|
 2007.05.18.
„A kormány legális, de nem legitim”
Az első női alkotmánybíró az őszi eseményekről
és a jogállam zavarairól
Dr.
Tersztyánszky Ödönné dr. Vasadi Éva
jogász - az első női alkotmánybíró, a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar oktatója - általános
iskolai tanulmányait a budapesti Ajtósi Dürer sori iskolában,
(az 1953-ban megszüntetett „Sacré Coeur”-ben), középiskolai
tanulmányait a budapesti XIV. kerületi Állami Tanítóképzőben
végezte, 1954-ben érettségizett. Jogi tanulmányait a budapesti
Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán
folytatta, 1958-ban szerzett diplomát és avatták doktorrá
"summa cum laude" minősítéssel. 1958 és 1961 között
a Budapesti 21.sz. Ügyvédi Munkaközösség ügyvédjelöltje, kétéves
ügyvédjelölti gyakorlat után tette le az ügyvédi-jogtanácsosi
vizsgát 1962-64 között, eközben tanítói oklevelet szerzett.
1961-től 1966-ig az OTP Pest megyei Igazgatóság vezető jogtanácsosa,
a hetvenes évek elejétől az OTP Központ Jogi Igazgatóságán
vezető jogtanácsos, majd az OTP Lakáshitelezési- és Beruházási
Főosztály vezetője volt 1989. március 15-éig. (Közben 9 hónapig
a TIT budapesti szervezetének szaktudományi osztályvezetője.)
Ez idő alatt részt vett a különböző lakáshitelezési és
szociálpolitikai kedvezményekre, lakáskoncepciókra, valamint
az adózásra vonatkozó jogszabályok előkészítésében, a
belső szabályozások elkészítésében. Az OTP saját beruházásában
épülő lakásépítésekkel kapcsolatos jogi munkák szintén a
hatáskörébe tartoztak. Az OTP megyei hálózatában működő
jogászok szakmai továbbképzésében és munkájuk ellenőrzésében
tevékenyen vett rész. 1989. március 15-e után meghívást
kapott az akkor alakult Alkotmánybíróságra főtanácsosként,
először dr. Kilényi Géza alkotmánybíróé, utána pedig dr.
Németh János, az Alkotmánybíróság elnökének a főtanácsosa.
1990-től a Jogi Szakvizsga Bizottság cenzora lett. 1997-től a Pázmány
Péter Katolikus Egyetemen címzetes docensként pénzügyi jogot
oktat, 1998-tól gazdasági dékánhelyettes volt egészen az
alkotmánybírói megválasztásáig. 1999. július 1-jével választotta
meg a magyar Országgyűlés alkotmánybíróvá, 2006 februárjáig
volt alkotmánybíró. Ő volt az első magyar női alkotmánybíró,
az alkotmánybírói székben férjét, Tersztyánszky Ödönt váltotta
fel.
Sólyom
László köztársasági elnök 2006. október 22-én a Magyar Köztársasági
Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta
neki (az átadáson csak Sólyom Lászlóval fogott kezet, Gyurcsány
Ferenccel és Szili Katalinnal nem).
-„Sikeres, eredményes évet zárt a Budapesti Rendőr-főkapitányság
(BRFK) 2006-ban - mondta április 28-án Gergényi Péter vezérőrnagy
a fővárosi Városligetben rendezett budapesti rendőrnapon. Petrétei
József rendészeti miniszter szerint pedig a BRFK jó színvonalon
teljesített a múlt évben, hatékonyan látta el feladatát. Mi
erről a véleménye, hiszen többek szerint embervadászat folyt
ősszel Budapest utcáin?
Azok után, ami
tavaly ősszel történt, s ahogyan az események során a rendőrség
beavatkozott, - számos jogsértést és sérülést okozva - kissé
meglepőek ezek a szavak. Az tény, hogy a rendőrségnek számos
feladata van a közrend, a közlekedés és igazgatás területén,
amelyekért indokolhatók lennének a dicsérő szavak. De ezt oly
módon tenni, hogy az értékelésből kimarad mindaz, ami a
tavaly őszi események során történt, erősen kifogásolhatóvá
teszi a rendőri vezetés hozzáállását.
-Ön Herczegh Gézával és Zlinszky Jánossal
–mindketten volt alkotmánybírák- nem értettek egyet a Gönczöl-bizottság
jelentésével. A bizottság tagjai 1944-ig mentek vissza. Ezek
szerint a régmúlt felelős mindenért?
-A Gönczöl-bizottság - melyet a kormány egy határozattal
hozott létre - személyi összetétele történészből, jogászból,
rendőrből, alkotmányjogászból, pszichológusból állt. Nyilvánvalóan
mindenki a kapott feladatot saját szakmája szerint próbálta
megközelíteni. Így a történész visszament 1944-ig. A
pszichológus pedig a tömeglélektanról írt. Mi ezekkel nem
foglalkoztunk, minthogy olyan szakterületek, amelyek kívül
esnek az alkotmányossági szempontú vizsgálatunkon. Azt kifogásoltuk,
hogy a Gönczöl-bizottság a saját maga által összeállított
tényállás alapján vagy nem vont le következtetéseket, vagy
pedig helytelen konklúziókat állapított meg. A jelentés
szerint: az őszödi beszéd után a miniszterelnök és a kormány
felelőssége nem állapítható meg. A bizottság szétterítette
a felelősséget : a köztársasági elnöktől szinte az utca
emberéig mindenki közrehatott. Ehhez képest: senki sem felelős
közvetlenül az eseményekért. (Bár az előfordult „túlkapásokért”
Gergényi parancsnok és az ellenzék felelőssége mégis
megjelenik a jelentésben.) A bizottság másik megállapítása
pedig a rendőrséggel volt kapcsolatos. Eszerint a beavatkozás törvényes,
jogszerű és arányos volt. Ezt a megállapítást sem tudtuk
elfogadni.
-A Gönczöl-bizottságnak volt MSZMP-sek is tagjai
voltak, és az előző Gyurcsány-kormány államtitkára, Csepeli
György is benne volt a grémiumban. Mennyire beszélhetünk így
pártatlanságról?
-Nem a személyeken
keresztül bíráltuk a jelentésben foglaltakat, sem magát a
bizottságot. A megbízás jogi természete minősíti ugyanis a létrehozott
bizottság helyzetét. A megbízás esetén a megbízott a kapott
feladatot a megbízott érdekében kell ellátnia. Ezt a bizottságot
pedig a kormány hozta létre és adott számára megbízást: derítse
fel a 2006. szeptember 17. és október 23. között történtek hátterét,
okait, vizsgálja meg a rendőri beavatkozásokat.
A
bizottság e megbízásnak tett eleget jelentésével.
-Gondolom, a kormányfő tudta, hogy mi miért történik
az országban. Itt a külföld és az emberek megnyugtatásáról
lehet szó?
-Lehet, hogy a jelentés elkészíttetése az emberek
megnyugtatását is szolgálta, bár a 260 oldalt meghaladó
jelentést nem sokan olvasták el, inkább azokat a részeket
ismerhették meg, amelyeket kiemelt a sajtó. A fontosabb cél az
volt, hogy Franco Frattini számára hivatalos kormányzati jelentésként
adják át. Tehát eleget tettek annak az elvárásnak, amely szükségszerűen
az események hivatalos kivizsgálására irányult.
- Gönczölék javaslatainak egy része a gyülekezési
és a véleménynyilvánítási jogot védő szabályok erősítését,
kiegészítését célozza. Itt némi ellentmondást veszek észre.
Miért lenne ezekre szükség, ha a szeptember-októberi budapesti
tüntetések során alkalmazott rendőri intézkedések jogszerűek,
szakszerűek és arányosak lettek volna?
-A javaslatok közül
a gumilövedék használatának betiltását
és a rendőrségi törvény finomítását célzókat
magunk is elképzelhetőnek tartottuk. A gyülekezési jognak –
mint fontos szabadságjogok egyikének – további szigorítása,
a hatalom által való korlátozása válaszul a történtekre,
viszont elfogadhatatlan. Egyetértettünk viszonyt Halmai Gábornak
– a bizottság tagjának- különvéleményével, amely a spontán
gyülekezés jelenlegi tilalmát tartja alkotmányosan kifogásolhatónak.
-Mi is a spontán gyülekezés?
- Az alkotmányból kell kiindulni. Eszerint a Magyar Köztársaság
elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak
szabad gyakorlását. A gyülekezési jog gyakorlása mindaddig,
amíg békés (nem fegyveres, felfegyverzett vagy támadó), addig
azt garantálnia kell a hatalomnak. Korlátozható jogról lévén
szó, fontos okból korlátozható, pl. közérdekre hivatkozással.
De a korlátozás nem jelentheti a jog kiüresítését. Azzal,
hogy hatályos jogunk a nem bejelentett tüntetést kötelezően
oszlatni rendeli, kiüresíti a jog gyakorlását.(A spontán tüntetés
ui. fogalmilag nem bejelenthető, ezért nem is gyakorolható, ami
ellentétes az alkotmányban foglaltakkal.)
-A rendőrök
szoktak hivatkozni a közlekedés megakadályozására is…
- Minthogy közérdekből korlátozásható a joggyakorlás,
ilyen közérdek lehet a közlekedés akadályozása, de nem
tilthatja meg a gyülekezést, ha más helyen biztosítható a
demonstráció.
-
Mondják: a magyar alkotmány értéktartalmú. Ez mit jelent? S köze
van ennek az államfő által hangoztatott morális válsághoz?
-A
morál nem feltétlenül vallási erkölcsöt jelent. Egy alkotmányos
jogállamban a moralitás a hatalom gyakorlóinak azt az elvárható
kötelezettségét, belső kényszerét kell hogy jelentse, amely
szerint mindenkor az alkotmányos értékek mentén cselekedjék.
S hogy ezekért a döntésekért, cselekvésekért vállalja a
felelősséget és annak következményeit is. Ilyen alkotmányos
értékek: az élethez, az emberi méltósághoz való jogok feltétlen
védelme, a polgári és politikai jogok gyakorlásának biztosítása,
és mindazoknak az alkotmányos elveknek és követelményeknek
figyelembevétele, amelyeket az Alkotmánybíróság tizenhat éves
működése során kidolgozott. Amikor napvilágra került a
miniszterelnök őszödi beszéde, joggal emelte fel tehát szavát
a köztársasági elnök, jelezve, hogy ez morális válságba
sodorja az országot. Egy demokratikus, alkotmányos jogállamban
nemcsak a jogszabályoknak, az alkotmánynak és a meghatározott
intézményrendszernek kell léteznie, hanem mindennek az alkotmány
szellemében kell működnie. A mindenkor hatalmon lévők,
megkapják a hatalomgyakorlás eszközeit, de ugyanakkor súlyos
politikai, jogi és morális kötelezettségük is van a közjó
szolgálata érdekében.
- Nem élünk jogállamban?
- A Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. Minden
feltétele létezik. A közelmúlt eseményei azonban e jogállam
működésének súlyos zavaraira hívták fel a figyelmet.
- Önök szerint
szereptévesztésben van az Országgyűlés, szereptévesztésben
vannak a politikai pártok és szereptévesztésben van a kormány
is. Ez csak a mai helyzetre igaz?
-A szereptévesztés
abban áll, hogy a miniszterelnök is, a kormány is és az őket
támogató parlamenti többség a négy évre elnyert hatalmát
egyre inkább korlátlannak tekinti. Nem veszi figyelembe a
demokratikusan megválasztott ellenzéket, mellőzi a társadalom,
a szakmák véleményét, ellenállását. A szereptévesztést
jelenti az is, hogy ha nem veszik tudomásul, hogy a demokráciákban
a kormány és a miniszterelnök nem az őket támogató pártoké,
hanem az egész országé, a nemzeté. Innen nyeri megbízatását.
Az elnyert bizalom adhatja legitimitását.
- Még februárban írták meg Herczegh Gézával és
Zlinszky Jánossal együtt levelüket Franco Frattininek, az Európai
Bizottság alelnökének. Kaptak rá valamilyen választ?
-A Gönczöl-jelentés
megjelenése után megtudtuk, hogy az a kormány hivatalos jelentésként
megy ki az EU- Bizottsághoz, ezért úgy döntöttünk, jeleznünk
kell a közvélemény és Frattini úr számára : a jelentéssel
szemben vannak észrevételek és kifogások is. Ezért írtuk a
nyílt levelet Frattini részére, és közöltük : az észrevételeket
angolra fordítva eljuttatjuk hozzá.
Ez
megtörtént. Válasz még nem érkezett.
- Nem csak Önök, hanem a Morvai-bizottság is más
eredményre jutott, mint Gönczölék. Van-e valami lényeges különbség
Morvai Krisztiánék és a volt alkotmánybírák vizsgálati metódusa
között?
- Az egyik különbség
formai: mi nem bizottságként működtünk. Elolvasva a jelentést,
úgy döntöttünk: meg kell tennünk nyilvánosan észrevételeinket.
Ez egyfajta belső kényszer volt. Morvai Krisztináék a konkrét
jogsérelmek vizsgálatából indultak ki és jutottak el az általános
következtetésre. Mi pedig „alkotmányjogi szemüvegen”
keresztül vizsgáltuk meg a jelentést.
- Az őszi eseményeket vizsgálva: egyedi rendőri jogsértésekről
van-e szó, vagy pedig emberi jogok tömeges sérüléseiről?
- Kétségtelen megállapítható, hogy az emberi jogok, az
emberi méltóság, a gyülekezési jog, a szabad véleménynyilvánítás
joga demonstrálhatóan sérelmet szenvedett. Egyetlen olyan eset
sem fordulhat elő egy alkotmányos jogállamban, amikor a hatalom
alapvető emberi jogot sért meg. Itt pedig nem egy esetről van
szó. Mi ezen a vonalon bíráltuk a rendőrség munkáját. Megítélésünk
szerint az alkotmánytól a rendőrségi és a gyülekezési törvényen
át olyan jogszabályi keret állt rendelkezésre, amelynek betartása
esetén a rendőrség képes lett volna jogszerűen eljárni (ld:
2007. március 15.). Mégsem ez történt.
-A Gönczöl-jelentés a „túlerővel szemben küzdő
rendőri egységekről” beszél. 50-100 főnyi agresszív
rendbontó állt szemben 378 főnyi rendőrrel szemben! Tehát ha
csak három rendőr jut egy rendbontóra az kevés…
-Az MTV Székház
témakörét különválasztanám a következő napok eseményeitől
és október 23-ától. Szeptember 18. után maga a televízió
mutatta be azokat az arcokat, akiket a rendőrség már korábban
ismert. A rendőrség feladata ilyenkor kiemelni a keménymagot. Kérdés:
miért nem történt meg itt? Azok a rendőrök, akik jelen voltak
– mint később kiderült - sem felszerelésükben, sem képzettségükben
nem voltak megfelelőek a feladathoz. Másik kérdés, miért nem
kaptak parancsot azok a rendőrök, akiket szakszerűen
felfegyverkezve a Nádor utcába szállítottak? Másfél órán
keresztül nem történt rendőri beavatkozás… Csak a
vandalizmus, autófelgyújtás.(Ami természetesen bűncselekmény,
s elítélendő). Az Ignácz –féle rendőri jelentés levezeti
az eseményeket és nevesíti is a felelősöket. A Gönczöl -
jelentés Gergényi parancsnok felelősségét megállapítja, de
a miniszter, a kormány felelősségéről nem szól. Az október
23-ai történéseket külön vizsgálva azt lehet megállapítani,
hogy a rendőrségnek itt sem sikerült megoldani feladatát.
Nevezetesen azt, hogy az ünneplő, békésen gyülekezőket megvédje
a már oszlatás alatt lévő tömegektől. Az Astoriánál majd
százezer békés ember ünnepelt, nem történik semmi rendbontás.
E közben a Deák téren és más helyszíneken atrocitások
vannak. A rendőrségnek az alkotmány szerint kettős feladata
van: a gyülekezési jog biztosítása egyfelől - és a bűncselekmények
megelőzése és a büntetési eljárás megindítása másfelől.
Ennek a kettős feladatnak október 23-án a rendőrség nem
tudott megfelelni. A két intézkedés nem különült el, összemosódtak
a cselekmények és így a békés tüntetők az oszlatás alatt lévőkkel.
Ezért fordulhattak elő a jogsértések, sérelmek.
-
Nem volt-e hiba a Fidesz részéről a helyszín kiválasztása?
Hiszen az Astoria egy jelentős forgalmi csomópont?
-
Ezen lehet vitatkozni, de az Astoriával szemben nem volt rendőri
kifogás. Amíg a rendőrség nem kezdte el az oszlatást, addig a
rendező feladata volt az elvonulás biztosítása. De ha menet közben
az ünnepségre rácsúszik egy oszlatási aktus, akkor már a
rendőrség feladata az, hogy biztosítsa a békés elvonulást
is.
- Ezért tehetik fel a kérdést sokan: csupán rendőri
alkalmatlanságról van szó, vagy pedig már szándékos megfélemlítésről?
- Ennek vizsgálatába nem mennék bele… Az, hogy
alkalmatlanok voltak, azt aláhúzom, sőt kiemelem, a rendőrség
nem rendőrségként járt el. A rendőrségi törvény szerint
ui.: rendőr az, akinek azonosító jele van, rendőri egyenruhát
visel és igazolja magát intézkedéskor. Ehelyett kommandósok jöttek
álarcban és azonosítás nélkül. Ez az eljárás önmagában törvényellenes.
Mindezekért mondtuk azt, hogy szemben a jelentés konklúziójával
a rendőrség eljárása nem volt sem törvényes, jogszerű, sem
pedig arányos.
- Sokan mondják: a rendőr parancsot teljesített. Ha
tudja, hogy a parancs törvényellenes, megtagadhatja-e?
-A rendőrségi törvény úgy szól, olyan parancsot, amely
jogszabályt sért, a rendőr megtagadhatja. De van egy másik
rendelkezés is: ha valamely rendőr bűncselekményt követ el,
akkor a jelen lévő fokozatától függetlenül is köteles a bűncselekményt
elkövető rendőrt tettében megakadályozni. Ehelyett mi volt látható?
Letepert emberekbe rúgnak bele a rendőrök, s senki nem ment oda
a cselekvők leállítására. Tehát egy sor olyan rendőri törvényt
léptek át, ami azt bizonyítja : alkalmatlanság és súlyos törvénysértés
történt.
-Említette, hogy
legfeljebb Gergényit marasztalják el a Gönczöl-jelentésben. A
BRFK vezetője felett nem áll senki?
-A médiában kritizálták Önöket, azért, mert nem léptek
fel az ellen, hogy néhány embert a Kossuth téren zsidó
politikusként tüntettek fel. S akkor is hallgattak, amikor bírák
és ügyészek elérhetőségeit közölték különböző
honlapokon. Mit válaszol ezekre a vádakra?
-Ezek
nyilvánvalóan politikai célzatú vádak. Az alkotmányos szemléletünk
azt jelenti, hogy csak a hatalomnak az alkotmányos jogokba való
beavatkozását vizsgáltuk. Az pedig, amikor egy tüntetésen az
egyik csoport a másikat megbélyegzi, még ha az elítélendő
is, bírósági feladat lesz kivizsgálni. De nem lehet rajtunk számon
kérni, mikor és milyen kérdésben élünk alkotmányos véleménynyilvánítási
jogunkkal.
-Ugyanazt mondják az esettel kapcsolatban, mint az
ellenzék. Nem vádolták önöket Fidesz-szimpátiával?
-Ha a tények azonosak, akkor azok párttól függetlenül
azonosak. Nekünk semmi közünk egyetlen párthoz sem.
-Gondolom, lerágott csont, de megkérdem: az őszödi
beszéd, vagy a rendőrök fellépése miatt nem fogott kezet a
miniszterelnökkel október 22-én?
-Kifejezetten az
Őszödön elhangzottak miatt. A miniszterelnöki beszéd sokkoló
hatású volt számomra is. Tizenhat évet töltöttem el az
Alkotmánybíróságon, ebből hat évet alkotmánybíróként.
Mindeddig hittem a jogállam létében, működésében, a
demokratikus jogrend érvényesülésében. Az őszödi beszéd
mindezt megkérdőjelezte. A miniszterelnökkel való kézfogás
számomra a tettének megerősítését jelentette volna, ez
ellentétben állt eskümmel, erkölcsi álláspontommal.
-Legális, de nem
legitim. A legalitás azt jelenti, hogy törvényeken nyugszik
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké történt megválasztása.
Kezdve a hatalomra jutásától egészen a bizalmi szavazásig.
Ezek formálisan a demokrácia szabályai szerint játszódtak le.
Azáltal azonban, hogy a 2006-os megválasztásakor –
bevallottan- nem azt a programot fogadtatta el, amelyet tényelegesen
meg akar valósítani, hanem egy olyat, amit a választók nem
fogadtak el, s amely teljes kidolgozottságában ma sem ismeretes,
nem nyert felhatalmazást annak végrehajtására. Ez az, amiért
nem legitim a kormányzat és a miniszterelnök működése. Ez az
oka annak, hogy egyre fogy a bizalom mögötte.
Medveczky Attila
|
