vissza a főoldalra

 2007.10.12. 

Lábon hordjuk ki a koalíciós nyavalyákat

Hosszas egyeztetések után megszületett az egészségbiztosítási rendszer átalakításának koncepciója. Ezzel a kormánykoalíció megtette legjelentősebb lépését az egészségügy reformjának útján. A betegeket is más – irányított – útra terelik, többé nem számíthatnak a sok évtized alatt bejáratott mechanizmusokra.

Miközben a szabad demokraták a "szabad választás mindenek fölött" eszméjét hirdetik, az új egészségbiztosítási rendszer éppen ettől fosztja meg a beteg embereket. Ezentúl kizárólag a háziorvosnál és a házi gyermekorvosnál "szabad a gazda", a járóbeteg-szakellátót sem választhatjuk meg. Szilvási István, az Országos Civil Fórum egészségpolitikai szakértője szerint esetleges, hogy megadja-e az engedélyt a beteg pénztára, ha nem a vele szerződött kórházban szeretne gyógyulni a páciens. A szakértő emlékeztet, hogy évekkel ezelőtt már született egy ellátás-szervezési törvény, ami akkor megbukott ugyan, de a jelenlegi koncepció szinte egy az egyben visszahozza azt. Akkor egymillió emberre méretezve fejlesztették ki az irányított betegellátási rendszert, vagyis azt, hogy fokról fokra megszervezik a beteg útját. "Ez volt a több-biztosítós rendszer trójai falova, a reformerek akkor szerezték a gyakorlatot."

 Adok, de inkább kapok

 Csapdáktól sem mentes a most elképzelt rendszer. A terv szerint a pénztár csak a jó színvonalat nyújtó kórházzal, szakellátóval köt szerződést. Ám a minőség pénzbe kerül, a magánbefektetők azonban nem a kiadásokban, hanem a bevételben érdekeltek. Szilvási István úgy látja, hogy a haszon érdekében a pénztárak számára egyszerűbb megoldást jelent a minőség csökkentése. Gondot okozhat az úgynevezett korrigált fejkvóta is, vagyis az, hogy minden biztosított után kvóta jár, de azt az eltérő egészségi állapotból fakadóan kiegyensúlyoznák. Mivel az egészségügyi kiadásaink nyolcvan-kilencven százaléka életünk utolsó egy évére koncentrálódik, a súlyos betegek gyógyítási vagy életben tartási költségeit csak sokszoros fejkvótával lehetne fedezni.

 A nálunk megálmodott rendszer nem működik még sehol a világban. Megtartja ugyan a szolidaritás elvét, hiszen az APEH ezután is mindenkitől beszedi a járulékot, de a rendszert három év alatt kétszázötvenmilliárd forinttal kell megrövidíteni a konvergenciaprogram szerint. Tény, hogy voltak, és jelenleg is vannak fölösleges szolgáltatások, de a szakértő szerint nem a több-biztosítós modell a megoldás.

 Kórház tíz embernek

 A biztosítók szája ízének felel meg a jogalkotási koncepció – állítja Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának kutatója. Szerinte egyértelműen a magántőke kapott garanciákat. A liberális vezetésű minisztérium folyamatosan hangoztatta a versenyt, amely növelné az ellátás színvonalát. Ám nem szolgáltatót, hanem biztosítót választhat az ember – noha nyilván kórházat szeretne. A szolgáltatók közötti verseny sem valósul meg, mert a kórházak a biztosítók, és nem a betegek kegyeit keresik majd.

Jelenleg az önkormányzatoknak ellátási kötelezettségük van. De mi történik akkor, ha az adott megye biztosítója nem köt szerződést a területileg illetékes kórházzal? Megteheti, hiszen a tervezet szerint ő dönti el, melyik szolgáltatóval egyezik meg az ellátásról. Az intézménynek tehát megszűnhet a finanszírozása, hacsak nem kötelezik a biztosítót szerződéskötésre. "Ha kötelezik, akkor viszont ugyanott vagyunk, mint most – mondja Gaál Péter – a megyénkénti felosztással kapcsolatban több kérdés is felmerül. Mivel bárki bármelyik biztosítóval szerződhet, előfordulhat, hogy egy másik megyéből csupán tíz ember köt megállapodást. Nem életszerű, hogy egy profitorientált társaság vállalja, hogy néhány ember miatt teljes adminisztrációs apparátust tart fenn."

Bearanyozott kézfogás

A biztosan ráfizetéses betegeket lehetőségeik szerint igyekeznek majd kiszűrni a biztosítók, de mivel kötelességük mindenkivel szerződést kötni, utólag próbálják majd megoldani ezt. Hollandiában bevett módszer az úgynevezett golden handshake, azaz "bearanyozott kézfogás". A biztosítók nagyobb összeg kifizetésével útjára bocsátják a drága beteget, hogy ne kerüljön pénzükbe többé. "Erre is fel kell készülnünk" – véli a szakértő.

Gaál Péter szerint nincs garancia arra, hogy a fenntartók növelik az ellátás színvonalát a kórházakban. A biztosítók nem finanszírozzák az amúgy szükséges fejlesztéseket, hiszen az nem éri meg nekik. "Lavírozni fognak, hogy lehetőség szerint mérsékeljék a vesztségüket" – mondja Gaál. Az is lehet, hogy az ellátási gondokkal küzdő régiókra nem licitál senki.

 Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke erről korábban azt mondta, hogy az ilyen pénztárak az állam százszázalékos tulajdonában maradnak. Így a veszteséges területek az állam nyakán maradnak, közben a magántőke úgy jut nyereséghez, hogy itt nem végez ellátásszervezést.

A minisztérium szerint törvény határozza meg a szolgáltatási alapcsomagot, ezzel is védik a betegek érdekeit. A dokumentum szerint azonban bizottság dönthet majd az ellátások szűkítéséről, s a grémiumban a biztosítók is képviseltetik magukat. Kérdések merülnek föl a vizitdíjjal kapcsolatban is: a koncepció szerint a biztosító elengedheti azt. De mi lesz, ha megemeli?

 (Forrás: Magyar Hírlap)