vissza a főoldalra

 2007.09.14. 

Csatatérré vált a kongresszus Irak miatt

Az iraki helyzetet feltáró, szeptember 10-én ismertetett Petraeus-jelentés heves vitákat váltott ki az amerikai kongresszusban, ahol immár egy szenátor szavai szerint „háború alakult ki a háborúról.” A Petraeus-jelentést, mely lassú csapatcsökkentést javasol, egyre többen csupán újabb időhúzásnak tekintik, mellyel Bush egy reményvesztett háborút próbál menteni.

Csupán fikció volt az eredeti ok, a tömegpusztító fegyverek iraki jelenléte, amiért Amerika 2003-ban belekényszerült az iraki háborúba, éppen ezért Amerika nem fogja végigvinni az iraki harcot – írja a Washington Post szeptember 11-ei, keddi kommentárja a David Petraeus (képünkön) tábornok által 10-én, hétfőn ismertetett úgynevezett bagdadi helyzetjelentésre reagálva. A tábornok hétfőn a washingtoni kongresszusban közölte: mintegy 30 ezer fős létszámcsökkentés lehetséges 2008 augusztusáig anélkül, hogy fel kellene adni az eddig elért biztonsági eredményeket. Ez azt jelenti, hogy nyár végére a tervek szerint 130 ezer főre csökkenhetne a csapatok mérete. A háború vége ugyanakkor igen keserves lesz az amerikai nép számára, részben azért, mert az amerikai elnök iraki látogatása, melyen úgy döntött, hogy elkerüli a fővárost, Bagdadot, egyértelművé tette, hogy a háborús retorika gyenge alapokon áll -írja a lap.

Jóllehet az utóbbi idők katonai jelenléte némi taktikai előrelépést hozott Irakban, stratégiailag az év eleji létszámbővítés megbukott – írja a Guardian című brit napilap véleményrovatában Tom Lantos amerikai demokrata szenátor, a kongresszus külügyi bizottságának magyar származású elnöke, aki szerint azonnali radikális csapatkivonásra van szükség, mert a Máliki-féle iraki kormány a legcsekélyebb együttműködésre sem mutat hajlandóságot a stabilizáció érdekében.

Lantos szerint Máliki ahelyett, hogy egész Irak vezetőjeként lépett volna fel, a síita partizánok frontembereként viselkedett, egy olyan síita kormány vezetőjeként, mely halálosztagokat és elszánt vallási csoportosulásokat foglal magában. Tom Lantos emlékeztetett az iraki kormányfő legutóbbi kijelentésére, mely szerint ha az amerikai csapatok elhagyják az országot, Irak “új barátokat” szerez majd. Ezek a kijelentések világosan tükrözik, hogy a Máliki-kormány szoros kapcsolatokat ápol Iránnal – nyilatkozta a szenátor.

A képviselő szerint az amerikai haderő jelzés értékű létszámcsökkentése “politikai suttogás”, mely nem elegendő arra, hogy az iraki kormányra megfelelő nyomást gyakoroljanak.

Bush legutóbbi, Anbar tartományban tett látogatásával kapcsolatban, amikor az elnök szunnita törzsekkel tárgyalt az al-Kaida elleni harcról, Tom Lantos úgy vélte: a szunnitákkal való egyezkedés rövid távon pozitív hatású lehet, ugyanakkor jó pár komoly és profán kérdést vet fel a Bush-kormány politikai taktikájával kapcsolatban. Lantos szerint kérdéseket vet fel a jelentés pozitív hangvétele is, amikor a nemrég két másik bizottság által prezentált dokumentum igen sötét képet festett az iraki helyzetről.

Rendkívül furcsa, hogy a demokraták részéről ilyen nagy fokú támadás ér egy katonai vezetőt, méghozzá éppen azt a David Petraeus tábornokot, akinek kinevezését kivétel nélkül támogatták, és aki mögött éppen az iraki háborúban korábban mutatott hősies helytállása miatt sorakoztak fel - írja a Times főszerkesztői cikke. A demokraták már akkor is tudták, hogy a tábornok támogatta az év eleji létszámnövelést, sőt, ő maga volt a stratégia kidolgozója – írja a lap, hozzátéve, hogy a demokraták most éppen azt vetik Petraeus szemére, hogy elkötelezett a korábban tett vállalásai tekintetében, és őszintén értékeli az előrehaladást. A demokraták viselkedése azért is furcsa, mert egy katonai vezetőnek nem feladata a hosszú távú stratégia kritizálása, vagy egy bukott misszió folytatása mellett való érvelés. A Times emlékeztetet, hogy a demokraták annak idején abba is beleegyeztek, hogy a tábornok maga tegyen jelentést a bővítési hullám eredményeiről. A jelenlegi helyzet legveszélyesebb aspektusa az, hogy a katonai vezetést átpolitizálják - írja a lap, emlékeztetve arra, hogy a vietnami háború legrombolóbb hatása hosszú távon éppen a katonai vezetőkbe vetett bizalom megrendülése volt. Közben a bagdadi kormány üdvözölte kedden az Irakban állomásozó amerikai csapatok főparancsnokának régóta várt helyzetjelentését, és egyúttal ígéretet tett arra, hogy rövidesen csökkenteni lehet az Egyesült Államok vezette nemzetközi erők szerepét, harci műveleteit az országban.

"Azzal számolunk, hogy már a közeljövőben kevésbé leszünk ráutalva a többnemzetiségű erők részvételére a közvetlen harci műveletekben" - mondta keddi sajtóértekezletén Muaffak ar-Rubai, a kormány nemzetbiztonsági tanácsadója, az amerikai helyzetjelentésre adott hivatalos iraki reagálásként. "Nagyra értékeljük a koalícióban részt vevő barátaink áldozatát, amelyek révén elérhető a győzelem, és megteremthető Irak biztonsága" - tette hozzá.

Az iraki katonai jelenléttel kapcsolatos kormányzati politikára komoly hatással vannak azok a halálozási adatok, melyek havi rendszerességgel a kongresszus elé kerülnek. Jelentős diszkrepancia mutatkozik ugyanakkor az amerikai hatóságok, az iraki kormány és független források által készített halálozási adatokban – írja az Independent című brit lap, emlékeztetve egy a szeptember első hetében független szakértői bizottság által nyilvánosságra hozott jelentésre, mely jelentős csúsztatásokat észlelt az amerikai kormányzat által használt adatokban. Az iraki belügyminisztérium szerint augusztusban mintegy 428 személy esett erőszak áldozatául Irakban, összehasonlítva a júliusi adatokkal, amikor 612-en vesztették életüket. Az amerikai hatóságok szerint múlt hónapban 165-en, mely az előző két hónappal összehasonlítva némileg magasabb, de az invázió kezdetéhez képest jóval alacsonyabb szám. Az Associated Press által közölt adatok ehhez képest teljesen más tendenciát mutatnak, az AP szerint augusztusban 1809 áldozatot követeltek az iraki összecsapások, mely az idén a legmagasabb halálozási adat.

 (forrás: fn.hu)