2007.05.04. 

Orosz klasszikus est Győrben

Május 17-én, csütörtökön, 19 órakor kerül sor a Győri Filharmonikus Zenekar orosz-estjére. A műsoron Muszorgszkij : Egy éj a kopár hegyen, Rachmaninov: II. zongoraverseny (c-moll), Prokofjev Klasszikus szimfóniája és Borodin : Poloveci táncok c. szerzeménye. Zongorán közreműködik: Enrica Ciccarelli (Olaszország). Vezényel: Medveczky Ádám. Helyszín: Győr, Richter terem, Aradi vértanúk útja 16.

Muszorgszkij kompozíciója, az Egy éj a kopár hegyen 1861-ben készült, s Gogol Szent Iván-éj című novellája ihlette. A mű, amelynek hangszerelését Rimszkij-Korszakov készítette, egy orosz népi hiedelem döbbenetes erejű megszólaltatása: a sötétség szellemeit, a sátánt végül legyőzi a harang tiszta csengése. Rachmaninov, a zongoraművész és zeneszerző talán életében sem volt olyan hírneves, mint napjainkban. A múlt századfordulón ünnepelt előadóművész és karmester 1917-ben Párizsba, majd Svájcba, végül New Yorkba költözött, később, haláláig Los Angelesben élt. Szuggesztív, szenvedélyes zongorajátéka, kompozíciói, hangfelvételen és koncerttermekben vonzzák a zenekedvelőket a 21. században is. Zongoraversenyei közül a koncerten hallható c-moll a legnépszerűbb. Kamarazenéje, szimfóniái, zongoradarabjai is a későromantikus zeneirodalom legszebb művei. Prokofjev egész életműve igen szorosan kötődik a klasszikus hagyományokhoz, ennek megfelelően a klasszikus műfajok kulcsfontosságúak alkotóműhelyében. A versenymű és a zongoraszonáta az a két műfaj, amely betölti az egész életművet, és amely szinte minden esetben harmonikus keretet nyújt a mondanivaló kibontásához. A szimfónia szerepe munkásságában már nem ilyen egyértelmű. Bár hét szimfóniát hagyott hátra, e műfaj sohasem vált olyan központi jelentőségűvé nála, mint például a neves szovjet-orosz kortársnál, Sosztakovicsnál. E művek művészi megoldottsága is igen változó. A sort a nevezetes Klasszikus szimfónia nyitotta meg, ami kétségtelenül telitalálat volt a fiatal orosz komponista részéről. Az Igor herceg Borodin posztumusz operája. A művet, saját szövegére, 1869-ben kezdte el komponálni, befejezése azonban Rimszkij-Korszakovra és Glazunovra maradt. A bemutató 1890-ben, Pétervárott zajlott le. Az opera harmadik felvonása a látványos Poloveci táncokkal fejeződik be: a rabul ejtett Igor herceg felvidítására Koncsak kán bemutatja rabszolgáinak és rabnőinek táncát. Mint önálló táncszám és mint hatásos zenekari darab egyaránt közismert és népszerű kompozíció.

emma