2007.07.20. 

Ügyeleti anomáliák

Július 1-jétől Magyarországon is kötelező az uniós munkaidő-direktíva. Ez az egészségügy esetében azt jelenti, hogy heti 60 óránál többet (40 óra „normál" munkaidő+8 óra kötelező elrendelhető többletmunka+12 óra önkéntes munka) senki sem dolgozhat, miközben biztosítani kell a szükséges pihenőidőt is. A rendelkezés több uniós országban – így hazánkban is - megoldhatatlan feladat elé állítja az egészségügyet, hiszen végrehajtásához sem kellő számú szakember, sem pénz nem áll rendelkezésre.

A budapesti kórházak vezetői a törvény megjelenésére várnak. Szerintük a törvény megjelenése után az önkéntes munkáról dolgozónként szükséges megállapodást kötni, módosítani a kollektív szerződést és a szervezeti-működési szabályzatot. Ez azt jelenti, hogy a törvény június végi megjelenése sem tette volna lehetővé július elsejei, gyakorlati bevezetését. Ráadásul a nyári szabadságolások miatti helyettesítésekről, s cserékről már egy hónappal ezelőtt megállapodtak az egyes kórházi osztályok dolgozói, s ez eleve csak az új munkarend őszi bevezetését teszi lehetővé.

A Szegedi Tudományegyetem klinikáin nem egységes az ügyeleti rend megszervezése, az intézményvezetők maguk dönthettek egyik vagy másik módozat mellett. Az ottani klinikák többségén továbbra is alkalmazotti jogviszonyban ügyelnek, öt-hat szervezeti egységben látják el vállalkozói formában az ügyeleteket. A Szegedi Tudományegyetem az ügyelet ellátására létrehozott egy korlátolt felelősségű társaságot, az orvosok a cég alvállalkozójaként vállalhatnak munkát. Ezzel kerülték meg, hogy az orvosok egyszerre legyenek munkavállalói és alvállalkozói az egyetemnek. Az egyetem tulajdonában álló cég és annak alvállalkozó orvosai is önálló működési engedélyért fordultak a tisztiorvosi szolgálathoz. A klinikai központ tehát csak az egyetemi céggel köt szerződést, nem áll közvetlen szerződéses kapcsolatban az orvosokkal, így az ügylet nem ütközik a színlelt szerződések tilalmát tartalmazó jogszabályba. Egy egységen belül sehol sincs vegyes rendszer, tehát vagy tisztán alkalmazotti vagy tisztán vállalkozói forma működhet.

Gyulán szinte teljesíthetetlen az új ügyeleti előírás. Miközben a leépítés miatt általánosságban 10 százalékos létszámcsökkenést léptettek életbe, az új ügyeleti rendhez a jelenleginél 10 százalékkal több munkavállalóra volna szükség. Újabb összevonásokkal próbálnak megfelelni az előírásoknak, ám meglátása szerint a feszített helyzet csak ideig-óráig tartható fenn. A kecskeméti megyei kórházban nem igényelt átszervezést a jogszabály hatályba lépése. A sürgősségi betegellátó osztályon folyó munkát már több mint egy éve műszakosították, a kórház többi részlegén pedig évek óta szakmánként szerveződött betéti társaságok útján látják el az orvosok az ügyeletet – ezért nem volt teendő Kecskeméten akkor sem, amikor 2006-ban lejárt a színlelt szerződések felszámolására meghirdetett moratórium. Baranyában a jogszabályra várnak, utána döntenek a továbbiakról. A Baranya megyei kórház a korábbi, megszokott ügyeleti rendszerén már a februári struktúraátalakítás is változtatott: kevesebb ügyeleti napot tudnak vállalni, mint korábban. A szigetvári városi kórházban már a múlt évben kiszervezett formában működött az ügyelet, a szakorvosi ügyeletet külső cég bonyolítja le. Ez a helyzet azért speciális, mert az új rendelet szerint a már teljes munkaidőnek számító ügyeleti órák esetleges plusz költségei nem a kórházat, hanem a közvetítőt terhelik. Ezért amint a jogszabály napvilágot lát, újratárgyalják a társaság vezetőjével az ügyeletet. Fejér megye legnagyobb kórházában egyelőre marad a korábbi ügyeleti rendszer, mivel a felkészülési idő rövidnek bizonyult az új előírások szerinti rend bevezetésére. Július 1-jétől azonban kötelezően kiadták a nyolc órai pihenőidőt, amit az ügyeletet ellátónak kötelező lesz kivennie a szolgálat után. A Szent György Kórházban azonban csak néhány hónaposra tervezik a jelenlegi rendszer fenntartását, s az átmeneti időszakban felméréseket végeznek, hogy mely osztályokon szükséges a műszakos rend bevezetése, illetve mely osztályokon tudják biztosítani otthoni készenléti ügyelettel az ellátást.

Az új műszakos beosztás miatt a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház Kht.-ban mátrix ügyeletet - amikor nem az adott osztály, hanem más szakma képviselője ügyel-szerveznek az éjszaka csupán készenlétes ügyeletest kiállító osztályok fekvő betegeinek felügyeletére. (A mátrix ügyeletnél nem szak-, csupán általános orvosi felügyeletet kell adniuk az érintetteknek, mégpedig olyan betegek mellett, akiknél a szakorvos már beállította a terápiát. A szakellátást igénylő sürgősségi esetekben a mátrix ügyeletes riaszthatja a szakorvost.) A kisebb osztályokon ugyanis este nyolc után megszűnik az éjszakai ügyelet, ezeken a helyeken otthoni készenlétet rendelnek el (ennek díja csak a 25 százaléka az amúgy kifizetendő ügyeleti összegnek) az orvosok számára. A sürgősségi betegellátó osztályon mindig lesz ügyeletes szülész-nőgyógyász, sebész, belgyógyász, aneszteziológus és mindenkinek lesz úgynevezett készenléti párja. A kazincbarcikai városi kórházban is gondokat okoz a munkaidő új szabályozása, hiszen orvoshiány jellemzi a kórházat. Az igazgató véleménye szerint a kisebb kórházak vagy azok, amelyekben ugyancsak kevés az orvos, nehéz helyzetbe kerülnek, a munkaidő direktíva betartásának kötelezettsége révén. A munkaidőkeret jogszabály szerinti biztosításához ugyanis több orvosra volna szükség az intézményekben. Amit mégis tehetnek: a szakdolgozóknak műszakokat szerveznek a laborban, a röntgenben, az aneszteziológián és a műtőben, az orvosok esetében pedig maradnak az ügyeletek. Az ő munkájukhoz külső, vállalkozó orvosokat vagy a máshol felmentési idejüket töltő szakemberek kiegészítő munkáját veszik igénybe. Ügyelet lesz az intenzív, a sebészeti, a belgyógyászati, a gyerekgyógyászati és a szülészeti osztályokon is, ám például a szemészeti osztály esetében az ügyeleti idő helyett készenlétben állnak majd rendelkezésre a szakemberek.

Medveczky Attila