2007.07.20. 

Német-magyar teológus konferencia Debrecenben

2007. június 28. és július 1. között a Debreceni Református Hittudományi Egyetem adott helyet a német és magyar református rendszeres és biblikus teológusok kétévenkénti konferenciájának. Az idei találkozó témája önként adódott azáltal is, hogy ezzel egy kissé előre lehetett tekinteni a közelgő Kálvin évre.

Az első alkalommal a németországi Emdenben megtartott konferenciához képest Debrecen annyiban módosított a felépítésen, hogy a különböző témákkal kapcsolatban egy-egy rendszeres és biblikus referátum hangzott el, váltogatva a német és magyar teológusokat.

A konferencia dr. Fazakas Sándor, a DRHE rektorának megnyitójával kezdődött, majd dr. Michael Beintker münsteri teológiai professzor szólalt fel, mint társszervező. Külön kiemelték mindketten a Tiszántúli Református Egyházkerület támogató hozzáállását, illetőleg azt, hogy a rendezvényt a Fritz Thyssen Stiftung für Wissenschaftsförderung alapítvány is támogatta.

Az érdemi munka Pénteken, június 29-én kezdődött, amikor is A keresztyén igehirdetés közéleti jelentősége cím alatt dr. Michael Welker heidelbergi és dr. Szűcs Ferenc budapesti teológiai professzor tartottak érdekfeszítő előadásokat. Welker előadásában a keresztyén igehirdetés nem lebecsülhető hatalmáról beszélt és felhívta a figyelmet arra, hogy a református teológia két nagy irányzatot képviselt a teológia közéleti jelentősége kapcsán. Részben a református klasszikusok (pl. Kálvin, Barth) teológiáját értelmezték és magyarázták, de ugyanakkor az aktuális szociáletikai kérdésekre is református választ kerestek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy reformátusságunknak szüksége van a konfesszionális arcél világos megrajzolására, s ugyanakkor szükséges a gyülekezetek tagjainak a szellemi nevelése is, éppen sajátosan református hagyományaink kapcsán. Véleménye szerint a református teológia, éppen mivel nem egy hierarchikus rendben gondolkodik kiválóan alkalmas arra, hogy a modern világ sokszínű valóságát megragadja és értelmezze. Az igehirdetésnek, ehhez a helyzethez kell alkalmazkodnia, ezt az ügyet kell szolgálnia. A konferencia résztvevői körében nagy sikert és helyeslést váltott ki Szűcs professzor úr előadása is, aki az elhangzottakra reflektálva a Bonhoeffer által is képviselt arcana disciplina kérdésére és fontosságára hívta fel a figyelmet, annak református értelmezését sürgetve.

Az igehirdetés kérdését az exegeták szemszögéből láttatta dr. Andreas Lindemann bielefeldi professzor és dr. Kustár Zoltán debreceni tanszékvezető docens. Lindemann kiemelte, hogy az exegézis, az írásmagyarázat feladata, hogy figyelmeztessen, a bibliai szövegek nem a magyarázó ízlését kielégítő szövegek, hanem értelmezésükben figyelni kell azok korhoz kötött jellegére, illetőleg arra, hogy a "látszatobjektivitás" csapdájába ne essünk. Az exegézis nem csupán nyelvtani, de egyben magas szinten teológiai feladat is. A teológia feladata felelősen kezelni a bibliai szövegeket és kijelentéseket. dr. Kustár Zoltán előadása a prófécia és az igehirdetés kérdéskörében igencsak megmozgatta a résztvevőket. A bibliai példákkal illusztrált előadás arra figyelmeztetett, hogy miként függ össze a nyilvánosan cselekvő Isten és a próféták fellépése, illetőleg, hogy milyen következményei vannak az ilyetén fellépésnek. Őrálló a próféta, vagy korlátozott nyilvánosság előtt beszélő követ?- a kérdés annak aktuális következményeivel érthető módon megmozgatta a részvevőket.

A konferencia folytatásaként az egyház és állam viszonyát boncolgatta dr. Fazakas Sándor debreceni és dr. Matthias Freudenberg wuppertali professzor. A két előadás igen jól kiegészített egymást. Fazakas előadása a kooperáció- konfrontáció gondolatát bontotta ki, míg Freudenberg az állam viszonylagos voltára, az egyház prófétai őrállói szerepére, illetőleg ezzel kapcsolatban a Krisztus hármas tisztéből eredő következményekre hívta fel a figyelmet.

A konferencia első napjának délutánján került sor a Kelet- Közép Európai Karl Barth Kutatóintézet megnyitására. Az intézet létesítését a DRHE két rendszeres teológiai tanszéke kezdeményezte és a fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület támogatásával nyílhatott meg. Célja a magyar teológiát és egyházpolitikát oly meghatározó módon befolyásoló Karl Barth teológiájának tanulmányozása, magyar és kelet-európai hatástörténetének felmérése, illetőleg műveinek magyar nyelvű kiadása, újrakiadása. A megnyitó tudományos ülésszak Barth teológiájának aktualitását és nyilvános jelentőségét tárta a hallgatóság elé. Az intézmény vezetősége részéről dr. Fazakas Sándor rektor, az alapító tanszékek kutatói részéről dr. Gaál Botond professzor köszöntötte a résztvevőket, és röviden méltatta a barthi teológia jelentőségét.

Dr. Eberhard Busch, Barth utolsó tudományos munkatársa, a DRHE díszdoktora a tudományos ülésszak fő előadójaként igen részletesen fejtegette mestere gondolatait a teológia nyilvános voltával, kritikai funkciójával kapcsolatosan. A személyes emlékekkel is gazdagított előadás a nap egyik kiemelkedő eseménye volt. A barthi teológia aktualitásáról értekezett dr. Hans- Anton Drewes, a bázeli Barth Levéltár levéltárosa, Bruce McCormack princetoni (USA) professzor, jeles Barth- kutató és az intézet megbízott vezetője, jelen sorok írója is.

A tudományos ülésszak zárszavát dr. Bölcskei Gusztáv püspök úr mondta, aki teológia professzorként és a fenntartó egyházkerület képviseletében is szeretettel köszöntötte a megjelenteket, és reménységét fejezte ki, hogy az új kutatóintézet, de az egész német- magyar konferencia is nagymértékben hozzájárul annak a szellemi műhelynek az életben tartásához, jelentőségének növeléséhez, amit a kollégium jelentett évszázadokon át a magyar reformátusság számára. A tudományos ülésszak arra figyelmeztetett, hogy a kollégiumnak nem csupán múltja, de jelen és jövője is van.

A tudományos előadások után sor került az intézet tulajdonképpeni megnyitójára, amely alkalomból bemutatták az új kutatóintézet első kiadványát, mely igen érdekes egyháztörténeti dokumentumokat tartalmaz. Barth Károly 1936-os és 1948-as magyarországi útjáról készült beszámolók olvashatók benne magyar nyelven először (az 1948-as úti beszámoló egyébként németül nem is jelent még meg), s ugyancsak először tanulmányozhatják benne a magyar olvasók Barth és Vassady Béla szinte egy életet átölelő levelezésének anyagát. A kiadvány szándéka szerint az egyháztörténet iránt érdeklődő olvasókat célozza meg, s reménység szerint további primer és szekundér anyagok közlése is lehetővé válik a sorozatban.

A konferencia második napján ismét prominens előadók gazdagították a programot, hisz dr. Michael Beintker mellett felszólalt és előadást tartott Balog Zoltán képviselő- református lelkipásztor is. Mindketten az 1989-es változásokat követő helyzetet elemezték, mint akik annak aktív megélői, az új történelmi helyzet bizonyos szinten alakítói is voltak. Beintker előadása arra reflektált, hogy pl. a keleteurópai országok Európai Unióba való belépésére nem reflektáltak megfelelő módon a teológiában, míg Balog Zoltán arra a sajátosan magyar problémára hívta fel a figyelmet, egy kissé a "külső szemlélő" szemszögéből, hogy az egyházak, s így a református egyház is mintha nem fektetne elég hangsúlyt a nyilvánosság előtt való megjelenésre. Példaként hozta fel, hogy az állami iskolákban folyó hitoktatás nem kap elég hangsúlyt az egyházban, jóllehet ennek segítségével nagy tömegeket tudna egyházunk elérni.

A következő egység az "alapértékek" elvi kérdését vetette fel. Itt dr. Juhász Tamás kolozsvári és dr. Georg Plasger siegeni professzorok előadásait hallgathatták meg a résztvevők. Juhász előadására reflektálva, mely szerint az alapértékeket keresni kell, mert azok nincsenek a részvevők számos kérdéssel reagáltak, mert a kolozsvári Böhm Károly axiológiájára utaló megjegyzések a német részvevők számára nem voltak teljesen követhetőek. Plasger előadását is igen élénk vita követte. A kérdés az előadásban emlegetett és tézisként meg is fogalmazott gondolat körül forgott, hogy ugyanis az értékekről folytatott nyilvános párbeszédben (ld. Jürgen Habermas gondolatait ezzel kapcsolatosan) a vallási érveknek is helye és szerepe van.

Az konferencia utolsó referátum kettőse "a tisztességesség, mint politikai erény" kérdését vetette fel, s e kérdésben dr. Michael Weinrich bochumi rendszeres teológus tartott igen tartalmas elvi bevezetőt, míg dr. Hörcsik Richárd debreceni professzor, egyben országgyűlési képviselő is a címet megfordítva a hazugság "politikai erényéről" tartott igencsak aktuális beszámolót. Az ezt követő beszélgetés igen érdekes módon világította meg az igazság- tisztességesség- hazugság kapcsolatot és sok megszívlelendő megjegyzés hangzott el. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a témát a teológusoknak folyamatosan kutatni kell, különösen is a megváltozott társadalmi viszonyok között, ahol a jelszó az, hogy "nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani". A látszat és valóság kérdése elgondolkoztató módon köszön vissza teológiai kutatásaink során- s ez nem csupán szociáletikai dimenziója kapcsán, de mindenképpen figyelemreméltó kutatási téma.

A konferencia tulajdonképpeni zárásán, melyen sajnos magyar részről csak a DRHE képviselői vettek részt, arra a kérdésre keresték a választ a részvevők egy fórumbeszélgetés keretében, hogy tud-e, s ha igen mit tud a református teológia hozzáadni a politikai párbeszédhez.

Az értékes és tartalmas beszélgetés során megfogalmazódott a gondolat, hogy a hasonló konferenciákat folytatni kell. Magyar részről Fazakas Sándor, német részről Michael Beintker vállalta is a következő konferencia előkészítését, mely minden valószínűség szerint ismét Debrecenben lesz megtartva.

A résztvevők Vasárnap ünnepi istentiszteleten vettek részt a Nagytemplomban, ahol Michael Welker heidelbergi teológiai professzor hirdetett igét.

Debrecen tehát az elmúlt hetekben a református teológiai tudomány egyik igen fontos műhelyének adhatott otthont, ezzel a Kollégium évszázados hagyományit ápolva. A konferencián elhangzottak reménység szerint nyomtatott formában is elérhetőek lesznek záros határidőn belül.

Ferencz Árpád

(forrás:reformatus.hu)