|
 2007.11.09.
1956
és Józsefváros
Józsefváros
130. születése alkalmából a VIII. kerületi forradalmi eseményekről
tartott előadást az Apáczai Kiadó Budapesti Központjában
november 7-én Győrffy László író, publicista, a Magyar Fórum
újságírója. Az est bevezetőjében elhangzott, hogy 1956.
november 7-én két tragédia is érte az országot. Az egyik:
megalakult az első Kádár-kormány, mely mindvégig illegitim
volt, hiszen az előző miniszterelnök, Nagy Imre, nem mondott le
– inkább vállalta a halált. A másik: fiatalon elhunyt egy
– ma sajnos alig ismert költő – Gérecz Attila. Megtudtuk:
november 3-án, a Corvin közben Győrffy László (képünkön )
ötlete nyomán felavattak egy olyan emléktáblát, mely megőrzi,
s mutatja a harcok, a felkelői gócpontok helyét. Ezek a házak
a Corvin-Szigony projektnek (házakat tesznek a földdel egyenlővé,
s jönnek a lakóparkok) köszönhetően eltűntek…Ezt követően
az est közreműködője, Szersén Gyula felolvasta a költő Karácsonyi
ének a börtönben c. költeményét. Győrffy László beszéde
előtt leszögezte, hogy Budapesten sem a II. világháború
alatt, sem 1956-ban nem történt akkora puszítás, mint 1990-et
követően. „A városarculatot 1990 után elpusztították. Üvegkalitkákat
emeltek olyan házak helyére is, melyek megmenthetők lettek
volna.” Győrffy szerint a múlt század eleji változások nem
voltak olyan drasztikusak, hogy Józsefváros most elveszítse régi
báját. Az író véleménye, hogy a Corvin sétány c.
„elmebaj” azért történt, hogy az 50. évforduló alkalmára
minél kevesebb emlékhely maradjon fenn. De miért is kellett már
az ’50-es évektől elpusztítani ezt a városrészt? Az előadó
elmondta: „Rákosi nem bírta elviselni a polgárokat, s ebben a
kerületben ők laktak.
A
forradalom leverése után pedig Kádár ’56’ miatt hagyta
pusztulni a városrészt. Lakosságcserét akartak. Elmentek a régi
lakók, s helyükbe olyanok jöttek, akik segítettek az elpusztításban.”
Ezt követően Szersén Gyula részleteket olvasott fel az író közelmúltban
megjelent könyvéből, az Őszi robbanásból, majd Győrffy
kiemelte, hogy sem a KGST-be való beerőszakolásunk, sem az
1956-os események nem történtek volna úgy, ahogy, ha a Nyugat
nem engedélyezi. ’56-ban az akkori amerikai külügyminiszter
kijelentette, hogy hazánk nem tartozik a nyugati érdekövezetbe.
S mi történt október 30-án? Egy Gallicus álnevű erdélyi
zsidó újságíró a harcok folytatására bíztatta a forradalmárokat
a Szabad Európa Rádión keresztül. Minderről, a józsefvárosi
és a Práter utcai harcokról bővebb információt szerezhetnek
Győrffy László: Őszi robbanás – danse macabre c. történelmi-életrajzi
regényéből. A könyv dokumentum hitelességű hazai és külföldi
rádióadásokkal is felidézi az akkori idők harcait, a sötét,
középkori háborúkra jellemző „danse macabre”, magyarul a
haláltánc korszakát.
Medveczky Attila
|
