|
 2007.09.07.
Márai
Sándor: Egy úr Velencéből
(Vojnovich-Huszár Villa)
Az
a villa, ahol augusztus utolsó napjainak estéjén ősbemutató
keretén belül kétszer előadták Márai Sándor: Egy úr Velencéből
című verses drámáját, 1881-ben épült gróf Vojnovich
Piroska számára. Ezt a Budatétényben, eredetileg vadászkastély
céljára emelt villát 1928-ban vásárolta meg dr. Huszár Géza
matematikaprofesszor, aki jelentős átalakításokat végeztetett
el rajta, aminek következtében kapta meg a ház a ma is látható
formáját. A két világháború között a szalonban különböző
társas összejöveteleket tartottak, amiket összekötöttek házi
muzsikálással is, mert ifjabb Huszár Géza a Zeneakadémia
zongoratanszékén is diplomát szerzett. Rákosi diktatúrája
alatt a villát társasházzá minősítették, azaz 3 lakásra
osztották, majd 1989-ben ebből az egyik lakrészt örökölte
meg a hivatásos zenészekből álló Fodor család. A családtagok
úgy döntöttek, hogy fölélesztik a villa eredeti funkcióját.
Eleinte ők játszottak a szalonban barátaiknak, ismerőseiknek.
Ezután a villa hatalmas kertjében gyönyörű díszparkot alakítottak
ki, ahol már koncert jellegű operaelőadásokat is tarthattak,
majd „kínálatukat” színházi előadásokkal, irodalmi
estekkel, találkozókkal bővítették. Ezeket az alkalmakat
Fodor Tamás felesége, Erika szervezi. Vendégük volt Eperjes Károly,
aki önálló műsorát és Jordán Tamás, aki József Attila
estjét mutatta be. Szabó Gyula is mondott itt verseket, de Kányádi
Sándor is eleget tett a fölkérésnek, és megosztotta
gondolatait a villa mindig szépszámú közönségével.
Márai
Sándor kevés színjátékot alkotott. Kaland című művét
1940-ben mutatták be a Nemzeti Kamaraszínházában, A kassai
polgárok című drámáját pedig 1942-ben a Nemzetiben. Mindkettőt
a méltatlanul elfeledett, a szovjet megszállás után vidékre
száműzött színháztudós, Németh Antal rendezte. Ezeket a
darabjait 1990 óta újra színre vitték. Miután Márai csak két
drámát írt, ezért dramatizálják regényeit: A gyertyák
csonkig égnek évekig ment az akkori Nemzeti, ma Magyar Színházban,
a Válás Budán is közel tíz év óta megsszakítás nélkül
szerepel az Éjszakai, ma Piceszínház műsorán. A Márai művekből
vett pódiumszínházi, előadóesti, monodrámai produkciók
megszámlálására még a két kezünk sem lenne elég. Nemcsak
itthon tűzik műsorukra Márai darabjait a teátrumok, hanem
kontinensünk számos színpadán is, sőt még a tengeren túl
is. Európában ő a legünnepeltebb magyar szerző. Olaszországban
– főképp Salernóban, ahol Márai hosszabb ideig lakott is –
valóságos Márai-kultusz alakult ki, műveit egymás után
jelentetik meg, drámáit sorra mutatják be.
A
Vendégjáték Bolzanóban című Márai-regény 1940-ben látott
napvilágot. Ez a mű is arról szól, amiről az összes Márai-alkotás:
emberi szabadságról és gúzsbakötésről, kiállásról és
megalkuvásról, művészsorsról és a hétköznapok feladatáról,
az író felelősségéről, a férfi és nő kapcsolatáról,
egymás iránti kötelességéről. Márai ezt a regényt dolgozta
át kétfelvonásos drámává, aminek az Egy úr Velencéből címet
adta. Könyv alakban, New Yorkban 1960-ban Csicsery-Rónai István
kiadásában jelent meg. Az Egy úr Velencéből-t Magyarországon
mind ez ideig nem játszották, most volt a premierje a
Vojnovich-Huszár villában. Az Egy úr Velencéből-nek nincs
bonyolult cselekménye, amolyan állapot, vagy analitikus dráma,
amiben a szereplők a jóval korábban történtek hatását
elemzik, következményeit taglalják. A darab cselekménye 5-6 órára
sűrűsödik össze, Bolzanóban, a Fehér Szarvas vendégfogadóban
az 1756-os esztendő karneváljának egyetlen éjszakáját
mutatja be. Párma dúsgazdag, idősödő grófja felkeresi a
velencei börtönből öt év után kikerült híres-hírhedt
kalandort, Giacomo Casanovát, akinek a ruhája ugyan rongyos, de
a nők fejének elcsavarását még mindig mesterfokon űzi. A két
férfi szerződést köt, a gróf menlevelet ad Casanovának, ha
eléri, hogy Franciska, a gróf felesége, „kiszeressen” belőle,
ami által az imádott hölgy szíve csak a férjéé lenne. Ez a
kiábrándítási hadművelet Casanova számára először gyerekjátéknak
tűnik, de amikor találkoznak, fokozatosan esik ki szerepéből,
mert legyőzi őt Franciska mindent felperzselő szenvedélye. A
szerelemért cserébe semmit nem kérő asszony önátadása, önfeláldozása
alaposan megleckézteti ezt a kiégett embert. Egyfelvonásos színpadi
játékká alakított Egy úr Velencéből három fő szerepét
Kubik Anna, Mécs Károly (képünkön) és Selmeczi Roland alakítja.
Teljesítményükről csak a legnagyobb dicséret hangján lehet
csak szólni! A színészmesterség minden csínja-bínja a
kisujjukban van, ezért is élhette át a Vojnovich-Huszár villa
több, mint száz fős közönsége azt a ritka pillanatot, amikor
a színi varázs szívüket-lelküket kitölti.
Dr. Petővári Ágnes
|
