2007.03.30. 

Idegen-e az államnyelv?

Április elejére végleges formát ölthet a nem román anyanyelvű diákok számára kidolgozott új románnyelv-tanítási tanterv. A romániai oktatási minisztérium államtitkára, Pásztor Gabriella szerint ebben a kommunikációs készségek fejlesztését, az aktív nyelvhasználatot állítják az oktatás középpontjába az eddigi tananyag-bemagolás helyett. „A beszélt nyelv elsajátítására helyezzük a hangsúlyt, mint ahogy a nyelvtani szerkezetek ismerete sem öncél, hanem a használható románnyelv-tudást kell szolgálnia” – fogalmazott az államtitkár. Véleménye szerint az oktatásnak azt kell elérnie, hogy a nem román anyanyelvű gyermekek az életkoruknak megfelelő szinten beszéljenek románul, és a mindennapi kommunikációban is boldoguljanak. „Ha a hatékony nyelvtanulásnak eddig a tanterv volt az akadálya, akkor azon kell változtatni. Erre most megvan a szakmai szándék a minisztériumban” – tette hozzá az államtitkár. A szülők és a tanárok is évek óta szorgalmazzák a változtatást, mert a túlméretezett, a román anyanyelvű tanulóknak szánt tananyag „kásahegyén” képtelenek voltak magukat átrágni a diákok, ráadásul számukra ez jobbára csak holt lexikális tudást biztosított. A nyelvileg elszigetelt környezetben élők számára – a Székelyföldön és a kisebbségi megyék magyar településein, ahol élő környezetben nem vagy csak ritkán használják a román nyelvet – jobb esetben maradt a biflázás, gyakoribb esetben a diákok a kudarcélmény miatt egy idő után már meg sem kísérelték megtanulni a nyelvet. A vegyes, szórványkörnyezetben élő magyar gyermekeknek nem jelentett ugyan ekkora gondot az iskolai nyelvtanulás, viszont az anyanyelvi szinten tanított román hatására ők nem kétnyelvűekké, hanem gyakran kevert nyelvűekké váltak, és gyakorlatilag egyik nyelvet sem beszélik anyanyelvi szinten. A hatékonyabb románnyelv-oktatás szakmai előkészítése múlt év szeptembere óta folyik. A kisebbségi osztályokban oktató tanárok, tanítók véleményét, javaslatait megyei szinten összesítették, és szakemberekből álló munkacsoport dolgozta ki az országos tantervet. Ezt most egyetemi tanárok véglegesítik Balázs Lajos vezetésével, tőlük a minisztérium már nemcsak az életkor, hanem az iskola típusa és az elvárt oktatási színvonal szerint is részletesebben tagolt tantervet vár. A románnyelv-oktatás iskolai alkalmazása az új tanterv szerint azonban már nem szakmai, hanem politikai kérdés, csak törvénymódosítással lehet bevezetni. Legkorábban a román parlamentben most zajló közoktatási törvény részeként léphetne életbe az új tanterv. Pásztor Gabriella úgy véli, inkább arra van remény, hogy leghamarabb a 2008–2009-es tanévben tanítsák az új tanrendet. Matekovits Mihály, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója óvatosabb, a politikai döntések megjósolhatatlanságára hivatkozva kijelenti: „Nem mernék dátumot mondani. Lehet, hogy már az idén ősztől, de az is lehet, hogy csak öt év múlva vezethetjük be az új tantervet.” A pedagógiai szemléletváltásnak azonban érzékelhetők a határai. Értesüléseink szerint a minisztériumban még a szakmai kérdéseket illetően nyitott román szakemberek számára is elfogadhatatlannak tűnik, hogy az állam nyelvét az új tanterv idegen nyelvnek tekintse.

Szeptember közepén Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyében végzett felmérést az oktatási minisztérium. Megyénként tizenkét iskolában, ötödik és nyolcadik osztályban írattak felmérőt magyar és román nyelvből, illetve matematikából: elsősorban a gyermekek kreativitását, kommunikációs és gondolkodási készségét mérték fel, nem a tananyagban való jártasságukat.

Az újabb felmérés kételyeket szült: valóban komolyan gondolja-e a minisztérium az új román nyelvi tanterv bevezetését? Ha az utolsó, véglegesítő szakaszában tart a kidolgozása, milyen célt szolgálhat egy új felmérés? Pásztor Gabriella államtitkár szerint azonban a nem román anyanyelvű diákok számára kidolgozott tanterv véglegesítése április elején lezárul, ennek szükségességét különben sem kérdőjelezték meg a felmérések eredményei, legfeljebb kiegészítik az eddigi adatokat. „Március közepén egy országos felmérés első szakasza zajlott, ezt folytatjuk a többi megyében is. Az eredmények alapján az oktatás hatékonyságát kívánja javítani a minisztérium, nincs közvetlen összefüggés a kisebbségek számára kidolgozott tanterv és a négy megyében zajlott felmérés között” – mondta az államtitkár.

Egy Kolozs megyei pedagógus véleménye szerint azonban a felmérést készítők sejtették velük: arra kívánnak választ kapni, szükséges-e idegen nyelvként tanítani a román nyelvet a tizennégy év alatti diákoknak. „Tanárként az volt a benyomásom, hogy ez nem komoly, tudományos igényű felmérés, hanem küzdelem folyik egy szakmai és egy attól függetlenített politikai szempont között, és csak arra keresnek igazolást, hogy nincs gond a magyar tanulók román nyelvtudásával, tehát ötödik osztálytól igenis anyanyelvi szinten kell tanulni a románt” – mondta a neve elhallgatását kérő pedagógus. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint azonban a felmérésben nyoma sem volt tendenciózusságnak, objektíven igyekeztek felbecsülni a gyermekek valós romántudását. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő úgy vélekedett, a dolgozatok alapján az anyanyelven elsajátított tudást hasonlítják össze a románnyelv-tudással, egy hatékonyabb, eredményesebb új románnyelv-oktatási tanterv, új könyvek kidolgozása érdekében. Mindkét tanfelügyelőségen úgy tudják, csak ebben a négy megyében végez felmérést a minisztérium, az országos összesítés eredményeit a közeljövőben várják. (Képünkön a nagyváradi Ady Líceum épülete.)

(forrás: Krónika)