vissza a főoldalra

 2007.11.16. 

Overnight

(Török Ferenc filmje)

Az Overnight a Moszkva tér és a Szezon után Török Ferencnek a harmadik nagyjátékfilmje. Török Ferenc azok, a harmincas éveiket taposó a rendezők közé tartozik, akik a rendszerváltás után kezdtek el forgatni, és filmjeik középpontjába az elmúlt 18 év társadalmi mozgásait, ezeknek a jókora változásoknak az egyes ember életére kiható kisebb vagy nagyobb hatását ábrázolják. A Moszkva tér a társadalom peremére sodródott fiatalok vergődését, a Szezon az érettségizett, de továbbtanulni nem akaró nemzedék egy cseppet sem könnyű életét, az Overnight pedig korunk hőseinek, a brókereknek, ezeknek a sikerorientált pénzembereknek a kíméletlen világát mutatja be. Bátran állíthatjuk, ez a három film körbejárja a múlt századvég és a 21. század elején élő magyar ifjúság egy cseppet sem rózsás helyzetét. Összefügg, egymásba folyik ez a három alkotás, általuk teljes körképet kaphatunk jelenünkről. Az Overnigt-ot tavaly, augusztusban kezdték el forgatni, a felvételek zömét a Hungária körút és az Egressy út találkozásánál fekvő, egykori, immár hat éve üresen álló, Kontrax üvegpalotában rögzítették. Mindössze 50 napra volt szükség, hogy az összes kép elkészüljön. A rendező azért időzítette nyárra a forgatást, – annak ellenére, hogy majdnem hőgutát kaptak az épületben, – mert a színészek ekkor érnek rá, nem köti őket színházi munkájuk. Az Overnigt magyar-német és szingapúri koprodukcióban készült volna el, de a szingapúriak az utolsó pillanatban kiszálltak, ezért új helyszínt kellett keresni, amit meg is találtak Indiában, Bombay-ben. Itt nyolc napig forgattak. Ezt a közepes költségvetésű, 410 millió forintba kerülő filmet először idén áprilisban a Titanic filmfesztivál közönsége láthatta, október 4-étől játsszák a multiplexekben, tehát a szélesebb nézőtábort célozzák meg vele.

A film címe, az Overnight egy világszerte elfogadott, a tőzsdén használatos szakkifejezés, amit akkor alkalmaznak, amikor a szóban forgó ügylet ma indul el és holnap be is fejeződik. Török Ferenc filmjében is egy olyan tranzakciót láthat a publikum, ami több országon nyúlik át, és a haszon az ebből adódó, mintegy hatórás időeltolódásból származik. Vas Péternek, a krisztusi korban járó brókernek azonnal elő kell teremtenie 10 millió €-t, vagyis a teljes német nyugdíjalap pénzét, mert a vagyon kezelője a fővárosba jött, ugyanis a kiszámíthatatlanul működő kelet-európai piaci ingadozástól beijedt. Leginkább attól fél, hogy a 25 %-os kamatát nem kapja meg, ezért azonnal visszakéri a pénzét. A kötélidegzetű Vas Péter nem veszti el a fejét, kifundálja a lehető legoptimálisabb tervet, vagyis Budapest és Bombay közötti féltucat órányi időeltolódást, hideg fejjel végigviszi az akciót. Senki nem tud meg semmit, mindenki elégedett, de leginkább a német üzletember, aki zsebre vágja az extraprofitját, Péter sem bukik le, még a főnöke sem szerez tudomást róla.

A történet így elmondva igazán érdekfeszítőnek tűnik, a cselekmény azonban nem tudja követni a tartalmat, ezért vontatottá, nyögvenyelőssé válik, mert a csúcspontok nem látszanak benne, ugyanis a rendező elkeni azokat, sőt levágja az élüket. Az Overnight viszont olyasmit ábrázol, ami képes megmutatni korunk emberének erkölcsi nihilbe fulladó gátlástalanságát. Ennek a fiatalembernek mindene megvan, amiről egy ember csak álmodozhat: jó lakás, jó állás, jó pénz, jó nők. És mégis boldogtalan, kiégett, rezzenéstelen arcú, aki képtelen bármilyen érzelemre, szeretni nem tud, szeretkezni sem, legföljebb üzekedni. A film látványvilága azonban lenyűgöző. Garas Dániel operatőr és Hujber Balázs látványtervező elismerésre méltó képi világot teremt. Geometrikus formák, vízszintes és függőleges vonalak, mértani alakzatok uralják a filmet, amik a ennek a művi világnak a természetellenességét, mesterkétségét fejezik ki. Olyan, mintha Török Ferenc a sztori hiányáért a nézők szemét akarná jóllakatni. Vannak ugyan élénk, színes képek is a filmben, az indiai kockák mind egy szálig harsányak, annak ellenére, hogy európai ember számára elképzelhetetlenül mély nyomorúságot, szegénységet mutatnak.

Bodó Viktor kapta a főszerepet, de csak csetlik-botlik ebben a karakterben. Egy rezzenéstelen arcú, puhány, se hús, se hal fickót alakít, akinek semmi sem fontos az életében, még az sem zavarná, ha börtönbe kerülne. A nézők nem tudnak közösséget vállalni vele, nem lehet izgulni érte, vagy sajnálni, pláne kedvelni őt, sőt inkább azért drukkolnak, hogy bukjon le, talán egy kis nyomor jót tenne neki. Haverját, a stiklik elől Bombay-ba menekülő Zolit Szőcs Artúr alakítja, benne legalább vannak emberi érzések. Eszenyi Enikő Ágit, a negyvenes, szexéhes brókernőt játssza. Kisebb szerepekben Pető Kata, Máté Gábor, Nagy Ervin, Nagy Zsolt, Hans Zischler, Tilo Werner látható. Kár, hogy az Overnight olyan felemásra sikeredett. Vagy a történetre kellett volna koncentrálni, vagy a morális, társadalmi mondanivalóra. Így mind a kettő elsikkad, mert kioltják egymás hatását.

 Dr. Petővári Ágnes