vissza a főoldalra

 2007.11.02. 

Etnobiznisz

A Miniszterelnöki Hivatal (MEH), egy éve azt kérte a határon túli szervezetektől, nevezzék meg azokat a „nemzeti fontosságú intézményeket” és prioritásokat, amelyek kiemelt működési támogatást érdemelnek. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) az egy évtizede Eszéken működő Horvátországi Magyarok Oktatási és Művelődési Központját jelölte meg erre a célra. A döntés budapesti előkészítői azonban egy gyomokkal övezett, a határ menti Pélmonostor perifériáján található, félig romos házat neveztek ki a horvátországi magyarok csúcsintézményének, s hétmillió forinttal támogatják, hogy abban tájház és népfőiskola működhessen. Szerkesztőségünknek Jakab Sándor, a HMDK ügyvezető elnöke nyilatkozott.

 -Elnök úr! Engedje meg, hogy gratuláljunk, hogy a nyáron tartott magyar kisebbségi önkormányzati választásokon szervezetük sikert aratott. Nehéz küzdelem volt?

-Nehéz, mert sajnos Budapesttel is meg kellett birkóznunk, hiszen kormány közeli érdekcsoportok megpróbáltak mindent megtenni annak érdekében, hogy ne a HMDK képviselőjelöltjei szerezzék meg a mandátumokat. A kisebbségi önkormányzatokban így is 159 HMDK-ás képviselőről beszélhetünk. Különösen öröm számunkra, hogy Eszék-Baranya megyében, hol többségi magyarságunk él, s ahol egyedül élheti meg közösségi jogait, ott a 25 tagú testületbe 21 HMDK-ás került be.

 -Magyarországról bele tudnak szólni a választások kimenetelébe?

 -Oly módon, hogy anyagilag, erkölcsileg és politikailag támogatják a másik felet, a Magyar Egyesületek Szövetségét, a MESZ-t. Azt a felet, melyet annak idején ők hoztak létre velünk szembe.

 -Ez a mostani MSZP-SZDSZ-es kormányzatra jellemző?

 -És a korábbiakra is. A különbség annyi, hogy 1994 és 1998 között szolidabb módon támogatták akkori ellenfelünket, most viszont kendőzetlenül. Mostanra a MESZ a Szülőföld Alapon keresztül kő kemény támogatást élvez. Annak idején a szocialista színekben politizáló Tabajdi Csaba volt, aki elfogadtatta annak idején azt, hogy a MÁÉRT-ra azokat a legitim határon túli szervezeteket kell meghívni, amelyek parlamenti, vagy min. tartományi képviselővel rendelkeznek. Később ezt a kitételt pont az MSZP-s kormányok nem tartották tiszteletbe. Már a Gyurcsány-kabinet előtti szocialista kormányok is meghívtak olyan határon túli magyar szervezeteket, amelyek nem tettek eleget a feni kritériumnak. Így hívták meg a MESZ-t és az UMDSZ –t is. Az utóbbinak, mikor először meghívták, még nem volt parlamenti képviselője. A kifejezett ráhatást nálunk próbálták érvényesíteni egyre nagyobb dühvel és ráfordítással, de ez nem hozott eredményt, mert 1992 óta mind a négy parlamenti választáson a HMDK képviselője került be a horvát törvényhozásba. Én 1994 és 1999 között töltöttem be ezt a tisztséget. Most, az alig egy hónap múlva sorra kerülő parlamenti választásokon újfent nem az otthoni ellenszervezet a mi valódi ellenfelünk, hanem az azt támogató budapesti kormány, amely továbbra is anyagilag, erkölcsileg támogatja a MESZ-t. Történt: négy évvel ezelőtt az a magyar államtitkár, akinek jogkörébe tartoztak a határon túli szervezetek, lejött Horvátországba és két napon keresztül kampányolt a MESZ mellett. További gond: a pesti kormány ráhatással van azokra a horvát intézményekre, amelyek a horvát központi költségvetésből elosztják a pénzt a magyar kisebbségi szervezetek között. Igyekeznek Zágráb által is mellőztetni azt a HMDK-át, mely hivatalos partnere a kormányzó HDZ-nek. Így történhetett meg, hogy 1-2 éve a horvát költségvetésből fele-fele arányban osztják el a pénzt a HMDK és a MESZ között, s nem a horvát választók közakaratának megfelelően. Három évvel ezelőtt még a HMDK – jogosan – háromszor akkora pénzt kapott, mint a másik szervezet. A horvát kormány nevezi ki azt a szakmai bizottságot, mely a kisebbségi hivatal mellett működik, s melynek legfőbb feladata a pénz elosztása, s a felhasználás ellenőrzése. Ebben a testületben teljes joggal helyet foglalnak a mindenkori kisebbségi parlamenti képviselők. Esetünkben a baj az volt, hogy pont a mi képviselőnk, Ádám Jenő szavaztatta meg az említett 50-50%-ot. Persze nem csak e miatt voltunk elégedetlenek Ádám Jenővel, hanem mert hangját sem hallottuk a horvát parlamentben, a plenáris üléseken, s nem képviselte érdekeinket az illetékes horvát intézményeknél. Négy éve rendkívül nagy plussz anyagi juttatásban részesül minden kisebbségi képviselő, s ezt az összeget a választókkal való kapcsolattartásra kell felhasználni. Ádám úr ezt egyéni célokra használta fel, s ezért mi, miután ez kiderült, hogy a magyarság becsületét megóvjuk, törvény elé cipeltük saját képviselőnket. Őt mentelmi jogától megfosztották, bíróság elé állították, s első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

 -Visszahívás?

 -A visszahívás intézménye ismeretlen.

 -Elképzelhető, hogy a MESZ állt az akció mögött?

 - Az is. Ádám Jenő nyíltan fel is vállalta őket. Miután bekerült a parlamentbe, feltételezésem szerint többek közt Budapestnek sikerült rávenni őt arra, hogy politizáljon a HMDK ellenébe. Túllőtt a célon. Nem számított rá, hogy a HMDK sokkal tisztességesebben és becsületesebb módon dolgozik, minthogy ilyet eltűrjön. A horvát közvélemény nagyon hálás nekünk, többek közt azért, mert precedens értékű tettet hajtottunk végre.

 -Mi a helyzet a horvátországi magyar nyelvű sajtóval? Tudtommal az Új Magyar Képes Újság önök mellett áll…

 -Az Új Magyar Képes Újságot, a Barkóca gyermeklapot, s több kiadványt – pl. mezőgazdasági kalendáriumot -, az általunk alapított Huncro kis kiadó jelentett meg. A Huncro az állami költségvetésből tetemes összeget kapott. Az Új Magyar Képes Újság a legjelentősebb kiadványunk, amelyen keresztül rendszeresen tájékoztatjuk a helyi magyarságot. Ez a lap vitte el a támogatásnak, több mint a felét. Ugyanakkor a másik szervezetnek is próbáltak – Budapest nyomására – sajtót biztosítani. Ádám Jenő képviselőn keresztül megfelezték az összeget. Így most csak az eredeti összeg 50%-át kapja hetilapunk, az Új Magyar Képes Újság. Abszolút biztosak vagyunk a választási győzelemben, mégis egy bizonyos aggodalom lett úrrá rajtunk, mert nem tudjuk, milyen hatalmas nyomást gyakorol majd Budapest az anyagi javak segítségével. Pesten megtalálják ugyanis azokat a címeket, amelyeken keresztül az anyagi forrásokat eljutatják. Az gyanúnk, hogy korrupció is meghúzódik a háttérben, s a megítélt pénzösszeg egy része visszakerül Magyarországra.

 -Térjünk rá fő témánkra, a „tájház és népfőiskola”(- ez kis betű!!!!!múltkor nagyra javították át) ügyre…

 -Ezt megelőzően már kapott a MESZ erre különböző pénzösszegeket, tehát nem a mostani 7 millió forint az első juttatás. A Szülőföld Alap egyik tisztségviselője elszólta magát azzal, mikor ezt mondta: miért nem örülünk, hogy lesz egy ilyen intézmény, mikor annak jogosságát egy pécsi egyetemi tanszék 10 oldalas tanulmányban bizonyította. Nos, ennek a pécsi tanszéknek legitim módon is visszaküldhetik Horvátországról a pénz egy részét, azon jogcímen, hogy egy tanulmányt írt a tájház szükséges voltáról.

 -Van –e hagyománya térségükben a tájháznak, s a népfőiskolának?

 - A fenti fogalmak kevésbé ismertek a horvátországi magyarság körében. Természetesen az egykori, a világháború előtti népfőiskolák működéséről hallottunk, s tudjuk, hogy mit jelentettek a magyar nemzet számára. Tájház pedig eddig nem létezett a kinti magyaroknál. Egy olyan kísérlet, hogy a valós oktatási intézmények támogatása mellett felújítjuk múzeumainkat, s egyik-másikat tájháznak nevezzük el, még elfogadható lenne. A magyarságot úgy megalázni, hogy az iskoláit semmibe vesszük, és a népet beszorítjuk a tulipános ládák és a szövőszékek mellé – felháborító! Európa egyik legrangosabb, s legszebb legitim oktatási intézményével rendelkezünk Eszéken, de ezt nem vették figyelembe a döntéshozók. Azzal, hogy egy létező és legitim intézmény helyett egy nem létezőt támogattak, nem csak a horvátországi magyarságot sértették meg, hanem a horvát államot is. Az ősz elején összeült a Kis Máért Felvidéken. Ott megállapodtunk abban, hogy a Szülőföld Alap a legitim határon túli magyar vezetők nélkül nem hozhat lényeges döntést. Hiába. A tájház ügyében hivatalosan még csak nem is értesítettek minket. Felháborító, hogy egy romos házat neveztek ki a horvátországi magyarság csúcsintézményének. Azt mondtuk: támogassák a MESZ-t, ahogy akarják, de ne bántsanak meg minket azzal, hogy negligálják a Horvátországi Magyarok Oktatási és Művelődési Központját.

 -A döntés előtt vette valaki a fáradtságot, hogy leutazzon Pestről, s megtekintse a két intézményt? Már ha a romos épületet annak lehet nevezni…

 -Senki. Mi, kárpát-medencei kisebbségi magyar vezetők, mindannyian úgy gondoltuk, hogy olyan intézményt fognak majd támogatni, ami már bizonyított. A „tájház és népfőiskola” ráadásul még be sincs jegyeztetve a horvátországi hatóságoknál. Igaz, erre nincs is törvényi lehetőség. Horvátország azért nem annyira „Balkán”, hogy egy intézményt egyik napról a másikra akkreditáljanak. Ahhoz megfelelő kritériumoknak kell megfelelni. Addig csupán civil oktatási intézményként lehet működnie. Horvát oldalon megtettük a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy világossá tegyük a jogi hátteret. Mindezek után kis iróniával azt mondhatom: ha egy kávéházat támogattak volna, már többre jutottunk volna. Egy kávéházba leülnek a magyarjaink, sakkoznak, újságot olvasnak, fórumokat tartanak…

 -Miért szálka a HMDK a budapesti kormány szemében?

 -Régóta úgy vélekednek rólunk, hogy jobboldali, vagy szélsőjobboldali a szervezetünk, pedig abszolúte nem vagyunk pártorientáltak. A helyi magyarok óvakodnak is a párttagságtól Trianon óta. Mi egy érdekvédelmi, civil szervezet vagyunk. Vannak olyan magyarok, akik valamilyen párt tagjai, de számuk nem jelentős. Egy azonban biztos: a horvátországi magyarok többsége polgári, keresztény elveket vall és azok szerint él.

 -November 25-én Horvátországban parlamenti választásokat tartanak. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) vezeti a népszerűségi listát, a kormányzó konzervatív Horvát Demokrata Közösség (HDZ) előtt. Ha a HDZ alapíthat kormányt, s önök is bekerülnek, akkor nem fogják az esetleges kért támogatáskor a HDZ szemére vetni azt, hogy engedtek Budapest ráhatásának?

 -Ez még a jövő zenéje. Mi a polgári, keresztény oldalt támogatjuk. Egyszer egy körkérdésben egy magyar újságíró megkérdezte tőlem: mit szólnak ahhoz, hogy bejutott a MIÉP a parlamentbe? Erre azt mondtam: a nemzeti érdekek képviseletében a horvát baloldal ott kezdi, ahol Csurka abbahagyja a jobb oldalon. Ez az igazság. Kis túlzással: a választól teljesen rosszul lett a hölgy. Mivel nálunk a baloldal is védi a nemzeti érdekeket, így nehezen nyer teret Horvátországban a globalizáció.

 -Hány képviselője van a HMDK-nak a parlamentben?

 - A magyar kisebbségnek egy képviselője lehet csak a horvát törvényhozásban. Tehát több magyar kisebbségi szervezet „harcol” egy mandátumért. A szerbek jogosultak háromra, az olaszok egyre, a többieknek össze kell állni. Így pl. a cseheknek és a szlovákoknak. Ajánlásokat, aláírásokat bejegyzett szervezetek jelöltjeinek nem, csak a függetleneknek kell gyűjteni. El szeretnénk érni, hogy a HDZ, ill. a horvát nagy politikai pártok ne indítsanak jelöltet a számunkra fenntartott képviselői helyre, mert azzal csak zavart okozhatnak, s árthatnak nekünk. Az is érdekessége az itteni választásoknak, hogy a függetlenként induló illetve a kisebbségi szervezet képviselőjelöltje mindig párban indul. Egyben szavaznak a jelöltre és annak helyettesére. Ez azért szükséges, hogy betegség, vagy ne adj’ Isten haláleset miatt ne kelljen új választást kiírni. Cserére is lehetőség van. A bejutott képviselő csak önszántából adhatja át a helyét a párjának.

 -Horvátország még nem tagja az EU-nak, bár egy netes szavazáson a helyi magyar válaszadók több, mint 40 %-a abban bízik, hogy 2009-ig az lesz, s 22 % elutasítja az uniót. Mennyire fedik az adatok a valóságot?

 -Nem igazán. Ezt a felmérést nem ismerem. Azok a helyi magyarok, akik ismerik a jelenlegi Magyarországi viszonyokat az EU tükrében, azok eléggé szkeptikusak az unióval kapcsolatosan. Magyarjaink jó része mezőgazdaságból él, s látva a magyarországi mezőgazdaság, élelmiszeripar helyzetét, nincs elragadtatva az EU-tól.

 Medveczky Attila