| 
               2007.09.21. Demszky
              uszít a járművezetők ellen Elmaradt
              a BKV dolgozóinak meghirdetett sztrájkja. A szakszervezetek
              engedtek követeléseikből, és megegyezetek a vállalat vezetésével.
              
              
               Bár
              az érdekképviseletek álláspontja a bérkövetelés és a sztrájk
              kérdésében alapvetően megegyezett, a dolgozók, elsősorban is
              a járművezetők véleménye közel sem volt ennyire egyértelmű.
              Az általam megszólított busz- és villamosvezetők többsége
              szívesen elmondta a közlekedési vállalat helyzetével
              kapcsolatos észrevételeit, ám – félve az esetleges retorzióktól
              – egytől-egyik ragaszkodtak a névtelenséghez. 
              
               Elmondásuk
              szerint idén januártól jelentős mértékben, nettó 7-8 ezer
              forinttal emelték a járművezetők fizetését, ami viszonylag
              kedvező, többek szerint elfogadható érték. Csakhogy az infláció
              is lényegesen magasabb volt a vártnál. Ezért jött volna jól
              a 6 százalékos évközi korrekció, ami az érdekképviseletek
              és a vállalat vezetősége közötti megállapodás értelmében
              járt is a dolgozóknak. Ám a BKV vezetősége igyekezett kibújni
              az egyezség teljesítése alól, és ez tette szükségessé a
              sztrájk kilátásba helyezését. 
              
               Pedig
              amikor – Aba Botond leváltását követően – Antal Attila
              vezérigazgatóval az élen új menedzsment vette át a BKV irányítását,
              alaposan megemelték a vezetői munkabéreket. Például a vezérigazgató
              fizetését pontosan a duplájára, havi 800 ezerről 1 600 ezer
              forintra növelték, hasonlóan a megújult vezetőség többi
              tagjához. 
              
               A
              járművezetők szerint a legnagyobb probléma nem is az alacsony
              bérszínvonal, hanem az, hogy Demszky Gábor főpolgármester, a
              vállalatot birtokló budapesti önkormányzat vezetője a BKV
              dolgozói ellen uszítja a főváros lakosságát. Azt
              hangoztatja, hogy a járművezetőknek kiemelt fizetésük van, így
              ne panaszkodjanak, hanem tegyék a dolgukat. Demszky szerint a
              busz-, villamos-, metró- és HÉV-vezetők átlagos fizetése
              havi 230 ezer forint, csakhogy ez bruttó összeg, és a kézhez
              kapott munkabér körülbelül 100 ezer forinttal kevesebb. Ráadásul
              a járművezetőknek sokszor két részletben kell ledolgozniuk
              napi munkaidejüket. Ez azt jelenti, hogy például egy
              villamosvezető hajnali 4 előtt kezdi a munkát, és dolgozik délelőtt
              9-ig. Ezután hazamehet, ám délután 1-kor már újra járműre
              kell szállnia, és 17 órakor fejezi be a műszakot. A kettéosztott
              munka közötti szabadidő általában semmire nem elég, az ilyen
              jellegű műszakbeosztás a járművezető egész napját tönkreteszi,
              az ezért fizetett pótlék pedig mindössze bruttó 800 forint. 
              
               Mindezen
              túl a BKV-nál dolgozók csak ritkán élvezhetik a hétvégi
              vagy ünnepnapi pihenést, számukra sokszor ezek a napok is munkával
              telnek el. Emellett a mások életéért viselt felelősség
              folyamatos és intenzív figyelemösszpontosítást igényel, ami
              rendkívüli mértékben kimeríti az embert. A járművezetők körében
              általánosan a vélemény, hogy az ilyen előnytelen időbeosztású
              és felelősségteljes munkáért nem sok a nettó 110-120 ezer
              forint. 
              
               Ezúttal
              ugyan teljesültek a munkavállalók igényei, ám több járművezető
              is tart attól, hogy a BKV menedzsmentje a későbbiekben a dolgozóknak
              járó juttatásokon igyekszik megtakarítani a béremelések összegét.
              Így veszélybe kerülhetnek a vállalat alkalmazottainak biztosított
              olyan kedvezmények, mint például a családtagjaiknak járó
              ingyenes bérlet vagy a karácsonyi pénzjutalom. 
              
               A
              BKV tartozásait, anyagi gondjait illetően a járművezetők többnyire
              úgy vélekednek, hogy a nehézségeket elsősorban az állami támogatás
              szűkössége okozza. A nagyvárosi tömegközlekedés ugyanis a
              világon mindenütt veszteséges tevékenység, ám nélkülözhetetlen
              feltétele a gazdaság működésének, a normális életnek. Ezért
              a tömegközlekedés költségeinek döntő részét mindenhol az
              állam fedezi. Nálunk viszont olyan mértékben hiányos az állami
              finanszírozás, amit a bevételekből eleve lehetetlen kigazdálkodni.
              
              
               Tovább
              súlyosbítja a gondokat – és a fővárosi vezetőség felelősségét
              is felveti – az évek óta ígérgetett, de mind a mai napig el
              nem kezdett beruházás, a 4-es metró építése, illetve az előkészítés
              hatalmas költségei. Pedig a 2006-os választások előtt az
              MSZP, majd Demszky is azzal hitegették a budapestieket, hogy győzelmük
              esetén pár hónapon belül elkezdődik az alagút fúrása. Azóta
              már eltelt egy év, ám a munka igencsak akadozik, amit szemléletesen
              jelez a Tétényi úti munkagödörben bekövetkezett és súlyos
              anyagi károkkal járó baleset is. Az új metróvonal átadásának
              időpontja még ma is bizonytalan, ám a népszerűsítésére
              teljesen feleslegesen kidobott milliárdok nagyon hiányoznak a
              BKV költségvetéséből. 
              
               Szeptember
              4-én tehát elmaradt a sztrájk, de Budapesten már a közlekedési
              dolgozók munkabeszűntetése nélkül is egyre körülményesebb
              a BKV járműveivel való utazás. Rendszeresek a járatkimaradások,
              állandósultak a dugók. A munkabeszűntetés tervezett napján
              sztrájk nélkül is két órába telt, amíg kőbányai lakásomból
              – a 9-es és a 8-as busz igénybevételével – eljutottam Budára,
              lapunk szerkesztőségébe. 
              
               
               Varga Imre 
              
               |