|
 2007.11.02.
Halálirány
Gyorsan
és biztosan válik egyre nehezebbé, mind több ember számára
megfizethetetlenné Magyarországon a normális élet. Nem elég,
hogy a tél közeledtével kényszerűen nőnek a fűtés és világítás
költségei, tömegesen jelentkeznek az influenzás és egyéb
meghűléses betegségek, kormányunk jóvoltából az infláció
is drasztikusan meglódult.
Azt
persze megszokhattuk az MSZP-SZDSZ kormányzás eddig eltelt több
mint öt éve alatt – leszámítva a felelőtlen és ész nélküli
osztogatással eltöltött kezdeti időszakot -, hogy a legalapvetőbb
élelmiszerek, közszükségleti cikkek ára folyamatosan nőtt,
ám az idei ősszel tapasztalható, minden korábbit meghaladó mértékű
áremelések a legszegényebb embereknek már a létfenntartását,
az életét veszélyeztetik.
Néhány
napja, amikor bementem vásárolni a lakásomhoz közeli – és
viszonylag olcsó – élelmiszerboltba, meglepődve tapasztaltam,
hogy számottevően emelkedett az ára az általam megvásárolt
összes terméknek. A korábban 120 forintos, műanyag zacskós
tej ára 180-ra nőtt, a 160 forintos kenyér ára 210 lett, az
eddig 29 forintos tojás darabjáért pedig 41-et kellett
fizetnem. Hasonló mértékben drágultak a húskészítmények
is.
Míg
a tartós és rendkívül drága fogyasztási cikkek esetében –
pld. plazmatévék, gépkocsik – inkább csökkenés
tapasztalható, a megugrott infláció elsősorban azokat a termékeket
érinti, amelyek túlnyomó részét teszik ki az alacsony jövedelmű
emberek, családok fogyasztásának. Különösen a nyugdíjasok
és a tartósan munkanélküliek helyzete válik egyre reménytelenebbé.
Amikor
a Gyurcsány-kormány bevezette a 300 forintos vizitdíjat, ezt az
összeget a hatalmat kiszolgáló médiában többen is jelképesnek
nevezték, ami nem terheli meg számottevően a beteg, orvosi ellátásra
szoruló emberek pénztárcáját. Csakhogy a létminimum alatt, mélyszegénységben
élők milliós tömegének még ez a csekélynek tűnő összeg
– főleg, ha az orvosi ellátás többszöri igénybevételével
megsokszorozódik – is komoly kiadást jelent.
Márpedig
az időjárás lehűlésével együtt járó betegségek
fokozottan sújtják a rosszul táplált, vitaminszegény ételeket
fogyasztó és fűtetlen lakásban élő kisjövedelmű embereket.
Személyesen ismerek olyan nyugdíjasokat, munkanélkülieket,
akik hideg, alig fűtött otthonukban igyekeznek a paplan alá bújva
kifeküdni az influenzát, mert ha kifizetnék a vizitdíjat és
kiváltanák a gyógyszert, hosszú napokig élelem nélkül
maradnának a nyugdíj vagy a segély megérkezésig.
Ám
országunk történelmének szociálisan legérzéketlenebb kormánya
szerint a szegények még ennek ellenére sem szenvedtek eleget.
Az
egészségbiztosítási pénzek feletti rendelkezés – jövőre
tervezett – magántársaságoknak történő átjátszását követően
az APEH fog lecsapni azokra, akik járulékfizetés nélkül
veszik igénybe az egészségügyi ellátást. Normális viszonyok
között ezt akár el is lehetne fogadni, de Magyarországon körülbelül
másfélmillióra tehető a tartósan munkanélküli, napról
napra tengődő, kényszerűségből feketemunkát vállaló
emberek száma. Amennyiben a kormány szándéka megvalósul, számukra
az lesz a kérdés, hogy esznek vagy tb-t fizetnek.
Megszaladó
inflációval, folyamatosan romló és egyre kevesebb ember számára
elérhető egészségügyi ellátással várjuk a 2007-2008-as évek
telét, ami a szegény és legyengült emberek közül nagyon
soknak fog az életébe kerülni. A Gyurcsány-banda ugyanis már
elkötelezte magát a népirtás egy kevésbé látványos, ám
annál hatékonyabb változata, az alanyi jogon járó, szolidaritás
alapú és valamennyi állampolgárt megillető egészségügyi
ellátás felszámolása mellett.
Varga Imre
|
