|
 2007.10.05.
Tanügyi
törvénytervezet – marad a diszkrimináció
Nem
biztosít megfelelő feltételeket a kisebbségek általános
iskolai és gimnáziumi oktatása számára az új tanügyi törvénytervezet
– jelentette be október 2-ai sajtótájékoztatóján Lászlófy
Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ)
elnöke. Az új törvényt az EU-s jogharmonizáció tette szükségessé,
ennek ellenére az RMPSZ szerint diszkriminatív a kisebbségekkel
szemben, és ellentétes az EU-szabványokkal, mivel nem tesz különbséget
a román és magyar anyanyelvű tanulók között az oktatás és
az ismeretek felmérése tekintetében. Lászlófy szerint az
1995/84-es törvény elfogadhatóbb feltételeket teremtett a
kisebbségi oktatás számára, mint az új törvénytervezet. Az
RMPSZ elnöke felháborítónak tartja a törvénytervezet azon
megfogalmazását, amely kötelezővé teszi, hogy azokban az
iskolákban, ahol az oktatás valamely kisebbség anyanyelvén
folyik, az igazgatói állás betöltéséhez románul és az
iskola oktatási nyelvén is nyelvvizsgát kell letenniük a pályázóknak.
„Ez elfogadhatatlan olyan körülmények között, hogy nem
biztosítják a feltételeket a román nyelv elsajátításához”
– fogalmazott Lászlófy. Szerinte a román nyelv tanítása a
magyar többségű megyékben mindig is problémát jelentett,
mivel nincs sajátos, a román nyelvnek idegen nyelvként történő
tanítására kidolgozott tanterv és tankönyv, az ismeretek felmérése
pedig a román és nem román anyanyelvű tanulók számára
egyformán történik. A leckék ugyanakkor olyan szókincset
tartalmaznak, ami archaikus, így nem kínál minimális románnyelv-ismeretet
sem. „Olyan tankönyvi szövegekre lenne szükség, amelyekből
beszélni tanulna meg a magyar anyanyelvű diák” – összegezte
a probléma lényegét a pedagógusszövetség elnöke. A minisztériummal
folytatandó egyeztetések során olyan tanterv és tankönyv
kidolgozását kérik majd, amely a nem román anyanyelvűek számára
is biztosítja a román nyelv elsajátítását. Az RMPSZ további
javaslata, hogy ne vonják meg azokat a feltételeket, melyeket a
84-es törvény biztosított. „Az 1995-es törvény szerint
azokban az oktatási intézményekben, ahol a kisebbségek nyelvén
is zajlik oktatás, biztosítani kell a nemzetiségek arányos részvételét
az intézmény vezetőségében. Az új tervezetben nem szerepel
az a rendelkezés sem, amely szerint a történelemoktatásnak
reflektálnia kell a kisebbségek történelmére és hagyományaira.
Korábban biztosított volt, hogy a nemzetiségek történelmét
és hagyományait tantárgyként oktassák, s hogy mindenki azon a
nyelven vizsgázhat, ahogyan az adott tantárgyat tanulta” –
ismertette a készülő tanügyi törvény főbb hiányosságait Lászlófy
Pál. (Képünkön a Székelykeresztúri Unitárius Gimnázium épülete.)
(forrás: Krónika)
|
