| 
               2007.05.06. 
              A
              MIÉP elnöke az alkotmányozó nemzetgyűlésről Május
              6-án, vasárnap, 10 órakor a Magyar Igazság és Élet Pártja a
              Városligetben matinét rendezett a Lámpás-program keretében. A
              rendezvény moderátora, Kelemen Márta, a MIÉP elnökségének
              tagja köszöntötte a résztvevőket, majd anyák napja alkalmából
              elmondta: „asszonyok, szüljenek, amíg nem késő! Nagymamák,
              segítsétek őket a szülésben! Nagypapák, támogassátok őket,
              hogy minden születendő gyermek több legyen, mint apja volt.
              Lelkesedni tudjon új világok tavaszán! Mert az életnek élnie
              kell! Tisztelettel köszöntöm az édesanyákat!” Ezt követően
              az alkotmányozó nemzetgyűlés kérdéseiről beszélt a MIÉP
              elnöke: Csurka István. Csurka István elmondta: „Olyan világot
              élünk, amikor úgy szólván minden szó, minden tett értelmetlenné
              vált. Nem csak a kormány, a pártok, az intézmények iránti
              bizalomvesztés fogyatkozik végzetesen, hanem az önbizalom is az
              egyes emberben. Az önbizalom és az öntudat. Az értelmetlenség,
              a talmiság korában nekünk azonban kötelességünk az értelmes
              szólás, a felelős gondolkodás. Ezért kezdeményeztük a Lámpás-programot
              és ez az előadás is ennek jegyében próbál elindulni. Amikor
              mindenki felelőtlen, mi nem lehetünk azok. Nem szabad csak
              mindent a számokra bízni. Egy kicsiny mag is sokat jelenthet a
              nemzet életében, ha teljesíti kötelességét. Az alkotmányozás
              kérdése ebben a pokoli ricsajban, a talmiság áradásában
              nevetségesnek és hiábavalónak látszik. Alkotmány, amikor
              minden romokban van? Igen! Az alkotmányozó nemzetgyűlés követelése,
              maga a követelmény, a felvilágosult magyarság első számú
              rendszerváltoztató követelése, most. Most nem a régi
              kommunista rendszert kell megváltoztatni, hanem az újat. Alkotmányozó
              nemzetgyűlést követelni, amikor a fennálló országgyűlésben
              teljesen megingott a bizalom mindkét oldal iránt, amikor a
              rendszer összeomlás előtt áll? Igen! Mert a rendszer összeomló-félben
              van, de azt a képességét, hogy összeomlása után, ugyanúgy,
              mint 1989-1990-ben egy rosszabb rendszert hagyjon maga után, nem
              vesztette el. Bennünket most az a veszély fenyeget, hogy ez a
              mostani kétpártrendszeres és magyarellenes, népirtó rendszer
              összeomlik, de ami utána következik, éppen a felelősen
              kimondott szavak és gondolatok hiányában, esetleg még rosszabb
              lesz. Ezért kell a rendszer ellenében, már most az alkotmányozó
              nemzetgyűlés gondolatát, és majdan a valóságát, a tényét
              szembeszegezni, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami 1989-1990 után
              megtörtént: egy hazugabb, zűrzavarosabb rendszer következett a
              borzasztó Kádár-rendszer után.” A pártelnök szerint amit
              ma látunk az a teljes tervnélküliség, olyan kormányzás és a
              kormányzással szembeni olyan ellenállás, és ellenállást mímelő
              magatartás, amelyek maguktól is odavezethetnek, hogy egy
              rosszabb rendszer következik be.            
              „Az új választások követelménye nem elegendő, ha
              nem tudjuk pontosan, hogy mit akarunk. Ha nem látjuk, minek érdekében
              akarunk kormányváltást és új választásokat. Vajon csak azért,
              hogy egy másik párt kerüljön felül? Ha csak ez a cél, akkor
              az elégtelen. Ezzel a rendszer nem lesz jobb. Sajnos most az van
              elhintve, és sokan azért küzdenek, hogy a rendszerváltás szándéka
              nélkül kerüljön felülre a mostani ellenzék, lehetőleg nélkülünk,
              és akkor ezzel minden meg van oldva. Nem azért szólok most,
              hogy az ellen tiltakozzam, hogy a MIÉP-et ki akarják hagyni. Ez
              egy kisebb rendű kérdés. Ha az ellenzék kerül hatalomra,
              akkor mi történik? A liberális tábor kezébe került a médiumok
              nagy része, a tudatipar, és így gátlástalanul tudja romboló
              munkáját folyatatni. A zűrzavar még nagyobb lesz. S a magyarságot
              egy csalódás keríti majd hatalmába. Be akarják nekik bizonyítani:
              a magyarság képtelen saját világot teremteni magának. Képtelen
              úrrá lenni a saját országában. A rombolásnak nem csak pártcéljai
              vannak, hanem elsősorban az, hogy ez a nemzet hasonuljon meg önmagával,
              lássa be, hogy idegenek kell, hogy vezessék, mert önmaga erre képtelen.
              Ezért kell nagyon nehéz körülmények közt, az EU ellenzése
              mellett új alkotmányt teremtenünk magunknak. Új alkotmányt,
              amely, ha kell szembe is száll a jelenleg alkotmány nélkül létező
              Európai Unióval. Szembe száll azokkal a tilalmakkal és
              rendelkezésekkel, amelyek ma körülveszik a magyarságot,
              amelyek a népirtást szavatolják, a zűrzavart teremtik és a
              megszállást akarják kiteljesíteni. Ha úgy megyünk bele, ebbe
              a második rendszerváltoztató folyamatba, hogy nincs látomásunk
              arról, hogy mit akarunk, akkor el se kezdjük. Mert mi sem
              egyszerűbb, mint egy még rosszabb rendszert létrehozni a kósza
              akaratokból.”- mondta Csurka István, aki szerint a mostani Kádár-sírügy
              jól példázza a hatalom aljas zavarkeltését. 
               m.a. |