|
 2007.09.28.
Magyar
református küldöttség Litvániában
450
évvel ezelőtt, 1557-ben tartották az első református zsinatot
Litvániában. Ennek megünneplésére szeptember 15-16-ra rendkívüli
zsinatot hívtak össze Birzaiba. Az eseményre meghívták a
testvéregyházakat is. Az első nap konferenciáján Bölcskei
Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Református Világszövetség
európai elnökeként A református önazonosság a
mai Európában
címmel tartott előadást.
Az
ünnepi istentiszteleten 25 palástos lelkész vonult be – tájékoztatott
Bölcskei püspök, majd hozzátette: egy olyan egyházban, ahol
összesen négy lelkész szolgál, ez egészen különleges eseménynek
számít. Ma 11 ezer református él Litvániában. Megbecsültségüket
mutatja, hogy egyrészt Németországból, Hollandiából, Svájcból,
Egyesült Államokból, Magyarországról, Erdélyből ott voltak
a református testvéregyházak küldöttei, de megjelentek a fehéroroszországi,
lengyelországi küldöttek is, ahol szintén kis számú református
él – mutatta be az ünnepségen megjelent küldöttségeket Bölcskei
Gusztáv, aki meglepve tapasztalta, hogy az Amerikai Egyesült Államok,
Nagy Britannia, Hollandia, Svájc, Németország nagykövetségei
is képviseltették magukat.
„Az
alkalmon hivatalosan bejelentettük, hogy a debreceni egyházmegye
felveszi a testvérkapcsolatot a litván református egyházzal.
Ezért az egyházmegye küldöttsége – Derencsényi István
esperes, Hodossy Takács Előd rektorhelyettes, Vad Zsigmond
lelkipásztor – is részt vett az ünnepi alkalmon. Külön
pontosították az együttműködést, amely már a jövő évben
elindul közös, Magyarországon tartandó német-lengyel-litván-magyar
református konferenciával, ifjúsági csereprogrammal” –
mutatta be a találkozó egyik célját a Zsinat elnöke, majd értékelte
az együttműködési megállapodást: „Nagyon fontos, hogy ne
csak kelet-nyugati kapcsolatrendszerekben gondolkodjunk. Nekünk történelmileg
is van egymáshoz közünk, hiszen volt magyar uralkodója Litvániának
és Lengyelországnak. Vannak közös tapasztalataink az elmúlt
évszázad második feléről, és ezt különösképpen is érdemes
feleleveníteni. A Szovjetunió fennállása idején Tóth Károly
püspök felszentelt nekik egy lelkészt, és ez akkor olyan jelzés
volt számukra, hogy mégis van reménység, nem fognak
elveszni.”
A
magyar delegáció tagjai az istentiszteleten szinte otthon érezték
magukat. Amellett, hogy közösek a tradícióink, a szokásaink,
minden ének dallamát ismerték, hiszen a litván reformátusok
énekeskönyve is az 1940-es években keletkezett. A gyülekezet
mentalitása is sok hasonlóságot mutat a miénkkel. Természetesen
ők is sok belső bajjal küszködnek, van egyfajta megosztottság
azon a kis egyházon belül is. Nagy szétszóródásban, néhány
gyülekezetben élik az életüket, de nagyon hűségesen
ragaszkodnak református gyökereikhez. „Mi, akik ott voltunk, részint
a Református Világszövetség, részint a testvéregyházak képviseletében,
közösen kiadtunk egy nyilatkozatot, amelyben köszöntjük a 450
éves Unitas Lituaniae-t. Jeleztük, hogy mi ezt az egyházat
ismerjük el a református egyháznak. Azt kívánjuk, hogy 2009,
Kálvin éve hozza el az igazi unitast, az igazi egységet ennek a
kis és sokat megélt református egyháznak, amelyet nekünk
minden tőlünk telhető eszközzel segíteni és támogatni
kell” – fogalmazott Bölcskei Gusztáv püspök.
T. Németh László
(forrás: reformatus.hu)
|
