoznak. Ahogy katolikus családokban ott van a kereszt a
falon, ugyanúgy a Biblia is legyen jelen. Ez természetesen ne
egy zsebben hordozható, mindennapokra használatos Biblia, hanem
egy ünnepélyes külsejű, díszes kötet legyen. Reményeink
szerint a családi otthonokban kiemelt helyen tartva ezt a Bibliát
az emberek érezni fogják Jézus tanításának, szavainak jelenlétét.
Jézus a kereszten vérét ontotta, a szent szövegekben pedig
megszólal.
Matykó Károly
(Forrás: Magyar Kurír)
|
