|
 2007.12.28.
Ján
Čarnogurský: Szlovákiára a magyarok jelentik a veszélyt
Csehszlovákia
kettéválását nem lehetett megakadályozni, de ahogy ezt a
folyamatot Vladimír Mečiar irányította, Szlovákia számára végzetes
lehetett volna – állítja Ján Čarnogurský abban az exkluzív
interjúban, amelyet a TA SR állami hírügynökség adott közre
december 27-én délelőtt. Szlovákia számára legnagyobb veszélyt,
az úgynevezett magyar kihívást, egyes magyarországi
politikusok területi igényeit tartja.
A volt máskéntgondolkodó, majd szlovák kereszténydemokrata
politikus, a KDH egyik alapító tagja, a rendszerváltás utáni
első csehszlovák szövetségi kormány egyik alelnöke a csehek
és a szlovákok közös állama megszűnésének közelgő, 15.
évfordulója alkalmából nyilatkozott. A nagypolitikából évekkel
ezelőtt kilépő, ennek ellenére tekintélyes szlovák közéleti
személyiség a beszélgetés elején azt fejtegeti, hogy
Csehszlovákia kettéválása elsősorban anyagi problémák, a költségvetés
körüli éles ellentétek miatt volt elkerülhetetlen. Annak
ellenére, hogy a felmérések szerint egyre több szlovák
szeretné visszaállítani Csehszlovákiát, ezt a fejleményt a
politikus nem tartja reálisnak.
„Csehszlovákia már kétszer szétesett, a csehek és a
szlovákok egyaránt az unió tagjai, csehszlovák nemzet, sem
pedig politikai nemzet nem létezik. Ezek a tények, miként az
is, ha újraalakulna a szövetségi állam, ismét fellángolnának
a végeláthatatlan viták arról, hogy ki fizet rá a másikra“
– vélekedik Čaronogurský. Aki szerint Vladimír Mečiar nem
volt szalonképes Európában, ezért elszakadási törekvéseivel
nagy veszélybe, a
mai Szerbiához
hasonló helyzetbe sodorhatta volna Szlovákiát. S ezt szerinte a
magyarok újabb zsarolásokra kihasználhatták volna ki. Ezért a
kereszténydemokraták tudatos ellenzéki politikát folytattak a
Mečiar-kabinettel szemben, s ennek köszönhetően bevezették az
országot az Európai Unióba, s ezzel végérvényesen elhárították
a nemzetközi elszigeteltség veszélyét.
Čarnogurský szerint a még nem független Szlovákia első
nagy gőzelme az volt, amikor a múlt század kilencvenes éveinek
elején elterelték a Dunát, majd az erőteljes magyar ellenvetések
ellenére felépült a bősi vízerőmű, később pedig a két állam
közti vitában a Hágai Nemzetközi Bíróság Szlovákiának
adott igazat Magyarországgal szemben. A politikus Szlovákia uniós
tagságát nagyra értékeli, az észak-atlanti katonai szövetségbe
való belépését viszont nem, mert szerinte a NATO szétesőben
van, belehajszolta Szlovákiát is az iraki és az afganisztáni háborúba,
s ki tudja, még hova vonhatnak be bennünket – válaszolta. Az
unió viszont egészben véve jó dolog, hiszen nem akadályoz meg
egyetlen tagállamot sem, hogy bizonyos politikai szempontokkal
kapcsolatban kifogásai legyenek. A világ ma sem problémamentes
– szögezte le a szlovák politikus.
Végezetül azt fejtegette, hogy a
mai Szlovákia
számára a legnagyobb veszélyt a magyar kihívást jelenti. „A
magyar igények mindig akkor jelentkeztek, amikor Szlovákia akár
csak egy lépéssel előbbre jutott. Az osztrák-magyar kiegyezés
után betiltották a Matica Slovenská nemzeti kulturális
szervezetet, Csehszlovákia megalakulása után magyar katonai támadásnak
voltunk kitéve, az 1938-as bécsi döntés után elvették déli
területeinket. Amikor 1939-ben megalakult az első szlovák állam,
kisebb háború tört ki a két szomszédos állam között. Újabb
magyar nyomás nehezedett ránk akkor is, amikor tizenöt éve létrejött
az önálló Szlovákia. Ennek a nyomásnak meg kell tanulnunk
ellenállni – jelentette ki Ján Carnogurský.
Az utolsó két kérdés és a válasz így hangzott:
-Tény, hogy Szlovákiának csaknem kilencven éve ugyanazok a határai.
Ám néhány magyar politikus megnyilatkozásai alapján olyan érzésünk
támad, mintha ma is azt gondolnák, hogy valamit elloptunk volna
tőlük...
„De mi semmit sem loptunk el. Ha ilyen érzéseik vannak,
ez legyen az ő gondjuk“.
-Vajon nem lehet olyan politikai lépéseket tenni, amelyek véget vetnének
ennek?
„Ezt egyetlen lépéssel nem lehet megszűntetni. Ez a
politikai probléma még akár száz évig is elhúzódhat. De ezt
a küzdelmet is meg kell nyernünk.“ -- felelte az interjúalany.
(Forrás: parameter.sk) |
