2007.07.13. 

Rohamosan csökken a magyarok száma

2003 óta újra nő a gyermekvállalási kedv Szlovákiában – kivéve a magyarokat. 2005 végére 512.000-nyire zsugorodott a felvidéki magyarok száma, és bár igaz, hogy a tavalyi évről még nincsenek adatok, az biztos, hogy 1991 és 2001 között egy kisvárosnyi magyar, mintegy negyvenezer ember szívódott fel. Bár a fogyás mértéke nem akkora, mint Magyarországon, az asszimiláció is hozzájárul a felvidéki magyarok fokozatos eltűnéséhez. Ennek egyik leghatékonyabb elősegítője az iskolaügy, és ebben nem elhanyagolható a felvidéki magyar szülők felelőssége. Elsősorban a városok magyar iskolái veszítenek. Ki tudja, miért, a falvak megtartó ereje nagyobb, de az is lehet, hogy a szülők valóban választani akarnak. A jobb iskolát akarják választani, és az sem zavarja őket, hogyha az történetesen szlovák. A magyar szülők többsége azonban igenis ragaszkodik az anyanyelvű oktatáshoz, és elvárja a magyar iskolától, hogy olyan tudással vértezze fel a gyerekét, hogy ezzel felvehesse a versenyt a szlovák iskolában tanulóval. A normatív támogatási rendszer tovább erősítette a versenyt az iskolák között. Nincs átfogó adatsor, meg hát az adatvédelem megszigorítása után nem is lesz arról, hogy hány magyar nemzetiségű gyerek látogat szlovák iskolát. A legelfogadottabb becslés szerint minden ötödik. Vannak azonban apró, biztató eredmények. A pedagógusszövetség beíratási programja, az iskolák és a Rákóczi Szövetség, na meg a Magyarországról érkező oktatási-nevelési támogatások együttes hatása ugyanis nem maradt el, nem maradhatott el. Komáromban száz lakosból 61 magyarnak, 39 pedig szlovák nemzetiségűnek vallja magát. 2006 őszén, 8 év óta először fordult elő, hogy a nemzetiségi arányokhoz képest több magyar elsőst írattak a város alapiskoláiba, mint szlovákot. (A képen a magyarok aránya a Szlovák Köztársaságban.)

 (forrás: bumm.sk)