2007.03.30. 

A hét nyolcadik napja

(Elek Judit filmje)

Elek Judit annak a rendezőgenerációnak a tagja, akik még Máriássy Félixtől tanulták a mesterséget, ugyanis 1961-ben végzett ama híres-nevezetes rendezőosztályban Szabó Istvánnal együtt. Elek Judit több mint negyven éves pályafutása alatt dokumentumfilmeket és játékfilmeket is készített, és 13 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2007-ben újra játékfilmmel lépjen a publikum elé, tudniillik az Ébredés 1994-es bemutatója óta nem alkotott ilyen típusú filmet. A hét nyolcadik napja forgatása 2005 augusztusában kezdődött el Budán, november végére felvették az összes képet, az utómunkálatokat 2006 áprilisában fejezték be, és a stáb azt szerette volna, ha már tavaly, karácsonykor, a moziba járás csúcsidőszakában már látható a film, de erre nem nyílt lehetőség, így ez év március 22-étől lehet rá egy-két art moziban jegyet váltani. Ennek a közepes költségvetésű, 213 millió forintba kerülő filmnek az az érdekessége, hogy Elek Judit nem csak a rendezője, hanem a forgatókönyvírója is, sőt még a vágás cseppet sem könnyű munkáját is ő vállalta magára. Egyedül az operatőri feladatokat bízta saját fiára, Berger Lászlóra. A film már az itthoni premier előtt egy nemzetközi és egy hazai díjat zsebelt be: 2006-ban a kairói filmfesztiválon és 2007-ben a magyar filmszemlén is a legjobb forgatókönyvnek adható díjjal tüntették ki.

Elek Judit filmjének a története a forgatás időszakában, 2005-ben játszódik. A címe, A hét nyolcadik napja kissé talányos, de az alcíme: Veled is megtörténhet viszont jól körbehatárolja a tartalmat. A tragikomédia műfaji meghatározás viszont illik a mondanivalóhoz. A film első kétharmadára a tragédia az igaz, az utolsóra pedig a komédia. Főszereplője az elkényeztetett, az operettek és az orfeumok művi világában mozgó, közel hetven éves primadonna, Szendrőy Hanna, aki csodás, madárcsicsergéstől hangos háromszintes budai villában él sztárügyvéd férjével. Holmi unaloműzésből proccos szülők kétballábas leánykáit tanítja a balett-táncosok nehéz lépéssoraira. Élete mesekönyvek lapjaira kívánkozik, azonban férje váratlanul meghal, és rászakad a magány. Egyszem gyermekére nem számíthat, mert az Ausztráliában alapított családot, unokái magyarul sem tudnak. Hanna megpróbálja úgy rendezni a napjait, mintha mi sem történt volna, de a nagy robajjal beomló szobafal képletesen és valóságosan is megnyitja előtte az eddig elzárt világot. Megkeseríti még az életét a házban társbérlőként lakó egykori ávós verőlegény, aki akkor tesz neki keresztbe, amikor csak tud. Szegénynek nincs maradása. Egyik tanítványának a nagymamája, a mézes-mázos Csibike felajánlja segítségét. Ez a paradicsommadár küllemű, ellenszenves hölgy azonban a lakásmaffia oszlopos tagja, aki játszva fosztja ki mindenéből a gyanútlan, jóhiszemű, jogi ügyekben járatlan ex balerinát. Semmi perc alatt Hanna a Keleti pályaudvar kétes elemei között találja magát, majd szégyenszemre visszasomfordál saját házába, ahol egy népes hajléktalancsapat ütött tanyát. Beáll közéjük, és itt esik szerelembe Jeromossal, a banda hangadójával, a valamikori idegorvossal. De a frissen fellelt családjával nem maradhat itt sem, mert az új tulaj biztonsági emberei kizsuppolják őt és szedett-vedett társaságát, akikkel elindul a ködös és bizonytalan jövő felé.

A Hét nyolcadik napja egészen addig, amíg Hanna vissza nem megy a villába, olyan hihető, átélhető, önmagunkra ismerhető közeget ábrázol, amit a bennünket körbevevő, a gyöngét eltaposó rend farkastörvényei uralnak. Nem durván és nem szájbarágósan láttatja szép új világunk embertelenségét, hanem egy mimózalelkű, az emberi lét felsőbbrendű értékei iránt fogékony idős hölgy lelki szűrőjén keresztül. A néző remekül veszi a lapot, érzékeli a film üzenetét, és nem igényli, hogy folyton-folyvást didaktikusan, egyenesen a képébe ordítva közöljenek vele mindent. Akkor siklik ki a történet, amikor az öregkori szerelem társadalmi különbségeket figyelmen kívül hagyó édeskés cukormáza beteríti a filmet, ugyanis ez a kényes dáma összeáll a nyomorultak falkavezérével, és régóta áhított nyugalmát megtalálja mellette.

A főszerepre két lengyel színészt választott ki Elek Judit: Hannát Maja Komorowska, Jeromost Franciszek Pieczka viszi fel a vászonra. Ők több magyar filmben is szerepeltek már. Játékukon nem lehet fogást találni, belső hittel, meggyőződéssel jelenítik meg a társadalomból fokozatosan kieső művész külső-belső drámáját és a már régóta lecsúszott értelmiségi tragédiáját. Pogány Judit a velejéig romlott ingatlanügynököt, Bodrogi Gyula a meghunyászkodó bárzongoristát alakítja. A Hét nyolcadik napja iskolapéldaként mutatja fel, hogyan működik és milyen piszkos trükköket vet be a lakásmaffia. Nap, mint nap hallunk arról, hogy csavaros észjárású ügyvédek, gátlástalan ingatlanspekulánsok idős embereket milyen aljas módszerekkel forgatnak ki egyetlen vagyontárgyukból, a lakásukból. Elek Judit filmje azonban nem a bűnügyi krónikák száraz, vagy a tévés magazinműsorok hatásvadász szavaival fogalmazza meg ezt a cseppet sem kivételes, inkább gyakran előforduló történetet, hanem a művészi megfogalmazásmód kódolt nyelvén.

Dr. Petővári Ágnes