|
 2007.11.30.
Hátrányosabb,
mégis jobb
A
koszovói menekültek többsége visszatérne, de nem bíznak a
koszovói intézményekben, derül ki a közvélemény-kutatásból.
A
jelentésből kiderül, hogy a szekundáris migráció nem
kifejezett, a menekültek többnyire maradtak abban a községben,
ahová először érkeztek. A nem roma menekültek túlnyomórészt
Belgrádban, Kraljevóban, Kruševacon és Kragujevacon telepedtek
le, tehát a fejlett gazdasággal rendelkező városokban, míg a
romáknak a 25 százaléka Vajdaságban (legtöbben Szabadkán,
továbbá Újvidéken és Nagybecskereken), hallották az újságírók
dr. Slobodan Cvejić elemzőtől. Mint rámutatott, a megkérdezett
nem romáknak több mint fele visszatérne Koszovóba, míg a romáknak
csak a 20 százaléka tenné ezt meg. Főleg a 30 éven aluliak és
a városban élők maradnának inkább Szerbiában, valamint azok,
akik valamilyen vállalkozást indítottak. A válaszok alapján
elsősorban az erőszaktól való félelem és a koszovói intézmények
iránti bizalmatlanság tartja őket vissza a hazatéréstől.
Ami
a foglalkoztatottságot illeti, Szerbiában a munkanélküliség
foka 20,8 százalék, a nem roma menekültek esetében 36,7 százalék,
míg a romák esetében 30 százalék. A koszovói menekültek és
kitelepítettek egyik legnagyobb gondja közvetlenül 1999 után a
személyes dokumentumok hiánya volt. Ez a probléma azóta jelentősen
csökkent, azonban tíz százalékuknak még ma sincs alapvető
dokumentumuk, ami megnehezíti a további dokumentáció beszerzését.
Eközben a Koszovóban elraboltak és meggyilkoltak családjainak
szervezete azt kérte a szerbiai belügyminisztériumtól, hogy
tiltsák be a Lázár Cár Gárdájának tevékenységét. A gárda
parancsnoka a minap azt nyilatkozta a médiának, hogy „kő kövön
nem marad, és az albán nőknek és gyermekeknek sem kegyelmeznek
meg”, amennyiben Koszovó kikiáltja a függetlenségét, áll a
közleményben. Szerintük az ilyen kijelentések miatt ellenőrzi
az Albán Nemzeti Hadsereg a Szerbiához közeli területeket, a Lázár
Cár Gárdája elleni védelem címén.
(forrás: Magyar Szó) |
