2007.05.18. 

Harc az árletörő kiárusítási akciók ellen

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség - Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója a magyar zöldség és gyümölcs piaci lehetőségeiről

Mártonffy Béla. 1972-ben végezett a Corvinus Egyetemen kertészmérnökként, később ugyanitt doktorált. Címzetes egyetemi docens.

Jelenleg a Magyar Zöldség - Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója, mely az EU- csatlakozás után szakmaközi szervezetté alakult át.

 -2004. március végén megemlítette: „Gábor Dzsingisz a budapesti holland nagykövetség mezőgazdasági attaséja a programzáró konferenciát kijelentette, hogy az EU szakmai köreiben felkészültsége alapján komoly partnernek tekintik a magyar zöldség-gyümölcs ágazatot. Az ágazatnak várhatóan jó lehetőségei lesznek ezen a piacon.”  Bevált a jóslat?

 -A jóslat mai is „él”. Ha az a kérdés, hogy a csatlakozás előtti jóslat 3 év alatt bevált-e, arra azt válaszolhatom: az irány jó. A jelenlegi szakmai folyamatok is ebbe az irányba mutatnak. Ennyi idő alatt nem is válhatott be a jóslat, mert még sok problémával küzdünk. Tudjuk: a zöldség-gyümölcs szabadpiaci területen mozog az Unióban. Így a felkészülési időszakban teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az a rendszer, amellyel az EU a zöldség-gyümölcs piacot szabályozza, arra késztet bennünket: Magyarország ezt a területet fejlesztendő területként használja. Elsősorban azért, mert az adottságaink kiválóak és a piacokhoz közel vagyunk. Miután szabad termékről van szó, ez talán az egyetlen olyan terület az EU-ban, ahol a termékmennyiséget is növelhetjük, s piacainkat is bővíthetjük. Semmilyen visszafogás nincs, ha a minőség és az ár megfelelő. Ezen alapult az a magyar elképzelés, hogy a régi gabona, hús vertikum mellett legyen egy harmadik nagyon markáns mezőgazdasági területünk: ez a zöldség-gyümölcs. Ráadásul a zöldség-gyümölcs az egyetlen olyan termékkör, ami korlátlanul fogyasztható az ember számára és egészségmegőrző hatása is van. Ezen alapul a világ ma már elfogadott marketing-programja a fogyasztásnövelésre. Az első időszakban a folyamat félreértésekkel teli, vontatott és nehéz volt. Igaz, hogy a 2003-as év túltermelései válságot okozott egész Európában, a 2004-est pedig víz-fagy - és egyéb kártételek jellemezték, ennek ellenére elindult egy olyan szerkezetváltozás, ami már mutatja azt, hogy mely irány az, ahonnan ki tudunk törni: ez a friss zöldség-gyümölcs fejlesztése.

 -Szakmaközi szervezetté alakult a Magyar Zöldség - Gyümölcs Terméktanács. Ez konkrétan mit jelent?

 -Az uniós piacszabályozási rendeletben vannak olyan rendelkezési körök, melyek az ágazat szervezettségét segítik. Teljesen nyilvánvaló, hogy a rendszerváltás utáni széttagolt tulajdon és piaci viszonyok között valamilyen módon az ágazatot össze kellett fogni. Erre Magyarország holland mintára a terméktanácsi rendszert dolgozta ki, a végét azonban nem „szabta jól el”, mert annak a pénzügyi kereteit és hatáskörét nem fogalmazta meg. Miután a mi szervezetünk zöldség-gyümölcsben teljesen összefogta az ágazatot, úgy gondoltuk: érdemes azt a klauzulát, amit az Unió úgy határoz meg, hogy szakmaközi szervezet felvennünk. Olyan akkreditált szervezet lettünk, amiből jelenleg csak öt van Európában. A szakmaközi szervezet egy adott ágazat számára szükséges szakmaközi rendeleteket adhat ki, ami a nem tagok számára is érvényes. Emellett kötelező egyeztetés van az ágazat szereplői és a kormányzat között, hogy egy konszenzusos alapon kitalált gazdasági programmal forduljunk az EU felé. A programban szerepelnie kell a termelők és a kereskedők egyensúlyának és a fogyasztók képviseletének.

 -Véget érhet a kötelező szögben kunkorodó uborkák és az egyenméretű dobozba zárt müzlik korszaka az EU-ban -olvashattuk. Ez jelent egyfajta könnyebbséget?

 -Az új piacszabályozási reformnak az egyszerű adminisztráció az egyik célja, amivel maximálisan egyet tudunk érteni. A minőségi uniós előírást pedig piaci szempontból be lehet és be tudjuk tartani. A megfelelő technológiával előállított termékeink a jó és prémium kategóriába sorolhatók. Fontos: egységesítést kéne szorgalmazni az Unióban a minőségbiztosítást illetően. Ma különböző minőségbiztosítási rendszerek működnek és a kereskedelem, az áruházlánc gyakorlatilag azt talál ki, amit akar. Ez a rendszer szabályozásra szorul.

 -Halljuk, hogy csökken a sertéstenyésztők száma. Területünkön maradva voltak olyanok, akik nem tudtak megfelelni a követelményeknek, és ezért felhagytak eddig tevékenységükkel?

 -Azt nem állíthatom, hogy tömeges kivonulás lenne a zöldség-gyümölcs ágazatból. Viszont: egyre inkább közeledik az a pillanat, hogy az őstermelőknek át kell gondolniuk tevékenységüket, hiszen nem biztos, hogy egy adott méret alatt tudnak olyan fejlesztéseket létrehozni és finanszírozni, amellyel versenyképesebb terméket lehet előállítani. Várható tehát az ágazat átrendezősége. A piac is szelektálni fog. Egy zsebből zsebbe kereskedésnél, ha hiány van egy termékből akkor mindent megadnak érte, ha nincs, akkor a termelőn marad az áru. Aki hosszú távú rendszerben dolgozik, annak pedig egyik évben jobb, másik évben kevésbé jó bevétele lesz, de egy biztos: termékét el tudja adni.

 -Még 2005-ben beszéltünk arról a Kincsem Rádióban, hogy élelmiszernek szánt takarmányt árulnak a hipermarketekben. Azóta javult a helyzet?

 -Akkor azért fogalmaztam ilyen ironikusan, hogy a sajtó jobban felfigyeljen álláspontunkra. Mára kissé javult a helyzet, s ebben szerepe van az FVM minőségellenőrző csoportjának. Uniós belépésünkkor hatalmas túltermelés volt. Hihetetlenül alacsony árak voltak, majdnem eladhatatlan volt a termék, s a magyar áruházláncok egy része egyfajta kényszervásárlásra szólította fel a vevőt. Teljesen gyenge minőséget hozott be – tisztelet a kivételnek. Az eladásra szánt zöldség-gyümölcs egyike-másika olyan volt, mint amiket az állatoknak szoktak adni. Az ok: az áruházláncok szakmai átvételi rendszere még nem áll a legmagasabb fokon és hűtőlánc sincs kialakítva. Előfordult az, hogy egy beszállító által jó minőségben bevitt áru két napig állt a 15-20 fokos raktárban, majd ott tönkrement, utána kitették a polcra, s ráírták : magyar áru. Ha importból jött be egy-két komolyabb tétel, azt máris kitették. Mit látott a vásárló? A magyar árú fonnyadt, rossz, míg pl. a spanyol életerős. Ez elfogadhatatlan rendszer. Az a szemlélet, hogy gyenge és olcsó árút kínáljak a vevőnek, mert a vásárló az olcsóságra „utazik”, hiszen szegények az emberek: rossz irány az áruházláncok részéről, mert az a profit, amit a magyar ágazat a jó minőségű árúval meg tudna szerezni, az kiesik. Mi tehát ellenérdekeltek vagyunk abban, hogy az áruházláncok akciókat hirdessenek meg. Azt mondjuk: legyen kiegyenlített, átlagosan jó minőségű termék kínálva a magyar fogyasztónak, hogy egyrészt egészséges és jó termékhez jusson, másrészt szokjon hozzá az igényességhez. Ez egy folyamatos harc. Még mindig vannak indokolatlan akciózások, abban az időszakban, amikor a magyar zöldségek és gyümölcsök nagy mennyiségben és jó minőségben teremnek. Ilyen akcióval nagyon le lehet verni az árakat. A nagy élelmiszeráruház-láncolatok árversenye torzítja a tiszta kereslet-kínálati viszonyokat a zöldség-gyümölcs kereskedelemben.

 -Hogyan lehet arra ösztönözni az áruházláncolatokat, hogy magyar termékeket vegyenek át?

 -Ha globálisan nézzük a kérdést: egy áruházlánc azt vesz, amit akar. Ebbe nem szólhat bele senki. A hazai zöldség-gyümölcs ágazat legnagyobb problémája épp az, hogy nem képes a láncok igényeinek megfelelően nagy mennyiségű és azonos minőségű árualapot felmutatni. Ez a legfőbb oka annak, hogy a magyar termelők még a láncok hazai üzleteibe is csak elvétve kerülhettek be áruikkal. A szomszédos országok piacának meghódításához előbb egy-egy térség gazdálkodóinak összefogására lenne szükség. Ha van elég áru, akkor már érdemes elvégezni azokat a fejlesztéseket, amelyekre támaszkodva meg lehet kezdeni az együttműködést a multinacionális kiskereskedelmi láncokkal. Így lehet csökkenteni az importot. Jobb tárgyalási pozíciónkat magunk vívhatjuk ki összefogással és fejlesztéssel.

 -A hazai diszkont élelmiszerboltokban izraeli és spanyol paradicsomokkal is találkozhat a vásárló. Egyik ország sincs a szomszédban. A fólián lévő címkén lévő dátum szerint kb. 2 hétig őrzi meg a minőségét egy ilyen külföldi zöldség. Milyen paradicsom az, amelyik a szüret után legalább 4 hétig teljesen tökéletes formát mutat?

 -Ezek az ún. hosszan pulton tartható fajták. Esetünkben nemesített fajtáról van szó. Az importból hozott termék íze viszont legtöbbször nem olyan, mint egy magyar paradicsomé, melynek sav-cukor aránya egy zamatos zöldséget ad. A magyar fogyasztási szokás jellemzője: a teljesen beérett, piros paradicsomot fogyasztjuk. Az ilyen zöldséget máris értékesíteni kell. Annak, hogy Magyarországon egyes időszakokban nagyon markánsan megjelenik az import, holott azt mondhatnánk, ezt itthon is meg tudnánk termelni, egy fontos oka van: volt egy rendszerváltás, s egy új rendszer kialakulásához legalább 15-20 év kell. S még nem tudtunk kínálni olyan mennyiségű és minőségű terméket, amit a piac  igényelne.

 -Az EU-ban mennyire lehet beszélni piacvédelemről? Halljuk: román importőrök drágítják a primőr zöldségeket.

 -Az EU tagállamain belül a zöldség-gyümölcs területén piacvédelmet nem lehet adminisztratív eszközökkel létrehozni. Hiszen szabad piacról van szó. Ráadásul esetünkben olyan termékekről beszélhetünk, amik lazán szabályozottak. A piac védelme a szabályozás minőségi oldalán jelenik meg. A minőségi előírás területén van még tennivalója az EU-nak és a tagországoknak is, hogy betartassák. A harmadik országokkal szemben már vannak védelmi lehetőségek. Itt alku tárgya: melyik harmadik országból mennyit lehet behozni. A magas szinten kereskedő országok viszont – amihez még nem tartozik Magyarország – védik a harmadik országokkal történő kereskedelmi pozíciójukat. Tehát az Unió tagországai között egy konszenzusos állapotot kéne létrehozni a harmadik országokból bejövő termékeket illetően, s meg kell védeni az európai piacot a saját belső termelésünk fenntartása érdekében. Azzal viszont nem értünk egyet, hogy az EU-ban leépítsük a mezőgazdasági termelést, amikor látható: a harmadik országok (pl.: Kína, India, Oroszország) olyan mennyiségű élelmiszert igényelnek, ami abban a régióban 10-15 éven belül nem termelhető meg.

 -Mi a helyzet az orosz piaccal? 2006 őszén nyilatkozta: „az elkövetkező egy-két évben akár 50-70 ezer tonnával is növelhető a jelenlegi mintegy 100 ezer tonnás magyar zöldség-gyümölcs kivitel Oroszországba. Jó piaca lehet ott az almának, meggynek és a paradicsomnak is.”

 - Oroszország láthatóan nagy piac. Jók a fizetési kondíciók, de a fizetési technikával már problémák vannak. Ezt a piacot is sújtja a magyar árukínálatnak a hektikusága, alacsony aránya. Idejönnek, s megkérdik: miért nem tudunk úgy, és annyi almát szállítani feléjük, mint a rendszerváltás előtt? Más lett az almánk, más lett a piacunk, más lett a tulajdonviszony.

 - Vannak olyan magyar zöldségek, melyeknek külföldön nagyobb a piaca, mint idehaza?

 - Igen. Két termékről lehet beszélni: a spárgáról és a gombáról. Mindkettő keresett a német és az osztrák piacon. A gomba kivitele jó példája annak : ha egy terméket túlságosan az exportra orientálunk, úgy, hogy a belső fogyasztását nem stabilizáljuk, akkor óriási bukások következhetnek be. Egy egész hazai ágazat rendülhet meg akkor, ha meggyengül az export-piac.

 - Óriási fagykárról lehet hallani. Megtörtént a kárfelmérés?

 -A melegebb időjárás előbbre hozta 2-3 héttel a vegetációt. Április végén – május elején viszont sok helyen lefagyott a termés. Jóval nagyobb területről van szó, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Végleges adatot még nem tudok mondani. Az almát, cseresznyét, meggyet, kajszit, kitett dinnyét és paradicsomot ért fagykárról lehet beszélni. Azt saccolom, hogy területtől függően 30-40 %-tól 100%-ig terjedő károsodásról van szó. Elkészítünk egy piaci prognózist, és olyan javaslatot próbálunk megfogalmazni az agrártárca felé, hogy miként lehet legalább úgy támogatni az ágazat szereplőit, hogy ha már a bevételtől elestek, legalább mínuszban ne maradjanak, és a jövő évi újrakezdés biztosított legyen számukra.

 Medveczky Attila