vissza a főoldalra

 2007.11.02. 

Csendkút

(Pozsgai Zsolt filmje)

A Magyar Történelmi Filmalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alapprogram tavaly, az 56-os emlékévben pályázatot írt ki a Forradalom és Szabadságharc eseményeit méltón bemutató filmek gyártására. Ezen a pályázaton nyert 50 millió forintot a Borbálafilm kft, amiből a Csendkút című filmet forgatták. A film a mártírhalált halt költő, a forradalom Petőfijének tartott Gérecz Attila életét idézi meg. A forgatást nehezítette, hogy a munkálatok közepe táján a producer elhunyt. A felvételek java részét 2006 júliusában a váci fegyházban vették fel. A bemutatót pedig még az előző, jubileumi évre tervezték, de ez meghiúsult, és most, október 3-án volt a díszbemutatója az Uránia Nemzeti Filmszínházban, 4-étől pedig az érdeklődő nagyközönség is megtekintheti az art mozikban. A film forgatókönyvírója és rendezője Pozsgai Zsolt, aki szerint a Csendkút nem tekinthető „igazi” 56-os filmnek, mert a Rákosi kötélkor és a forradalom számos eseménye csak háttérként szolgál annak a belső folyamatnak az ábrázolására, hogy a börtönben az emberi testet sanyargató és a lelket sorvasztó elnyomás ellenére miként válik Gérecz Attila, ez a keménykötésű öttusázó bajnok a szavak ihletett mesterévé, azaz költővé. Van a filmnek követhető cselekménye is, de a lényeg a költővé érésnek, az alkotás fájdalmának, örömének ábrázolásán van. Pozsgai Zsolt arra törekedett, hogy olyan filmet készítsen, aminek a története nem köthető csupán egyetlen korszakhoz, hanem általános érvényű, mert bármilyen diktatúrában hasonlóan következne be, ezért már a cím – a Csendkút – is eltávolítja a konkrét helytől és időtől.

A Csendkút Gérecz Attila rövidre szabott életének utolsó 6 esztendejét állítja középpontjába. Mindössze 27 évet mért ki számára a Teremtő. 1950-ben élsportoló volt, amikor négy társával együtt december 8-án hamis vádak alapján – közösség elleni izgatás címén – letartóztatják. Hármat közülük halálra ítéltek, és ki is végeztek, ő „csak” 15 év fegyházat kapott, amit Vácon kellett letöltenie. A börtönben egy zárkába csukták őt az önmagukat „Füveskert” költőknek nevező társasággal, aminek Béri Géza, Kárpáti Kamil, Szathmáry György, Tollas Tibor és Tóth Bálint volt a tagja. Az ő hatásukra kezdett el verset írni, mert mindannyian úgy érezték, a költészet megtartó erejébe kell kapaszkodniuk, hogy túléljék a borzalmakat, és felülemelkedjenek a hétköznapok nyomorúságain, lélekölő szörnyűségein. Versírás közben szabadnak érzik magukat. Gérecz Attila nem csak a Kozma utcai börtönből, hanem a váciból is megszökött, mégpedig 1954. július 18-án, amikor a Dunán az árvíz – igen magas vízállással –  tetőzött, és egészen Pestig úszott le. Felkereste anyját és menyasszonyát, de a besúgók feljelentették őt, és az ÁVÓ-sok visszavitték a börtönbe. A Forradalom alatt, október 30-án a felkelők kiszabadították, november 4-én csatlakozott hozzájuk, bátran harcolt a Rókus kórház környékén, molotovkoktéllal két tankot is ártalmatlanná tett, de egy T34-es gépfegyvereivel megölték.

Nagy vonalakban ez a történet követhető nyomon a filmben is, de a korán elhunyt édesapával kapcsolatos számtalan vízió elemeli a Csendkutat a dokumentumfilm-jellegtől, ugyanakkor ez utóbbinak a vonásait azzal erősíti, hogy a képek alján régi írógéppel írt szövegek jelennek meg, amik azt a hatást keltik, mintha titkos ügynöki jelentésekből, vagy a Gérecz Attila ellen indított per irataiból kiemelt részek lennének. Ez a zseniális forgatókönyvírói lelemény tökéletes egyensúlyt teremt valóság és fikció között. Miközben a film kockái peregnek, többnyire borzalmas események vagy a megfogalmazás pontosságáért küzdő költők vívódásai láthatók, azalatt Gérecz Attila verseit a nem oly régen eltávozott Szakácsi Sándor avatott tolmácsolásában hallhatják a nézők. Pozsgai Zsolt Gérecz Attila alakjának felidézésére Hayth Zoltánt kérte fel, akivel már többször dolgozott együtt. Hayth nem csak külső megjelenése miatt kapta meg ezt a szerepet, hanem ezért is, mert ennek a fiatal forradalmárnak és nagy versek írójának megjelenítésére művészi kvalitása, valamint szerepmegformálásának megjelenítő ereje teszi őt alkalmassá. Kubik Anna Gérecz Attila édesanyját személyesíti meg, a gyermekét féltő anyát emeli ki ennek a fáradt asszonynak az egyéniségéből. A korán elhunyt és csak látomásként felbukkanó édesapa karakterét Dörner György mesterien kelti életre. Kisebb szerepekben Kakasy Dóra, Kautzky Armand, Iglódi István látható. Pozsgai Zsolt filmje hitelesen mutatja be 56’ történelmi eseményeit, ugyanakkor nyomon követi Gérecz Attila költővé alakulásának folyamatát és emberi tragédiájának - sajnos - olyannyira tipikus mozzanatait.

Dr. Petővári Ágnes