vissza a főoldalra

 2007.10.31. 

„Örvendezzünk mindnyájan az Úrban, ünnepi napot ülvén Mindenszentek tiszteletére!”

Mindenszentek és Halottak napja az ember életének egyik legfontosabb, egészen soha el nem feledhető valóságára világít rá. Pilinszky János félelmes látomása a Harbach 1944 című versében a halál felé vánszorgó foglyok végeláthatatlan menetét idézi fel: „...fogadásukra már készen, / akár egy megnyíló karám, / kaput vadul széttaszítva / sarkig kitárult a halál”. Pilinszky ebben a versben a háború és a lágerek borzalmát tárja elénk. A halálmenet azonban végeláthatatlanul tart a történelem folyamán. Mindig újak csatlakoznak hozzá, mindig mások tűnnek el belőle. Az egyházi ünnep és az emléknap eredetéről, liturgiájáról és az általa vezetett intézményről P. Reisz Pál ferences szerzetest, a szombathelyi Assisi Szent Ferenc Kollégium igazgatóját kérdeztük.

 -Kiket ünnepel Mindenszentekkor a katolikus egyház?

 -A küzdő egyház, vagyis Földön élő keresztények megemlékeznek a megdicsőült egyház tagjairól, a szentekről. Elsősorban a névtelen, ünnepélyes szentté avatással ki nem emelt szentekről, s kéri égi közbenjárásukat.

 -Mikorra datálható ez az ünnep?

 -Pontos dátumot nem ismerünk. Egy biztos: korai keresztény ünnepről van szó, hiszen már a IV. századból is maradtak fent adatok Mindenszentekről. A Halottak napja a 988-as évszámhoz és Szent Odilo clunyi apáthoz kötődik. Ő ezt az ünnepnapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, a XIV. századtól Róma is átvette.

 -A római katolikus egyházon kívül még mely egyházak tartják meg Mindenszentek ünnepét?

 -Igaz, protestáns testvéreink nem ismerik el a szenteket, de Halottak napján követik a katolikus gyakorlatot, így kimennek a sírokhoz és ott imádkoznak a halottaikért. Kétségtelen, hogy az 1950-es évektől kezdve a Halottak napján felekezettől függetlenül egyre többen emlékeznek meg elhunyt szeretteikről.

 -Ennek köze lehet az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtásához?

 -Kétségtelen: egyfajta szinkretizmusról lehet szó. November 2. a naptárban közel van, mind a forradalom kitörésének mind a leverésének időpontjához. 1956-ban sokaknak volt személyes gyásza, és gyászolt az egész ország.

 -A tesszalonikaiakhoz írt első levelében Szent Pál ezt írja: „Az az Isten akarata, hogy szentek legyetek.” (1 Tessz 4, 2) Ez azt jelenti, hogy már most mi is hozzátartozhatunk a szentek közösségéhez?

 -Életünk megkezdett örök élet. A mostani életünk előkészület a dicsőséges és kiteljesedett életre. Tehát a szentségre való készületnek ideje. A szentségnek kibontakozása, az érdemszerzés ideje itt a földön halálunkkal befejeződik. Ide kapcsolódik a tisztítótűz hite. A tisztítótűz a katolikus teológia szerint az a tisztulási folyamat, állapot, melyre azoknak van szükségük a haláluk után, akik bűneik miatt, mert tökéletlenek voltak, nem juthatnak a mennyországba, Isten boldogító színe látására. Imádságunkkal segíthetjük őket. A tisztítótűzben szenvedő lelkek életének kiteljesedéséért, örök és maradéktalan üdvösségéért imádkozunk.

 -Halottainkért már Mindenszentek napjától különös módon imádkozhatunk, és ezzel teljes búcsút nyerhetünk 8 napon át, valamint szentmisét ajánlhatunk fel értük. Az egyház tanítása szerint mi az értelme a búcsú nyerésnek és a mise-felajánlásnak?

 -A búcsú nyerése olyan imádságoknak a végzését jelenti, amelyeket elhunytjainkért ajánlunk fel. Így a számukra büntetés-elengedést, magunk számára pedig kegyelmet, bűnbocsánatot nyerhetünk. A küzdő egyház így segíti a szenvedő egyház tagjait, hogy eljussanak a megdicsőülésig. A teljes búcsú feltétele a szentgyónás, szentáldozás is, és imádság a szentatya szándékára, továbbá temető vagy a templom meglátogatása. Szentmisét bármikor ajánlhatunk fel elhunyt szeretteinkért, de novemberben gyakrabban gondolunk rájuk, ezért gyakoribbak a mise felajánlások.

 - Az egyház szerint mi a jelentősége a sír megszentelésének?

 -A sír megszentelése inkább a temetésekhez kapcsolódik, illetve síremlékek, sírkövek állításához. Ilyen esetekben áldást mondunk, s az egyház imáját alkalmazzuk egy adott tárgyra, vagy emlékhelyre. „Ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” –mondta Jézus (Mt18,22). Az egyház imája tehát többletet tartalmaz az egyéni imákhoz képest. Az áldás az egyház hivatalos imája. Amikor egy emlékhelyet, sírt megszentelünk, egyrészt azért imádkozunk, hogy az töltse be szerepét, másrészt az elhunyt lelki üdvéért is imát mondunk.

 -Térjünk rá a kollégium működésére. Pál atya sokáig rektor és igazgató volt Esztergomban, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégiumban. Milyen új kihívásokkal kell szembenéznie a nevelés terén, az 1980-as, ’90-es évekhez viszonyítva?

 -Ez a kollégium lényegében tér el az esztergomitól. Míg ott egy adott oktatási intézményhez, egy katolikus, rendi gimnáziumhoz kötődik a ferences kollégium, Szombathelyen ebben az értelemben függetlenségről beszélhetünk, s nem középiskolások, hanem főiskolai hallgatók veszik igénybe az Assisi Szent Ferenc Kollégium által kínált lehetőségeket. Elvileg fogadunk középiskolásokat is, de az itteni gyakorlat az: minden középiskolának megvan a saját kollégiuma. A főiskolások pedig olyan direkt nevelésre nem szorulnak, mint a középiskolások. Ezért más közelítést kíván meg kollégiumi vezetésük. A hallgatók tanulmányi rendjük és életritmusuknak megfelelően vesznek részt a kollégium életében. Összehasonlítva saját egyetemi éveimmel: a mostani főiskolások igen rövid idő alatt „tudják le” a hetet, s amikor tanításuk van, az sokszor a kései órákig húzódik el. Munkájuk tehát „kampányszerű”. Így más utak szükségesek ahhoz, hogy lelki nevelésük megtörténjen. Áttételes, indirekt nevelésről beszélhetünk. Szempontokat tudunk felmutatni, s ajánlatokat tenni a hit és a vallás területéről. Néhány olyan előadást is tartunk, mely a diákok hitbeli megerősítését szolgálja.

 -Van-e olyan kritérium, hogy a kollégiumba jelentkező katolikus legyen, s a keresztény értékrend szerint éljen?

 -Kritérium az értékrendet tiszteletbe tartása, s az is: hozzon magával lelkipásztori ajánlást. Nem csak katolikus növendékeket veszünk fel, hanem protestánsokat is. Otthont szeretnénk biztosítani azoknak a fiataloknak, akik vallási meggyőződés alapján állnak, és a hitük szerint szeretnének élni. Kollégiumunk csak fiatalembereket fogad, az épület adottságai nem teszik lehetővé, hogy lányoknak is szállást biztosítsunk.

 -Hány főt tud befogadni a kollégium?

 -Hivatalosan száz fő befogadására alkalmas; elméletileg húsz a középiskolás és nyolcvan a főiskolás hely. Gyakorlatilag csak főiskolások jönnek hozzánk. Hetven fő ellátását biztosítjuk, ez kényelmi szempontból is ideális, mert ha a teltház megvalósulna, akkor egy szobában a mostaninál több diákot kéne elhelyezni. Jelenleg az épület egyik szintjén elférnek a nappali tagozatos diákok, a másik szintet pedig a levelező hallgatók alkalmi szállásaként tartjuk fenn.

 -Az intézmény épülete mindig a rendhez tartozott?

 -1950-ig a mostani kollégium épületében működött a Mariánus Rendtartomány hittudományi főiskolája. Abban az évben az épületet állomosították, s még a főiskolához tartozó templom egyes részeit is elvették a rendtől. 1991-től fokozatosan adták vissza az államosított épületeket. 1999-re fejeződött be az átadás, s ezt követték a felújítási munkálatok. A szombathelyi ferences kolostor és a hozzá tartozó plébánia teljesen önerőből, tetemes anyagi ráfordítással hozta rendbe azt az épületet, melyben a kollégium működik. Tehát rendkívüli erőfeszítéseket tett a rend azért, hogy magyar, vallásos, hazafias gondolkodású fiatalok számára otthont, lehetőséget biztosítson; olyan körülményeket, ahol jól érzik magukat, s egymás között lehetnek.

 Medveczky Attila