vissza a főoldalra

 

 

 2007.09.21. 

Demszky uszít a járművezetők ellen

Elmaradt a BKV dolgozóinak meghirdetett sztrájkja. A szakszervezetek engedtek követeléseikből, és megegyezetek a vállalat vezetésével.

Bár az érdekképviseletek álláspontja a bérkövetelés és a sztrájk kérdésében alapvetően megegyezett, a dolgozók, elsősorban is a járművezetők véleménye közel sem volt ennyire egyértelmű. Az általam megszólított busz- és villamosvezetők többsége szívesen elmondta a közlekedési vállalat helyzetével kapcsolatos észrevételeit, ám – félve az esetleges retorzióktól – egytől-egyik ragaszkodtak a névtelenséghez.

Elmondásuk szerint idén januártól jelentős mértékben, nettó 7-8 ezer forinttal emelték a járművezetők fizetését, ami viszonylag kedvező, többek szerint elfogadható érték. Csakhogy az infláció is lényegesen magasabb volt a vártnál. Ezért jött volna jól a 6 százalékos évközi korrekció, ami az érdekképviseletek és a vállalat vezetősége közötti megállapodás értelmében járt is a dolgozóknak. Ám a BKV vezetősége igyekezett kibújni az egyezség teljesítése alól, és ez tette szükségessé a sztrájk kilátásba helyezését.

Pedig amikor – Aba Botond leváltását követően – Antal Attila vezérigazgatóval az élen új menedzsment vette át a BKV irányítását, alaposan megemelték a vezetői munkabéreket. Például a vezérigazgató fizetését pontosan a duplájára, havi 800 ezerről 1 600 ezer forintra növelték, hasonlóan a megújult vezetőség többi tagjához.

A járművezetők szerint a legnagyobb probléma nem is az alacsony bérszínvonal, hanem az, hogy Demszky Gábor főpolgármester, a vállalatot birtokló budapesti önkormányzat vezetője a BKV dolgozói ellen uszítja a főváros lakosságát. Azt hangoztatja, hogy a járművezetőknek kiemelt fizetésük van, így ne panaszkodjanak, hanem tegyék a dolgukat. Demszky szerint a busz-, villamos-, metró- és HÉV-vezetők átlagos fizetése havi 230 ezer forint, csakhogy ez bruttó összeg, és a kézhez kapott munkabér körülbelül 100 ezer forinttal kevesebb. Ráadásul a járművezetőknek sokszor két részletben kell ledolgozniuk napi munkaidejüket. Ez azt jelenti, hogy például egy villamosvezető hajnali 4 előtt kezdi a munkát, és dolgozik délelőtt 9-ig. Ezután hazamehet, ám délután 1-kor már újra járműre kell szállnia, és 17 órakor fejezi be a műszakot. A kettéosztott munka közötti szabadidő általában semmire nem elég, az ilyen jellegű műszakbeosztás a járművezető egész napját tönkreteszi, az ezért fizetett pótlék pedig mindössze bruttó 800 forint.

Mindezen túl a BKV-nál dolgozók csak ritkán élvezhetik a hétvégi vagy ünnepnapi pihenést, számukra sokszor ezek a napok is munkával telnek el. Emellett a mások életéért viselt felelősség folyamatos és intenzív figyelemösszpontosítást igényel, ami rendkívüli mértékben kimeríti az embert. A járművezetők körében általánosan a vélemény, hogy az ilyen előnytelen időbeosztású és felelősségteljes munkáért nem sok a nettó 110-120 ezer forint.

Ezúttal ugyan teljesültek a munkavállalók igényei, ám több járművezető is tart attól, hogy a BKV menedzsmentje a későbbiekben a dolgozóknak járó juttatásokon igyekszik megtakarítani a béremelések összegét. Így veszélybe kerülhetnek a vállalat alkalmazottainak biztosított olyan kedvezmények, mint például a családtagjaiknak járó ingyenes bérlet vagy a karácsonyi pénzjutalom.

A BKV tartozásait, anyagi gondjait illetően a járművezetők többnyire úgy vélekednek, hogy a nehézségeket elsősorban az állami támogatás szűkössége okozza. A nagyvárosi tömegközlekedés ugyanis a világon mindenütt veszteséges tevékenység, ám nélkülözhetetlen feltétele a gazdaság működésének, a normális életnek. Ezért a tömegközlekedés költségeinek döntő részét mindenhol az állam fedezi. Nálunk viszont olyan mértékben hiányos az állami finanszírozás, amit a bevételekből eleve lehetetlen kigazdálkodni.

Tovább súlyosbítja a gondokat – és a fővárosi vezetőség felelősségét is felveti – az évek óta ígérgetett, de mind a mai napig el nem kezdett beruházás, a 4-es metró építése, illetve az előkészítés hatalmas költségei. Pedig a 2006-os választások előtt az MSZP, majd Demszky is azzal hitegették a budapestieket, hogy győzelmük esetén pár hónapon belül elkezdődik az alagút fúrása. Azóta már eltelt egy év, ám a munka igencsak akadozik, amit szemléletesen jelez a Tétényi úti munkagödörben bekövetkezett és súlyos anyagi károkkal járó baleset is. Az új metróvonal átadásának időpontja még ma is bizonytalan, ám a népszerűsítésére teljesen feleslegesen kidobott milliárdok nagyon hiányoznak a BKV költségvetéséből.

Szeptember 4-én tehát elmaradt a sztrájk, de Budapesten már a közlekedési dolgozók munkabeszűntetése nélkül is egyre körülményesebb a BKV járműveivel való utazás. Rendszeresek a járatkimaradások, állandósultak a dugók. A munkabeszűntetés tervezett napján sztrájk nélkül is két órába telt, amíg kőbányai lakásomból – a 9-es és a 8-as busz igénybevételével – eljutottam Budára, lapunk szerkesztőségébe.

 Varga Imre