2007.03.30. 

A gödöllői szőnyeg 100 éve

A gödöllői művésztelep alapításának 100. évfordulóját 2001-ben ünnepeltük. Egész Európában sorra nyíltak ekkor a művésztelepek centenáriumi kiállításai, melyekre meghívást kaptak a gödöllői iskola művészei is: Nürnbergben, Glasgow-ban, Helsinkiben, Bécsben, Dachauban, sőt Los Angeles-ben, Milwaukee-ban, Clevelandben szerepeltek Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Thoroczkay Wigand Ede, Undi Mariska, Mihály Rezső, Remsey Jenő, Juhász Árpád alkotásai. A Gödöllői Városi Múzeum (képünkön) 2001-ben egy kiállítás-sorozatot indított az évforduló kapcsán, ami az idén, 2007-ben ér véget. 2001-ben három helyszínen, Gödöllőn a Városi Múzeumban és a Művelődési Központban, ezenkívül Budapesten az Iparművészeti Múzeumban mutattuk be a gödöllőiek sokrétű tevékenységét. Majd a művésztelep szobrászati alkotásait és népművészeti kötődésit vette górcső alá egy-egy kiállítás és a hozzá kapcsolódó tudományos konferencia. 2007-ben ismét centenáriumot ünnepelhetünk. A művésztelep központját, magját jelentő szövőműhelyt 1907-ben csatolták az Iparművészeti Iskolához és egyben kinevezték Körösfői-Kriesch Aladárt tanárrá. Intézményesült tehát a már 1904 óta működő szőnyegszövő műhely. Ekkorra már – világkiállításokon aratott sikerekkel fémjelezve – a tervező művészek és a kivitelező szövőlányok fogalommá tették az iparművészetben a gödöllői szőnyeget. „Ebben a magára hagyott, szabad vállalkozásban az élet kicsiben próbálkozott a lehetőségekkel…” – jellemezte Nagy Sándor a szövőműhely helyzetét. A kis csapat  színvonalas munkája hírnevet szerzett Gödöllőnek, a korabeli művészetkritikus joggal írta, hogy a művésztelepet alapító Körösfői-Kriesch Aladár „Fogalommá emelt egy olyan falut, amelynek a koronás király lakóhelyén kívül alig volt valami nevezetessége, ma pedig kattogó szövőszékeken készül egy csomó színes álom, faldísz és csomózott szőnyeg alakjában.” Elámulhatunk, hogy ez a kis műhely pár év alatt milyen nagy mennyiségű és maradandó értékű művet hozott létre. A 100 év története arról is szól, hogy két világháború sem tudta eltüntetni, megsemmisíteni a gödöllői szőnyeget. Az életben maradottak a két világháború között is folytatták a szövést, a kézműves munka becsületét, szépségét ültetve el az emberekben nemzedékről nemzedékre. A 2007-es három helyszínes kiállítás azt mutatja, hogy ma is vannak követői, folytatói a száz éve elindult vállalkozásnak.

(forrás: kepmas.hu)