|
 2007.11.16.
Aktív
kisebbségpolitikát, fejlődést és békés együttélést
Vajdasági
magyar civil szervezetek és magánszemélyek, az Európa Tanács
megfigyelő bizottságával való találkozó előkészítése
keretében, 2007. november 3-án az újvidéki Petőfi Sándor
Magyar Művelődési Egyesületben vitafórumot szerveztek a
vajdasági magyarság helyzetéről.
A
tanácskozás részvevői a következő álláspontokat fogalmazták
meg:
1.
Szerbia nem folytat aktív kisebbségpolitikát, mi több, a
nemzeti kisebbségek problémáival nem is igen foglalkozik.
2.
Szerbia kötelessége az általa aláírt nemzetközi egyezményekből
eredő nemzeti kisebbségi jogoknak a mindennapi életben való következetes
és maradéktalan alkalmazása és az ezzel kapcsolatos részletes
és tárgyilagos jelentéstétel. Előfeltétele ez a nemzeti
kisebbségek fejlődése előmozdításának, önazonossága megőrzésének
és békés együttélésnek.
3. A
vajdasági magyarság általános,
demográfiai, gazdasági, oktatási, kulturális és egyéb
helyzete az Európa Tanács (ET) megfigyelő bizottságának
2004-ben és az Európai Unió (EU) eseti bizottságának 2005.
január 28-től 31-ig tett látogatása óta nem javult, hanem –
akár új megjelenési formákban is – folyamatosan tovább
romlik. Nem valósulnak meg a kisebbségek vajdasági zaklatásáról
és a többnemzetiségű Vajdaságról szóló 2004. szeptember
16-ai, illetve 2005. szeptember 29-ei EP-állásfoglalások.
4.
Jelko Kacin, EU jelentéstevő a Vajdaságban az etnikumok közötti
kapcsolatok javuló helyzetéről szóló, 2007. október 25-i
dokumentuma mellőzi a vajdasági magyar kisebbségi közösség tényleges
gondjait. A dokumentum nem tükrözi a vajdasági kisebbségek valós
helyzetét, ezért elfogadhatatlan. Az etnikai villongások csökkenésének
száma nem lehet valamely nemzeti kisebbség jogai megvalósításának
és helyzetének egyedüli fokmérője, amint azt az okirat
sugalmazza.
5. A
magát demokratikusnak nevező
szerb hatalom hét évvel Milošević bukása után sem rendezte a
gyakorlatban a nemzeti kisebbségi jogok és szabadságok megvalósításhoz
szükséges jogi, káderbeli, anyagi és egyéb kereteket. Ezért
javasoljuk, hogy Szerbia, záros határidőn belül:
a.
fogadjon el egy demokratikus, európai mércéknek megfelelő
kisebbségvédelmi törvényt,
b.
hozzon létre kisebbségügyi minisztériumot,
c.
a vajdasági szervekkel alakítson meg független, etnikai
kapcsolatokat vizsgáló intézményt.
6.
Olyan választási rendszert kell létrehozni, amely lehetővé
teszi a nemzeti kisebbségeknek az arányos parlamenti képviseletét.
Ehhez szükséges a magyar választói jegyzék összeállítása,
a magyar pártok megmérettetésének lehetővé tétele.
7.
Vajdaságban vissza kell állítani az 1991-i körzetesítéssel
és az egyes községek adminisztratív határainak meghúzásával
megbontott területi és közigazgatási egységet, ahol nemzeti
és etnikai kisebbségek élnek.
8.
Az elmúlt években a többségiekhez képest a magyarok aránytalanul
többen váltak munkanélkülivé, mégpedig a nemzetiségre való
tekintettel történő munkahelyi felmondások és munkahelyre való
felvétel következtében.
9.
Szükséges a privatizáció felülvizsgálása, elsősorban a
vajdasági magyarság szempontjából létfontosságú termőföldnek
és az egyházi ingatlanoknak a visszaszármaztatása.
10. A
szerbiai parlament minél előbb
hozzon határozatot a kollektív bűnösség elvének eltörléséről,
amit a magyar és német kisebbségre a háború végén kiszabott
és azóta is hatályos.
11. A
Tartományi Képviselőház jogerőre
kell, hogy emelje a Magyar Nemzeti Tanácsnak a vajdasági magyar
helységnevek meghatározásáról szóló határozatát.
12. A
nemzeti tanácsok megválasztásról
szóló törvény is indokolatlanul immár több éve késik.
Olyan nemzeti tanácsra van szükségünk, amelyet a magyar választók
alakítanak, amely nekik tartozik felelősséggel és a magyar érdekek
alapján politizál, nemzetközi normák szerint. A Magyar Nemzeti
Tanácsot demokratikus választással és a vajdasági magyarság
legszélesebb rétegei részvételének biztosítása által kell
létrehozni.
13. A
mindenkori szerb hatalom kötelezettsége
a polgárok személyi és vagyoni biztonságának biztosítása, függetlenül
azok nemzeti vagy etnikai hovatartozásától.
14. A
közigazgatási szervekben, közvállatokban
(posta, vasút, kommunális szervezetek), igazságügyi szervekben
(bíróság, ügyészség) és hatóságokban (belügy),
bankokban, szociális intézményekben stb. biztosítani kell az
arányos foglalkoztatást. Ezekben az intézményekben – a
bizalomépítés érdekében –növelni kell a magyar
alkalmazottak számát, a tartomány lakosságának nemzeti összetételével
arányosan.
15.
Létre kell hozni a magyar oktatási autonómiát. Minden szinten
– az óvodában, általános- és középiskolában, az
egyetemen – feltételeket kell teremteni az anyanyelvű és
magyar szellemiségű oktatásra. Magyar árvaházakat és egyházi
oktatási intézményeket kell alapítani. El kell készíteni a
magyar nyelv és irodalom, a történelem és a zenei nevelés önálló
tantervét. A diplomahonosítást lehetővé kell tenni minden
egyetemen. Kollégiumi rendszert kell kiépíteni, különös
tekintettel a szórványra. Oktatási központokat kell létrehozni
a szórványban. Az oktatásban (a szerbben is) a békés együttélésre
való nevelés kiemelt helyet kapjon. A környezet nyelvének
oktatását kötelezővé kell tenni a vegyes lakosságú településeken,
a szerb tagozatokon is.
16. A
vajdasági magyar tájékoztatás
leépítését meg kell állítani, a meglévő intézményeket
meg kell tartani és újakat létrehozni. A sajtó legyen független,
közszolgálati és párton kívüli. A magyar sajtó- és könyvterjesztés
hálózatát újra kell építeni és az anyaországi sajtó és könyvbehozatalt
biztosítani.
17.
Szükségesnek tartjuk a kisebbségi ifjúságpolitikai stratégia
kidolgozását; oktatási, művelődési, kulturális, tudományos,
kutatási, szórakozási, sport, stb. lehetőségeket biztosítva
a magyar fiatalság számára. Ennek részeként elengedhetetlen
az e téren működő civil szervezetek intézményes anyagi támogatása,
valamint azon vagyon visszaszármaztatása, amely a valamikori
magyar civil szervezetek és egyházak tulajdonát képezte
18. A
hatóságoknak, a rendőrségnek
és a bíróságnak mindenkivel szemben egyenlő mércékkel kell
eljárniuk. A nemzeti, vallási és faji türelmetlenség kiváltói
és szítói ellen a törvényes jogszabályok alapján és hatékonyan
kell eljárni, a nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül.
A magyarokat ért bántalmazások elkövetőivel szemben
alkalmazni kell a hatályos jogszabályokat.
19.
Az 1941–1948-as magyar áldozatok számát tudományos módszerekkel
meg kell végre állapítani. A hivatalos szervek kötelesek együttműködni
a tartományi tényfeltáró bizottsággal. Az archívum megnyitása
kötelező. A hatalomnak lehetővé kell tennie az áldozatok sírhelyeinek
a megjelölését és az áldozatokról való méltó megemlékezést.
20. A
menekültek esetleges beáramlása
és a toloncegyezmény nyomán hazatérő menekültek letelepítése
nem vezethetnek Vajdaság, mint többnemzetiségű közösség
etnikai egyensúlyának megbontásához. A toloncegyezmény keretében
hazaérkezőknek elsősorban azokra a területekre kell
visszamenniük, ahonnan annak idején elmentek.
21.
Mivel nem veszi figyelembe a kisebbségek érdekeit, hanem csupán
a szerb nemzeti érdekeket, követeljük Petar Lađevićnak az
Emberi és Kisebbségi Szolgálat igazgatói tisztségéről való
leváltását.
22.
Ezeket az álláspontokat el kell juttatni az ET megfigyelő
bizottságához, a szerbiai és a vajdasági hatalmi szervekhez.
Újvidék,
2007. november 03.
1.
Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségügyi Civil Szervezet, Újvidék
2.
Nagy Sándor Hagyományápoló és Műemlékvédő Egyesület, Újvidék
3.
Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Újvidék
4.
Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, Újvidék
5.
Újvidéki Magyar Olvasókör, Újvidék
6.
Civil Mozgalom, Temerin
7.
Emberi Jogi Központ, Szenttamás
8.
Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató
Társulat, Topolya
9.
Jövő Fiataljai – Magyar Ifjúsági Egyesület, Újvidék,
10.
Temerini Alkotóműhely és Képzőművészeti Tábor – TAKT,
Temerin
11.
Újvidéki Polgári Daloskör, Újvidék,
12.
Aracs, Társadalmi Szervezet, Szabadka
13.
Ürményházi Ifjúsági Klub, Ürményháza
14.
Nagybecskereki Diáksegélyező, Nagybecskerek
A
kiadmány hiteléül:
Bozóki
Antal, az Árgus elnöke
(forrás:
vajdasagma.info)
|
