2007.05.25. 

A Koštunica-kormány(ok) és a nemzeti kisebbségek

Vojislav Koštunica első kormánya (2004. március 3-ától 2007. május 14-éig) nem éppen a kisebbségbarát politikájáról vált ismertté. A civil és az emberi jogi szervezetek körében az a vélemény alakult ki, hogy Szerbia nem folytat aktív kisebbségpolitikát, mi több, a nemzeti kisebbségek problémáival nem is igen foglalkozik. Ezt a megállapítást támasztják alá a tények, hogy Szerbiának a mai napig nincsen a kisebbségi jogokkal foglalkozó törvénye, hogy több év után sem került sor a nemzeti tanácsok megválasztásról szóló törvény meghozatalára, és hogy Szerbiában nincsen intézményesen megoldva a kisebbségek képviselete a hatalmi szervekben stb.

Szerbiának a nemzetközi szervezetekbe történt felvétele és számos, az emberi és a kisebbségi jogokat rendező nemzetközi egyezményhez való csatlakozása fontos ugyan, de nem elegendő, mert ezt nem követte ezeknek az okiratoknak a törvényhozás és a belső jogszabályok által való további feldolgozása, még kevésbé pedig a mindennapi életbe való átültetése.

A 2004. szeptember 16-ai kormányrendelet alapján felállított, Koštunica szerb miniszterelnök vezette Köztársasági Kisebbségügyi Tanács – a jellegénél és összetételénél fogva – nem fejtett ki különösebb tevékenységet, amely elősegítette volna a kisebbségek helyzetének javítását. A gyakorlatban a politikai „kézi vezérlés” legfőbb intézményévé vált. Nem ismeretes, hogy a magyar nemzeti kisebbség nemzeti szimbólumainak (2005. december 23-án való) meghatározásán kívül hozott volna valamilyen fontosabb döntést. Szerbia és Montenegró államközösségének megszűnése után Koštunica első kormánya nem javasolta a szerb parlamentnek, hogy emelje be a jogrendszerbe a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak a védelméről szóló törvényt. Emiatt a jogászok körében ma is vitatott, hogy a törvény Szerbiában hatályos-e vagy sem.

Az államközösség Rasim Ljajić által irányított emberjogi és kisebbségügyi minisztérium megszűnésével (2006. június 8-án) a Koštunica vezette szerb kormány szinte rákényszerült a témában illetékes közigazgatási szerv létrehozására. A kormány a 2006. június 22-én felállított Emberi és Kisebbségjogi Szolgálat megalakításával elmulasztotta az alkalmat, hogy emberi jogi és kisebbségi minisztériumot hozzon létre és ezzel Szerbiában kellő szintre emelje az emberi és kisebbségi jogok védelmét.

A döntést sokan úgy értelmezték, hogy a szerb kormány továbbra sem szándékozik kellő szinten kezelni a nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó nem kis számú lakosság helyzetét és problémáit.

Szerbiában a kisebbségeknek, így a magyaroknak is, a lakosságban való részvételükhöz viszonyított nem megfelelő képviselete, vagy „alulreprezentáltsága” nyilvánvaló a közigazgatási és az igazságügyi szervekben, az ügyészségekben és a rendőrségben. Habár ezek az adatok ismertek Szerbia és Vajdaság hatóságai előtt, a magyarok részvételi arányának javításán ezekben a szervekben az utóbbi hét évben – az üres politikai ígéreteken kívül – nem történt úgyszólván semmilyen előrehaladás.

Koštunica első kormányzásának idején, a nemzeti kisebbségi közösségek tagjai elleni sűrűsödő támadások és a nemzetek közötti feszültségek miatt, az Európai Parlament (2005. január 28-átől 31-éig) ad hoc bizottságot küldött a Vajdaságba, majd a 2005. szeptember 29-ei Vajdaságra vonatkozó állásfoglalásában „mély aggodalmát fejezte ki az emberi jogok ismétlődő megsértései, valamint a jog és a rend Vajdaságban tapasztalható hiánya miatt”. Az EP – a hasonló jellegű cselekmények orvoslása, illetve jövőbeli megelőzése érdekében – azonnali hatékony fellépésre szólította fel Szerbia és Montenegró hatóságait. Továbbá javasolta, hogy az Európai Unió küldjön megfigyelőket a térségbe.

Az EP nyomására a volt államközösség minisztertanácsa létrehozta ugyan a Vajdaságban történt etnikai incidensek kivizsgálásával és az incidensek megelőzésére vonatkozó javaslatok megtételével foglalkozó bizottságot, de a bizottság munkájáról semmi érdemlegeset nem hoztak nyilvánosságra és teljesen feledésbe is merült.

Vojislav Koštunica Szerbia kormányának hivatalos honlapján közzétett május 15-ei expozéjában elmondta, hogy a kormányalakító pártok teljes egyetértésre jutottak öt, a kormány politikáját meghatározó célkitűzésben. Ezek a következők: Koszovó tartomány megőrzése, az Európai Uniós csatlakozás, a hágai nemzetközi törvényszékkel való együttműködés, a szociális és gazdasági politika, valamint a bűnözés és a korrupció elleni harc.

Az új szerb kormány programja mindössze négy helyen tesz említést a nemzeti kisebbségekről:

1. Koštunica szerint a Koszovóval kapcsolatos „új tárgyalási folyamatban megfelelő autonómia formát kell találni a koszovói albán kisebbség számára”.

2. Az európai integrációkkal kapcsolatban a kormány „teljes energiával folytatja az emberi- és kisebbségi jogokra vonatkozó kritériumok minél teljesebb és időben való megvalósulására irányuló törekvéseit”.

3. Foglalkoztatás terén a kormány különösen elősegíti – a lakosság egyéb kategóriái mellett – „az egyes etnikai kisebbségek tagjainak a foglalkoztatását”.

4. Az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatban a kormányfő hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a testület „az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok hatékony védelmezője legyen”.

 (forrás:vajdasagma.info)