|
 2007.09.07.
A
nyugdíjasok zsebére megy a reform
Ismét
politikai viták kereszttüzébe kerültek a nyugdíjak. A kormánykoalíció
és az ellenzék éles szembenállására a január elsején életbe
lépő változások adtak okot. Minden vita ellenére tény, hogy
az újonnan nyugdíjba vonulók súlyosan hátrányos helyzetbe
kerülnek, az év közbeni nyugdíjemelések összege pedig el sem
éri a nyugdíjas fogyasztói kosár inflációs szintjét.
"Vegye
el a kormány a kezét a nyugdíjakról!" – hangzott a közelmúltban
Szijjártó Péternek, a Fidesz szóvivőjének a felszólítása.
Az ellenzéki politikus szerint már eddig is a nyugdíjasok
voltak a Gyurcsány-kormány megszorításainak a legnagyobb
vesztesei. Ha számításba vesszük, hogy a szocialista párt fő
választói bázisát éppen az időskorú szavazók adják, alig
tűnik hihetőnek, hogy megszorításokkal illetné őket a
szocialista-liberális kormány. A kormányszóvivő válaszában
meg is fogalmazta, hogy a Fidesz csak riogatja a nyugdíjasokat,
mivel a csökkenés az újonnan nyugdíjba vonulókat érinti. A
korábban nyugdíjazottak ellátmánya növekedni fog, mert a kormány
novemberben végrehajtja a kiegészítő, év közbeni nyugdíjemelést.
Ellenzéki szakértők véleménye szerint mindez azt jelzi: a
biztos baloldali szavazóbázist adó időseket továbbra is
"tenyeréből eteti" a kormány, a szavazatszerzés
szempontjából kevésbé fontos friss nyugdíjasokat viszont bünteti.
A
pártok közötti szócsaták mögé nézve megállapíthatjuk: a
kormányzati kommunikáció csúsztat, tudatosan keveri össze a
nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó, január 1-jén életbe
lépő módosításokat, mert nemrég tényként jelentette be a
januári nyugdíjcsökkentést Hidasi László, az Országos Nyugdíj-folyósítási
Főigazgatóság főosztályvezetője. A változtatás előzménye
a nyugdíjtörvény 2006-os módosítása, amelyet csak az
MSZP–SZDSZ-koalíció szavazott meg. A 2007. december 31-éig
nyugdíjba vonulók illetményét még a régi szabályok szerint
állapítják meg, ám a 2008. január 1-je után megállapított
nyugdíjakra már az új szabályok vonatkoznak, és elemzők számításai
szerint akár nyolc–tizenöt százalékkal csökken a járadék,
– a nyolcszázalékos általános becslés csak az alsó határösszeg.
Való igaz: bizonyos korosztályoknak növekszik majd a nyugdíjuk,
ám ez viszonylag szűk kört érint; az úgynevezett felzárkóztatási
program differenciáltan emeli az illetményeket. Ezek az intézkedések
azonban – állítják ellenzéki szakértők – a korábbi
igazságtalanságokat nem oldják fel, inkább hangulatjavító,
szavazatszedő hatásúak.
Munkajövedelemhez
és nyugdíjhoz együtt csak bizonyos összeghatárig juthatnak
hozzá idős polgártársaink. Akik előre hozott nyugdíjba
mennek, azoknak kötelezően meg kell szüntetniük
munkaviszonyukat. A nyugdíj melletti munkavégzés szintén januártól
érvényes szabályai kifejezetten nyugdíjasellenesnek mondhatók,
mert az így szerzett jövedelem járulékköteles lesz. Másfelől,
ha a munkajövedelem év közben meghaladja a nyolcszázezer
forintot, akkor – a korhatár alatti nyugdíjasoknál – a
nyugdíj folyósítását automatikusan szüneteltetik a következő
év január elsejéig. Elemzők arra is felhívták a figyelmet,
hogy a kormány összes intézkedése sem ellentételezi a nyugdíjasok
fogyasztói kosarában érvényesülő inflációt. A novemberre
bejelentetett kétszázalékos nyugdíjemelés, a januári átlagos
négy és fél százalékos valorizáció, a két százalékot
kitevő 13. havi nyugdíj összesen is csak nyolc és fél százalékos
többletet jelent. A nyugdíjasokat érintő infláció –
szemben az átlagos nyolc százalékkal – az év végére akár
a 14 százalékot is elérheti, mértéke már most is tizenkét
százalék. Az idősek vásárlói kosarát érintő kiadások
rendkívüli növekedése például az élelmiszerek és az
energia nagyarányú drágulásából adódik: ezek a tételek az
átlagosnál nagyobb súllyal vannak jelen a nyugdíjasok fogyasztói
kosarában.
(forrás: Magyar Hírlap)
|
