|
 2007.09.14.
Cserkó!
„A
mi a hazánk, szép nagy Magyarország”
A
Magozott Cseresznye 1989-ben alakult Budapest III. kerületében,
Óbudán. A zenekar alapítója Mazula Imre volt, aki a kezdeti
felállásban ritmusgitározott, valamint vokálozott. Az együttes
1991-ben készítette el első anyagát a Viking Klubban, ahol több
koncertet is adott. A kazetta nem került nyilvános terjesztésre,
de hamar népszerű lett. Ezt követően, az egyik Viking
Klub-beli koncert során az együttes tagjai összevesztek, és a
zenekar gyakorlatilag feloszlott. Azonban Mazula azonnal hozzálátott
új tagok kereséséhez. Így alakult ki a Magozott Cseresznye
legismertebb felállása: Mazula (gitár, ének), Kuxi (basszusgitár),
Ereb (dob), Cimbi (billentyű). A tagcserékkel együtt a zenekar
zenei hangzása is jelentősen átalakult, de a korábbi számok
mindegyikét továbbjátszotta az együttes. Az új felállásban
1992-ben készítette el az első demóját az együttes. A demó
kiadásával egyidejűleg rengeteg koncertet adott az banda,
valamint a Viking-ben rendszeres klubnapot tartott. Mivel ebben az
időszakban a közönség korábbi kedvencei, az Egészséges Fejbőr,
valamint az Oi-Kor nem, illetve ritkán lépett nyilvánosság elé,
továbbá az Akcióegység más irányba indult el, a Magozott
Cseresznye 1992-’93-ra a hazai Oi! zenekarok meghatározója
lett. A zenekar jelenlegi tagjai: Csermák Csaba, dob; Mazula
Imre, ének; Szabó László, basszusgitár; Czeroczky József,
gitár. A MAGYAR rock jelenéről, nehézségeiről Mazula Imre,
az együttes frontembere nyilatkozott.
-2001-ben Demszky Gábor
felszólított: költözz el Budapestről! Eleget tettél óhajának?
-A főváros
centrumától kijjebb költöztem, Lőrincre, de nem Demszky
miatt, hanem azért, mert ott kaptunk olyan lakást, ami megfelelt
igényünknek. Azért sem költöznék ki az agglomerációba,
mert nem akarok fizikailag közelebb kerülni a főpolgármesterhez,
akiről tudjuk: nem is budapesti lakos.
-Mivel idegesítetted
fel az SZDSZ „erős emberét”?
-Nem szerettem
volna felidegesíteni. Összehoztam egy olyan karácsonyi rendezvényt,
– a Fehér Karácsonyt – ahol magyar, nemzeti érzelmű
zenekarok léptek volna fel. Gondolok az Egészséges Fejbőrre,
az Akcióegységre és a Magna Hungariára. Ez nem tetszett
Demszkynek, s 2001. december 20-án betiltotta a 26-ára
meghirdetett rendezvényt.
-Áruld el: honnan
az együttes neve?
-Semmilyen
tartalom nincs a név mögött. Leültünk egy sörözőbe, s „ötletbörzét”
tartottunk. Mindenki mondott egy jól hangzó zenekar nevet; Kiss
István barátom a Magozott Cseresznyét. Mikor ezt kimondta, meghúzta
a korsót, s félrenyelte az italt. Itt megálltunk, s elhatároztuk,
hogy maradunk a Magozott Cseresznyénél. A baloldali média
szerint mi a cseresznyéből a magot kiköpjük, mert az értéktelen
– s innen az együttes neve. Szerintünk éppen a mag a legértékesebb,
hiszen abból születik az élet.
-1989-ben alakultatok. Gondolom akkor sem voltatok a
rendszer kedvencei. Előfordult, hogy beépített, figyelő
embereket küldtek el a koncertekre?
-Nem hogy előfordult,
hanem rendszeres volt. Annak idején olyan rendőri szervek is
meglátogattak minket, akikről tudtuk, hogy rendőrök. Tehát
nem csináltak titkot belőle. Beálltak ketten-hárman civil ruhában
a koncertre, s még kazettáinkból is vásároltak. Különösebb
problémánk nem is volt velük. Úgy érzem: az elmúlt közel 20
év során semmi olyanról nem énekeltem, amit szégyellnem
kellene bárki előtt. Nem hiszem, hogy bárkit megbántottam
volna dalaimmal. A Magozott Cseresznye nem a gyűlöletet, hanem a
hazaszeretetet hirdeti. Arról éneklünk: mit jelent nekünk ez
az ország, s mit jelenthetne az az ország, ahol szeretnénk élni.
-Milyen országra vágytok?
-Olyanra, hol békés, nyugalmas körülmények között
mindenki meg tud élni a napi 8-9 órás munkájából. Nem is értem
azokat a médiatámadásokat, amikkel megalakulásunk óta „bombáznak”
minket. A baloldali és a liberális média sokat példálódzik
az USA-val és a Nyugattal. Bezzeg ott…! – írják. Az Egyesült
Államokban szinte minden egyes ház kertjében fel van húzva az
amerikai lobogó. Sok férfi rátetováltatja karjára az USA zászlaját,
s mégse vádolják őket nacionalizmussal. Egyik Dániában élő
barátom mesélte, hogy ott csak Hummel- melegítőt vásárolnak
a helyi lakosok. A dán Hummel 1923 óta gyárt sportruházatot,
elsősorban a csapatsportok szerelmeseinek. Nekünk pedig szégyellnünk
kell, ha rajtunk van egy piros-fehér-zöld felvarró.
-Jelenleg is „rendőri megfigyelés” alatt
koncerteztek?
-Erre biztosan nem
tudom a választ, de véleményem szerint igen. Azt mondom: jöjjenek.
Szeretettel várunk mindenkit, aki kíváncsi a zenénkre.
-Abszolút nem volt bennetek félsz, hogy olyan „kényes”
témákhoz nyúltatok, mint Trianon?
-Soha nem féltem
ezért, hiszen eddig még nem jelezték: Mazula úr, maga büntetendő
dolgot csinál. Azért, mert megsiratom Trianont, s amíg élek
nem fogok tudni egyetérteni vele, nyugodtan „meg lehet kövezni”.
Ha büntetendő lesz a békediktátum igazságtalanságaira felhívni
a figyelmet, akkor is arról fogunk énekelni, amit gondolunk hazánk
feldarabolásáról. Viszont a Magozott Cseresznye semmilyen
fegyveres visszaszerzési akcióra nem buzdította hallgatóságát.
-Sokszor énekeltek Erdélyről. Sikerült az elcsatolt
területeken is koncerteznetek?
-Érdekes módon,
voltunk Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken is, csak Erdélyben
nem, pedig pont erről a gyönyörű vidékről szól a legtöbb nótánk.
Erdélyi koncertezésünk eddig mindig meghiúsult. Remélem, hogy
eljutunk oda is. Ismét kaptunk egy meghívást, most a kolozsvári
egyetemisták szervezik a rendezvényt.
-Azt szokták rátok mondani, hogy nemzeti rockot játszotok.
Miből lesz a cserebogár?
-A nemzeti rock kifejezés egy butaság. A mi zenénket nem
kéne bekategorizálni. Rock zenét játszunk, s ebben megtalálhatók
a régi történelmi dalok, bakadalok, népdalok feldolgozásai.
Amikor elkezdtük a Cserkót, a zenénk a ’70-es évek vége és
a ’80-as évek elejének angliai Oi! – zenéje volt. Az Oi! a
punk és a skinhead változata. Azt sem szeretem, amikor azt mondják
rólunk, hogy skinhead zenét játszunk. Az egy dolog, hogy leginkább
skinhead közönségünk volt még a ’90-es évek elején.
-Mi a különbség a mai és az akkori közönség összetételében?
-A ’90-es évek
elején azok, akik a nemzeti érzést és a hazaszeretetet
hangoztatták és próbálták tovább adni a közönségnek,
kevesebben voltak, mint manapság. Hozzá kell tennem: néhány
együttes már a ’80-as években énekelt a nemzetről és a hazáról.
Az ún. bőrfejű mozgalom elsőszámú ellensége a kommunizmus
volt. Az eltűnt. Így a mozgalom is elhalálozott, ám a tagok
gyermekei, unokái köztünk élnek. Mára szerencsére majd’ az
ország fele úgy gondolkodik, ahogy mi 1990-ben. Így többen járnak
el koncertjeinkre, mint régebben. Akkor nagyrészt skinhaedek látogatták
rendezvényeinket, ma már a legkülönbözőbb rétegek alkotják
közönségünket, és az akkori 20 évesek most már a családjukkal
jönnek le. Idősebbek is megfordulnak a koncertjeinken, ez annak
köszönhető, hogy 1996-ban készítettem egy Magyar Bakadalok
lemezt, ami ezt a korosztályt is közelebb hozta hozzánk. Egyébként:
a hazaszeretetet nem lehet korhoz kötni.
-Van valami különbség az 1990-es és a mai mondanivalótok
közt?
-Sajnos semmi. Bár mondanám, hogy csak a szórakozásról
szólnak dalaink. Úgy néz ki erre még várni kell.
-A Magozott Cseresznye 1994-ben szűnt meg és 2001-ben
alakultatok újjá. Miért?
-Leesett a tantusz: hazánkban semmi nem változott. Ott
kell folytatni, ahol abbahagytuk.
-Csak a múlt,
vagy a jelen tragédiáival is foglalkoztok számaitokban?
-Nagyon nagy probléma nálunk és a hozzánk hasonló
zenekaroknál is, hogy leginkább a múlton kesergünk, siratunk,
s nem azzal foglalkozunk, hogy mit és hogyan kell csinálni.
Igaz, van néhány aktuálpolitikai számunk is. Néhány
unszimpatikus politikus kap tőlünk egy dalt, persze kultúrált
módon, trágár szavak használata nélkül. A Ne rúgj belém c.
szám Horn Gyulának készült, amikor miniszterelnökként az egész
ország nevében elnézést kért a zsidóságtól. Az említett
dal arról szól, hogy az én nevemben senki ne kérjen bocsánatot,
olyan dolgokért, amit nem tettem meg, már csak azért sem, mert
nem is éltem a II. világháború idején. Volt egy Medgyessy Péternek
szánt dalunk is a Péter bácsi rock ’n’ roll, amiben a választási
ígéreteket és Péter bácsi ténykedését énekeltük meg.
-Titeket nem hívnak el kereskedelmi tv-k műsoraiba, s a
zenei csatornák sem játsszák számaitokat. Honnan lehet tudni,
hogy mikor léptek fel, milyen lemezt adtok ki?
-Szerencsére az internet világában ez könnyen
megoldható. Régebben hajnalban plakátoztunk, s bújtunk a rendőrség
elől. Megalakulásunk idején főleg szállt a „rege szájról
szájra.”
-2005-ben létrejött
a Magurak nevű zenekar. Ezt is te alapítottad.
-Valójában nem jött létre. Akartunk egy váltást csinálni,
éppen azért, mert a Magozott Cseresznye nevet a média kellőképen
lejáratta, s úgy éreztük, ezzel a névvel nem tudunk tovább
érvényesülni. Kitaláltuk: létrehozzuk a Magurak zenekart.
Majd rájöttem: nem is akarok érvényesülni, jó nekem az a
szint, ahol vagyok. Lehet, hogy sokkal jobb lenne, ha tízszer
annyi emberhez jutna el a zenénk, mint most, de rájöttem a fő
problémára. A zenekar nevét meg tudom, de a nevemet nem akarom
megváltoztatni. S ha egy új banda neve mellett ott szerepel az,
hogy Mazula Imre, akkor már mindenki tudja, miről van szó. Egy
olyan zenét szerettünk volna létrehozni, amibe a sámánvilágot
és a puszták zenéjét is be tudjuk vinni, de aztán rájöttem,
hogy még a társadalom nem eléggé nyitott az ilyen muzsikára.
Ehhez még időre van szükség. Viszont a klubunk megkapta a
Magurak nevet.
-Ez egy rajongói
klub?
-Nem. A klubban is
ugyanolyan formában koncertezünk, mint máshol. Mi mindig összejövünk
az ún. rajongókkal. Ha elmegyünk egy koncertre, ahol mondjuk a
harmadik fellépők vagyunk, amíg fel nem megyünk a színpadra,
beszélgetünk a közönség tagjaival. Abszolút mentesek vagyunk
a sztárallűröktől. Közönségünk tagjait mindig is barátomnak
tekintettem.
-A Magurak már komolyabb tartalommal bír, mint a
Magozott Cseresznye?
- Mag Ura az, aki a Mag, az élet keletkezése fölött
rendelkezik, tehát a Teremtő. Pechünkre volt már egy olyan
zenekar, hogy Magura. Ezért vettük fel a Magurak nevet, ami a
teremtés őrzőit jelenti.
-Ti
vagytok a KL szektor nevű Ferencvárosi szurkoló zenekar is. Miért
jött létre ez a formáció?
-A KL szektor a
’90-es évek elején jött létre, úgy, hogy két Fejbőrös és
két Magozott Cseresznyés tagja volt. Ferencváros - szurkolók
vagyunk, indulókat írtunk, s elhatároztuk: létrehozunk egy
szurkoló zenekart. Ez akkor kuriózum volt. 1994-ben megkerestem
a demóval Szívos Istvánt, a Fradi klubelnökét, s megkértem:
adják ki a lemezt, biztosítsanak nekünk egy jó stúdiót, s a
bevételt az utánpótlásnak ajánljuk fel. Páros lábbal kirúgtak;
annyira „gazdag” volt a Ferencváros, hogy semmi pénzre nem
volt szükségük. 2006-ban, amikor kizárták a csapatot az első
osztályból, ismételten megpróbáltam segíteni a Fardin, ezért
újra megcsináltuk a lemezt, amin a régi számok mellett újak
is szerepeltek. Ebben a munkában már csak a Magozott Cseresznye
tagjai vettek részt. A lemez teljes bevételét a bajbajutott
csapatnak ajánlottuk fel. Most már elfogadták a segítségünket.
Sajnos 300-400 darab lemez fogyott csak el. Ennyit arról az 1
millió fradistáról, aki állítólag a Kárpát-medencében létezik.
-Tudom, nagy foci-megszállott vagy. Most az olasz meccs
után lehet-e újra valóban rajongani a magyar futballért?
-Ideig-óráig, amíg nem jön a következő mérkőzés.
Nagyon szép, hogy leírták: Magyarország-Olaszország 3-1. Azt
szeretném inkább látni, hogy egy tétmérkőzésen legyőzzük
Máltát, Izlandot, vagy a bosnyákokat. A barátságos meccsek nálam
nem sokat számítanak.
-A Magozott Cseresznye zenekar három év után új
albummal jelentkezett, ami a Más tollával... Istenért, hazáért
címet viseli. Más tollával…Ez azt jelenti, hogy főleg más
együttesek dalai szerepelnek a hanghordozón?
-Nem. Régi népdalok és bakanóták lettek feldolgozva a
Magozott Cseresznye stílusában. Azért Más tollával a cím,
mert nem kimondottan a mi szerzeményeinkről van szó. Egyébként
a Magozott Cseresznye megszüntette a lemezkiadást, így önköltségi
áron juthat mindenki új lemezünkhöz.
Medveczky Attila
|
