|
 2007.11.09.
Izraeli
katonák kegyetlenkedései
Nufar
Yishai-Karin, a jeruzsálemi héber egyetem pszichológusa a közelmúltban
elbeszélgetett 21 izraeli katonával, akik őszintén megvallották
neki a palesztinok ellen elkövetett bűncselekményeiket. A
Haaretz című izraeli újság közzétette a bátor pszichológusnő
jelentését. A megdöbbentő esetek még a 90-es években történtek
ugyan, azonban a megszállt területeken a helyzet azóta inkább
csak rosszabbodott. A „terrorellenes háború” örve alatt
ugyanis szinte bármilyen aljasság elkövethető. Az ügy
kisebbfajta vihart keltett Izraelben – bár valószínűleg
semmiféle következménye nem lesz. Nem állítanak bíróság elé
senkit, és a jogfosztott palesztinok elnyomása sem fog enyhülni.
A
pszichológusnő írásában leszögezi: „A katonák többsége,
akikkel elbeszélgettem, egy idő után élvezni kezdte az erőszakot…Tetszett
nekik a rombolás és a káosz. Élvezték a hatalom ízét és a
veszélyt”. Az egyik katona pedig a következőket mondta:
„Szeretem a káoszt…Egy idő után, ha nem történt semmi
rendkívüli esemény, kezdtem rosszul érezni magam. Olyan ez,
mint a drog”. „A legfontosabb az egészben – mondta egy másik
katona -, hogy akció közben nem vonatkozik rád semmilyen törvény
és szabály. Te magad vagy a törvény. Mindenben te döntesz.”
Az interjúalanyok elképesztő történeteket meséltek el. Az
egyik alkalommal izraeli katonák egy páncélozott járműben
haladtak, amikor egyikük belelőtt az út szélén békésen álldogáló
25 év körüli palesztin fiúba. A golyó a hasán találta el.
Azonban a katonák nem álltak meg, mentek tovább. Egy másik
alkalommal egy palesztin asszony egy fatuskót dobott az egyik
zsidó katonára. Aki aztán teljes erővel a nő lábai közé rúgott.
„Összetört ott minden – mondotta – aligha lesz neki valaha
is gyereke. Legközelebb nem fog rám dobálni semmit. És amikor
egy másik nő leköpött – folytatta ugyanez a „hős” hadfi
-, a fegyveremmel az arcába csaptam egy hatalmasat. Most már
nincs neki semmije, amivel köpni tudjon.” Mások a foglyul
ejtett palesztinokkal szembeni kegyetlenkedések módjait ecsetelték.
Az egyik beszámoló szerint vérfagylaló hidegben szállították
a foglyokat egy buszon. Az egész út alatt őrzőik ütlegelték
őket, majd a katonák leszálltak, és vizet locsoltak a szerencsétlenekre
a jármű ajtaján és ablakain keresztül.
Ráadásul
a beszámolók szerint a kegyetlenkedéseket a feljebbvalók nem
csupán elnézték, de sok esetben elő is segítették. Az egyik
interjúalany elmesélte, hogy a Gázai övezetben található
rafahi támaszponton teljesített szolgálatot, amikor egy új
parancsnok érkezett az alakulatukhoz. Az első alkalommal, amikor
járőrözni mentek, éppen kijárási tilalom volt érvényben a
környéken. Sehol nem lehetett látni senkit. Csak egy 4 év körüli
kisfiú ült az út mellett, és játszott a homokban. Várat épített.
Az egység parancsnoka váratlanul futni kezdett a gyerek felé.
Megragadta őt. „Megőrülök, ha nem mondhatom el az igazat”
– mondotta a hátborzongató esetet elmesélő katona. „A
tiszt eltörte a kisfiú kezét a csuklójánál, majd eltörte a
lábát is. Majd belerúgott a gyomrába, háromszor is, aztán
otthagyta. Mi pedig a döbbenten, kétségbeesetten álltunk
ott.”
Az
eseteket nyilvánosságra hozó pszichológusnő szerint a túlkapások
magyarázata főként a katonák hiányos kiképzésében rejlik.
A besorozottak sok esetben nincsenek tisztában azzal, feljebbvalóik
mit várnak el tőlük. Megfigyelhető az is, hogy minél tovább
tartózkodik valamely egység a megszállt területeken, tagjai
annál inkább hajlamosak lesznek az erőszakos cselekmények elkövetésére.
Az izraeli hadsereg szóvivője a jelentés nyilvánosságra kerülését
követően azt mondta, ha bármelyik katona is megsérti a
hadsereg szigorú etikai normáit, ügyét kivizsgálják, és ha
bűnös, felelnie kell tetteiért. Hozzátette még, hogy az utóbbi
években sokkal kevesebb visszaélés történik a megszállt területeken,
mint korábban. Bár csak így lenne. Az Kétségkívül dicséretes,
hogy ez a jelentés egyáltalán nyilvánosságot kapott, és beszédtéma
Izraelben. Még jobb lenne azonban, ha a zsidó állam hadserege
felhagyna egy másik nép elnyomásával és terrorizálásával.
Ha kivonulnának a jogtalanul elfoglalt területekről. Ha ez megtörténne,
az izraeli katonák kegyetlenkedéseitől sem kellene senkinek
tartania.
Zábori László
|
