vissza a főoldalra

 2007.10.05. 

Castro: Aznar szárazföldi támadást szorgalmazott Jugoszlávia ellen

A kubai elnök az 1999-es NATO-légicsapásokról ír.

Fidel Castro állítása szerint a Jugoszláviát sújtó 1999-es NATO-légicsapások idején José María Aznar akkori spanyol kormányfő úgy vélekedett, hogy ha a légi hadjárat nem vezet eredményre, akkor szárazföldi hadműveletet kell indítani az egész Jugoszlávia ellen, Magyarország és Bosznia területét is használva.

A kubai elnök a Juventud Rebelde című kubai ifjúsági napilap internetes oldalán szeptember 30-án közzétett újabb "elmélkedésében" azt állította, hogy Aznar (képünkön) az 1999. április 13-án a Bill Clinton akkor amerikai elnökkel folytatott tárgyaláson szó szerint azt mondta: "Ha háborúzunk, háborúzzunk úgy, hogy teljes győzelmet arassunk, ne csak egy kicsit. Nem értem, miért nem bombáztuk még a szerb rádiót és televíziót."

A cikk további részében Castro későbbi "bizalmas és nyilvános anyagokból" idéz, ezekben továbbra is a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapásokról, valamint a válsággal és rendezésével kapcsolatos álláspontjáról beszél Aznar, aki 1996 és 2004 között volt Spanyolország miniszterelnöke.

Aznar egyebek közt azt mondta, hogy a NATO-nak győzelmet kell aratnia, mert nem pusztán szavahihetősége, hanem puszta létezése a tét. Ugyanakkor közölte, hogy politikai szempontból nézve Spanyolország soha nem fogja támogatni Koszovó függetlenné válását.

Castro állítása szerint Aznar egy esetleges szárazföldi hadművelettel kapcsolatban azt mondta, hogy "ha jelenlegi stratégiánk nem vezet eredményre (...) be kell avatkoznunk. De olyan akciónak kell lennie, amely nem csak Koszovóra korlátozódik, hanem ki kell terjednie Jugoszlávia más területeire, behatolva oda Bosznián és Magyarországon keresztül is."

"Magyarország (miniszter)elnöke fiatal és intelligens vezető, s azt mondta nekem, hogy lehetetlen sikert aratni, ha nem történik meg a következő: meg kell fosztani a hatalomtól (Slobodan) Milosevicet, fel kell osztani Koszovót, és felül kell vizsgálni a bosznia-hercegovinai politikát, szétválasztva az entitásokat, a (boszniai) Szerb Köztársaságot Szerbiához, a horvát részt Horvátországhoz csatolva, a muzulmán résznek függetlenséget adva" - idézte Aznart a kubai elnök, aki szerint a spanyol kormányfő nem értett egyet magyar kollégájának álláspontjával, de úgy vélekedett, hogy a térség országaiban egyre inkább támogatják azt.

Súlyos betegsége miatt Castro 14 hónapja nem vesz részt a kubai közéletben, de március óta rendszeresen közölteti írásait kubai lapokban. E cikkét elsősorban a szerb rádió és televízió bombázását reklamáló Aznar-kijelentésre hegyezte ki, követelve, hogy a spanyol politikus mondja meg, javasolt-e ilyesmit Bill Clintonnak.

 (forrás: vajdasagma.info)