vissza a főoldalra

 

 

 2007.10.26. 

A nemzeti jelentőségű fantomműhely

A közelmúltban közzétették a magyar kormányzat által nemzeti jelentőségű intézményeknek nyilvánított és így kiemelten támogatott határon túli intézmények listáját. Több fontos kárpátaljai magyarságintézmény is megkapta ezt a rangos besorolást, azonban úgy tűnik, hogy egy kakukktojás is van a fészekben. Mint azt többen jelezték, a MÉKK egyik részlegeként nyilvántartott Lehoczky Műhely nem tekinthető olyan intézménynek, melynek a tudományos kutatáshoz túl sok köze lenne. Sokak meglepetésére mégis bekerült a nemzeti jelentőségű intézmények közé.

"Néhány napja egy erdélyi kutatóintézet munkatársa meghívott egy tudományos konferenciára, és mellesleg gratulált az intézményünkben működő Lehoczky Intézet sikeréhez, lévén, hogy nyertünk ötmillió forintot. Mivel a meglepetés erejével hatott rám az információ, utánanéztem a dolognak, és meg is találtam a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának honlapján a kárpátaljai nemzeti jelentőségű intézmények listáját, s rajta egy bizonyos Lehoczky Műhelyt. Az is kiderült, hogy ez egy Dupka György alapította részlege a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének, amely számomra, mint a kárpátaljai magyar tudományos életben jártas embernek teljesen új dolog volt. Én korábban nem ismertem ezt a műhelyet, sem konferenciáiról, sem kiadványairól, sem az oda tartozó kutatókról nem halottam" - mondta el lapunknak Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese.

 Utánanéztünk a dolognak. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök nyilatkozatából megtudhattuk, hogy ezentúl a nemzeti jelentőségű Kárpát-medencei magyar intézmények már nem az esetleges anyaországi pályázatokon elnyerhető támogatásoktól fognak függni, hanem folyamatosan, több évre előre tervezhetően kapják majd a fenntartásukhoz szükséges anyagi eszközöket. Viszont az is kiderült, hogy a Magyar Tudományos Akadémia csak három ukrajnai kutatóműhelyt vett nyilvántartásba: a beregszászi főiskola Hodinka és Lehoczky Intézeteit, valamint a kijevi székhelyű Ukrán-Magyar Tudományos Műhelyt, a fent említett kiemelt nemzeti kutatóműhelyt azonban nem. A budapesti Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Márton Áron Kollégium nyilvántartásaiból tudtuk meg, hogy a Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Műhely a Dupka György által alapított Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) tudományos kutatással foglalkozó részlege, melynek vezetője Gortvay Erzsébet irodalomtörténész, kapcsolattartója pedig Dupka György. Találtunk egy hosszú listát is, amelyen "az intézmény magyar (fő-, félállású vagy részfoglalkozású) kutatói" szerepelnek, közöttük például Csatáry György történész, Tarics Zoltán fizikus, Kész Rita néprajzkutató és férje, Kész Barnabás történész stb. Megkerestem az állítólagos munkatársakat. Csatáry György: "A Lehoczky Műhelyről én még nem halottam, csak a főiskolán működő, megtévesztésig hasonló nevű Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézetet ismerem, annak vagyok a munkatársa. A nevem ezen a listán hamisítás." Tarics Zoltán: "Nagyon ügyesek, ha az én nevemet is felhasználták. Engem senki nem értesített, még csak nem is beszéltek velem erről a témáról. Nyugodtan leírhatja, hogy az említett kutatóműhelyről most, öntől hallok először." Kész Margit (Rita): "Arról, hogy én vagy a férjem a MÉKK kutatórészlegénél lenne alkalmazásban, nem tudok, és nagyon meglepett a dolog. Nekem soha nem jelent meg az InterMix kiadónál könyvem, nem hívtak meg egyetlenegy konferenciára sem, tudományos dolgozatot sem kértek tőlem, fogalmam sincs, hogy milyen alapon sorolnak engem és a férjemet az állítólagos kutatóik közé. Ráadásul máig nem is halottam a Lehoczky Műhelyről. Érdekes még, hogy Ritaként szerepelek a listában, ez a barátaim és a családtagjaim által használt becenevem, hivatalosan Margitnak hívnak." Megkérdeztem - az említett nyilvántartások szerint a tudományos műhelyt vezető Gortvay Erzsébet irodalomtörténészt is: "Én már több mint két éve kiléptem a MÉKK-ből, és így a Lehoczky Műhelynek sem vagyok vezetője. Valami ilyesmi akkoriban szerveződött, amikor még a MÉKK társelnöke voltam, de a működéséről semmit nem tudok. Sok olyan dolog volt, ami nekem nem tetszett, és én nem csak a tisztségeimről mondtam le, kiléptem a szervezetből is. Otthagytam őket, csináljanak, amit akarnak, én nem akarom őket bántani, másszanak ki abból, amit maguk főztek."

Megkérdeztük a Magyar Tudományos Akadémia titkárságának vezetőjét, Tarnóczy Mariannt, aki az eset kapcsán a következőket nyilatkozta: "Ez a hír engem nagyon meglep. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége énnekem Dupka Györgyöt jelenti, akiknek a tevékenységét nagyon áldásosnak gondolom, de nem hiszem, hogy a tudományos kutatáshoz túl sok közük lenne, szemben a Limes Társadalomkutató Intézet egyik jogutódjával, a Rákóczi-főiskolán működő Lehoczky Tivadar Intézettel, amelyet egy komoly szakmai műhelynek tartok, az MTA rendszeres partnere, és eszembe nem jutott volna, hogy bármi másra gondoljak. Nem én vagyok döntésre jogosult, de a főiskolának a Lehoczky Intézetét tartanám természetesen az említett státuszra méltónak, ha választani kell. Még azon se lennék meglepve, ha ez valamiféle tévedés lenne."

 Zilahi László, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának főigazgató-helyettese azonban megnyugtatott, minket nincs tévedés: "Ez a MÉKK-nek az egyik tudományos műhelye, amely 2002-ben jött létre, és mint a neve is mutatja, a kárpátaljai magyarság mint kisebbség történelme, néprajza, irodalma, szociológiai viszonyainak stb. tudományos kutatásával és felmérésével foglalkozik. A honlapunkon látható nemzeti jelentőségű intézmények listáját a többi szomszédos országhoz hasonlóan az adott régióban működő legitim politikai szervezetek ajánlásai alapján a mi szakmai véleményünk és anyagi lehetőségeink függvényében alakítottuk ki. Konkrétan a Lehoczky Műhellyel kapcsolatban én Dupka Györgytől kaptam egy részletes anyagot, a MÉKK-nek és a Lehoczky Műhelynek a szakmai tevékenységéről. Valóban hivatkozik arra, hogy Gortvay Erzsébet, a filológiai tudományok kandidátusa irányítja ezt a műhelyt, amelynek a munkájában számtalan ismert kutató vesz részt. (...) Ezt az anyagot én az UMDSZ közvetítésével Dupka György úr aláírásával és nyilván Gajdos István továbbításával megkaptam. (...) Nem szoktuk kétségbe vonni ezeknek az igazságtartalmát természetesen. Amit itt most elmondott, az nekünk új információ volt, magunk is utána fogunk nézni, hogy mi a helyzet ezzel az intézménnyel, én nagyon remélem, hogy valami félreértésről van szó. (...) A Magyar Tudományos Akadémiától előzetesen kértünk javaslatot, hogy kiket, milyen intézményi kört, milyen tevékenységeket sorolnának be a nemzeti jelentőségűek közé, és ők ezt meg is tették. Ez egy nagyon furcsa eset. (...) Ilyen esetre nem is emlékszem, hogy lett volna. (...) Magam is szeretnék utánajárni ennek az ügynek. Hogyha úgy látjuk, hogy itt nincs valódi szakmai munka és teljesítés, akkor természetesen nem fogjuk finanszírozni ezt a társaságot."

 Íme a módszer, kedves olvasóink: jegyeztessenek be egy nem létező kutatóműhelyt, elnökként és munkatársakként nevezzenek meg jól csengő nevű, komoly szakmai múlttal rendelkező kutatókat - nekik nem kell szólni! -, s akár "nemzeti jelentőségű intézmény" is lehet az önök egyszemélyes kutatóintézete, amely nevében már pályázni sem kell, csak dől a pénz. Tehát rajta, ha erkölcsi érzékük megengedi, próbálkozzanak, van, akinek már sikerült.

 Badó Zsolt

 (forrás: Kárpátalja)