vissza a főoldalra

 2007.09.07. 

Távol, és mégis közel

Országos Szent Imre-nap a királyok városában

 Augusztus 20-a előtt két nappal, a Szent István- ünnephez társulva a magyar püspöki kar országos Szent Imre-napot rendezett Székesfehérvárott, amely egyben a helyi, Spányi Antal megyés püspök által meghirdetett Szent Imre-év kiemelkedő eseménye volt.

Három helyszínen, három különböző jellegű megemlékezés köszöntötte Fehérvárott Szent Imre születésének millenniumát: a Szent István Művelődési Házban díszelőadások és koncert, a hagyomány szerinti születési helyen koszorúzás, a székesegyházban hálaadó szentmise. A zarándokok többsége imával készült az ünnepi misére a gótikus Szent Anna-kápolnában, amelynek oltárán déli tizenkét órakor elhelyezték a lengyelek egyik legfontosabb nemzeti ereklyéjét, a hagyomány szerint Szent Imrétől kapott, és Lisa Górában őrzött Szent Kereszt-ereklyét.

A díszelőadások sorát a megyei és a városi önkormányzatok vezetői nyitották meg, akik az Alba Regia egyik legnagyobb szülöttjeként méltatták Imre herceget. István szenvedélyesen szerette fiát, szigorú neveltetéséről lelkiismeretesen gondoskodott. Ő pedig kincse volt édesapjának és a magyar nemzetnek. A mai értékvesztett kor példaképek után sóvárog, ezért is fontos ez a megemlékezés - fogalmaztak az előadók. Spányi Antal püspök kiemelte: Szent Imre minden kor emberéhez közel állt, mindig lehetett tanulni tőle. Talán azért, mert úgy élte le rövid, de boldog életét, úgy lett teljes értékű ember, hogy közben megtanult saját magán uralkodni, és másokat szolgálva teljesedett ki benne az önátadás képessége.Zsoldos Attila történész előadásában rámutatott, hogy a történettudomány alig rendelkezik Szent Imre életéről hiteles forrásokkal. Születésének idejét és helyét is inkább a középkori hagyományokon nyugvó közmegegyezés jelölte ki. Mégis indokolt a székesfehérvári millennium, mert Szent István a királyi bazilikában jelölte ki szeretett fia sírhelyét, és maga is a közelében kívánt nyugodni. A királyfi emlékét az eltelt ezer év alatt kettősség jellemezte: a "világias" Imre bátor harcos, az "egyházias" már-már nőiesen szelíd. Amíg Ottó nevű bátyja élt, Imre valószínűleg papnak készült, vállalva a szűzi életet. Nagy műveltségre és lelki érettségre tehetett szert. Aztán országalapító édesapja trónörökösnek hívta, és ő vállalta az ezzel járó kötelességeket. Felelős életet élt, amelyben egyszerre volt jelen a mély vallásosság és a tetterő. Jól mutatja ezt a két erényt az a középkori ábrázolás, amelyen egyik kezében kardot, a másikban liliomot tart, és amely Fehérváron a jubileumi Szent Imre-kiállítás jelképe lett. A koszorúzásra az egyházmegyei múzeum közelében, a "Barátok templomának" oldalfalán lévő emléktáblánál került sor, ahol egykor királyi udvarház, a hagyomány szerinti szülőhely állt. Szili Katalin parlamenti házelnök ugyancsak Imre szolgálatkészségét emelte ki, és arra figyelmeztetett, hogy nem elég ismerni, de tisztelni is kell ezeréves múltunkat, megőrizve és továbbadva teljes erkölcsi örökségét. Igazság vagy hazugság, egység vagy széthúzás, nyitottság vagy bezárkózás - ezek nem felcserélhető fogalmai sem a múltnak, sem a jövőnek. A Paskai László bíboros által bemutatott főpapi szentmisén jelen volt a püspöki kar számos tagja, képviseltették magukat a lengyel, a német és az olasz katolikusok. Erdő Péter bíboros prímás üzenetben köszöntötte az ünnep résztvevőit, hangsúlyozva, hogy a fehérvári hívekkel és zarándokokkal lélekben együtt ünnepel a magyar katolikusok öszszessége. A nuncius levélben tolmácsolta XVI. Benedek pápa apostoli áldását. A szentmise elején Gerhard Pieschl limburgi segédpüspök mondott beszédet. Szent Istvánt Európa egyik legnagyobb államférfijának nevezte, akit tanulékony gyermekkel áldott meg az Úr. Kettejük öröksége az egész kontinens öröksége - fogalmazott. "A kereszténység eltörölhetetlen védjegye Európának, amely szentjei életében mutatkozik meg a legtündöklőbben. Európa sokak imájából és önfeláldozásából él ma is, és Istentől áldott békére, szabadságra és testvériségre szorul." Felidézte még magyar vonatkozású élményeit: 1956 szabadságharcát és Mindszenty József bíboros frankfurti szentmiséjét (1974). Megköszönte hazánknak a rendszerváltó határnyitást, Szent Erzsébetet és Kaszap Istvánt, akinek talán a közeljövőben megtörténhet a boldoggá avatása. Végül a német püspöki kar nevében átadta Spányi Antalnak a "püspökbarátság gyűrűjét", amelyet első alkalommal vehetett át magyar főpásztor. A lengyel küldöttség vezetője emlékeztetett arra, hogy odahaza a Szent Kereszt hegyi kolostorban külön oltárt szenteltek Imre herceg tiszteletére, ebben a jubileumi évben pedig magyar kezdeményezésre mellszobrot állítottak a templom bejáratánál. A szentmise homíliájában Paskai bíboros két lényegi mozzanatot emelt ki Szent Imre életéből. Egyrészt kemény munkáját, amellyel a hivatása teljesítésére készült, és amelytől idegen volt az ifjúkor vágyainak és pillanatnyi örömeinek hajszolása, másrészt Krisztus-központú életvitelét. A zarándokok nagy lelkesedéssel búcsúztatták a kettős kereszt alakú ezüst tartóba zárt Szent Kereszt-ereklyét, amely felidézte Szent Imre személyiségén keresztül ezeréves keresztény múltunkat, annak minden örömét és bánatát, sokak önfeláldozását, életszentségét, az Európa népei és hívő közösségei között fennálló erős lelki kötelékeket. A Szent Imre-év szeptember 29-én Bodajkon ifjúsági zarándoknappal folytatódik, és november 17-én a fehérvári Szent Imre-templomban, azaz a "barátok templomában" zárul.

 Kovács Gergely

 (forrás: ujember.hu)