2007.06.01. 

Együtt egy megújuló Európáért

Több mint nyolcezer résztvevő, keresztény mozgalmak és közösségek képviselői, valamint politikusok, egyházi vezetők gyűltek össze a stuttgarti Hanns Martin Schleyer sportcsarnokban május 12-én. Pontosan három évvel ezelőtt, a kelet-európai országok uniós csatlakozásának másnapján találkoztak először ilyen körben. Akkor az a szándék vezette őket, hogy tanúságtételükkel "lelket adjanak" az újraegyesült Európának. Az idei találkozó célja nemcsak a visszatekintés volt, hanem a közös lelki alapok megerősítése, hogy a jelenlegi európai társadalmi és gazdasági helyzetben a mozgalmak sajátos karizmájuknak megfelelően mind jobban hozzá tudjanak járulni a problémák megoldásához.

Európa ma komoly gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális válsággal néz szembe, amelyek az élet legkülönbözőbb területein jelentkeznek. A különböző keresztény egyházakhoz tartozó mozgalmak és közösségek azonban hisznek abban, hogy ebből a válságból a keresztény testvériség szellemében élve és dolgozva meg lehet találni a kiutat, legyen szó a család, a gazdaság, vagy a politika területéről. A több mint kétszázharminc keresztény mozgalom közül, amelyek az Együtt Európáért kezdeményezés mellé álltak, az egynapos rendezvényen elsősorban az "alapító tagok" vezetői jutottak szóhoz az így is rendkívül gazdag programban. Ulrich Parzany, német protestáns lelkész, a Pro-Christ evangelizáció vezetője hozzászólásában az evangéliumi gyökerekhez való visszatérés fontosságára helyezte a hangsúlyt. Ahhoz, hogy a keresztények eredeti küldetésüknek megfelelően a föld sója lehessenek, nem elég, ha tükröt tartanak a széttöredezett társadalomnak. A lelki megújulást a hitelesen és következetesen megélt evangélium tudja elindítani.

Andrea Riccardi,az olasz Szent Egyed közösség alapítója beszédében prófétai jelentést tulajdonított a keresztény mozgalmak jelenlegi összefogásának, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez a kezdeményezés egy új humanizmus elindítója lehet Európában, amelynek alapját és erejét a testvéri szeretet adja.

Chiara Lubich, a Fokoláre mozgalom alapítója előadásában - amelyet távollétében Bruna Tommasi olvasott fel - egy XX. századi spanyol filozófust idézve korunkat sötét éjszakaként jellemezte, amelyben azonban minden mozgalom, közösség a Szentlélektől születő fényként ragyog. Ezek a mozgalmak az egyetemes testvériség hálóját szövik a kölcsönös szeretet szálainak segítségével. Az ennek során kibontakozó új kultúrának az alapja a fájdalmak és nehézségek befogadása a keresztre feszített és mindenkitől elhagyott Jézus mintájára. Őt példának tekintve tudunk csak mindenen túllépve, mégis szeretettel a testvérre tekinteni és azon dolgozni, ami építi a közösséget és a társadalmat, ami képes a szegénység és a kirekesztettség, a gyűlölet és a megosztottság ellen tenni. Ezzel a lelkülettel tudjuk megújítani a gazdaság, a politika, a tömegtájékoztatás, a tudomány, a művészet világát. A program második felében a testvériség szellemében beszámolókat hallhattak a résztvevők a mozgalmak képviselőitől a családi élet, a munka világa és a gazdaság, a szegénység és kirekesztettség elleni küzdelem, a jog és igazságszolgáltatás területéről, valamint a politika világából. Ezek a személyes és közösségi tapasztalatok, amelyek a javak igazságosabb elosztásának szellemében születtek, megmutatták az összefogás eredményeit és a társadalmi szövet újjászületésének lehetőségét, amelyek példát nyújthatnak a kontinens népei számára is. De Európának nemcsak önmaga felé van felelőssége, hanem meg kell nyílni a világ problémáinak is, elsősorban Afrika kínzó nehézségeiben kell segítséget nyújtania a testvériség szellemében.

A találkozóra üzenetet küldött XVI. Benedek pápa is, valamint számos politikus és egyházi vezető tisztelte meg azt jelenlétével, és csatlakozott bátorító szavaival a kezdeményezéshez: Jacques Barrot, az Európai Bizottság alelnöke, Romano Prodi olasz miniszterelnök, Walter Kasperbíboros, a Keresztények Egységéért felelős Pápai Tanács elnöke.

A találkozó résztvevői közös záróüzenetben erősítették meg az evangéliumi szeretet szövetségét, amelynek szellemében igent mondtak az életre, a családra, a természet kincseinek védelmére, a méltányos és az embert kiszolgáló gazdaságra, a békére, a szolidaritásra és a társadalom iránti felelősségre. A közös üzenet, amelyben minden mozgalom és közösség vállalta, hogy saját karizmájának és hivatásának megfelelően dolgozik tovább, egyben felhívás volt a politikusok és a civil társadalom számára a csatlakozásra, hogy együtt építhessék a békét és az egységet Európában. A rendezvényen Magyarországot százfős delegáció képviselte politikusokkal és a különböző egyházakhoz tartozó mozgalmak és közösségek képviselőivel. Budapesten közel ötszáz érdeklődő gyűlt össze ugyanezen a napon, hogy figyelemmel kísérje a stuttgarti rendezvényt, valamint hogy hasonló lelkülettel figyeljen a hazai keresztény mozgalmak és közösségek gazdagon kibontakozó mindennapjainak tapasztalataira. Szegeden május 19-én tartják meg a helyi közösségek és mozgalmak részvételével a találkozót, amelyen már a stuttgarti tapasztalatokról is be tudnak majd számolni a résztvevők, ezzel is tovább erősítve a kölcsönös szeretetet egymás között. (Képünkön: A záróüzenet közös felolvasása Stuttgartban.)

 Haáz Andrea

 (forrás: Új Ember)