vissza a főoldalra

 

 

 2008.04.11. 

Hódítsuk vissza Magyarországot

Tökéletesen jól mondta Orbán Viktor a Fidesz 20. születésnapi ünnepségén: Magyarországon nem kormányválság van, hanem államválság. Semmi nem működik. Az intézmények gazdátlanná váltak, csak annak van gazdája, ami útközben van, éppen viszik a politikai elit tagjai – haza. Az emberek nem tudják fizetni a gázszámlát, és két liter helyett egy liter tejet vesznek a gyereknek. Ez már nem vicc. Szociális válság van, és működési képtelenség.

Bíró Zoltánt kerestem az obligát kérdéssel: mi van Magyarországon? Bíró Zoltán, az MDF alapító elnöke széles látókörű, művelt értelmiségi és politikus, nyugalmazott egyetemi tanár. Azonkívül megvan az a rendkívül jó tulajdonsága, hogy szerény, és számára a hatalom terhes volt, és terhes. De értett a természetrajzához. Tehát mi van ma Magyarországon?

 – Kutyakomédia. Az MSZP és az SZDSZ egymás kezéből tépik a hatalmat. Az SZDSZ kilép, az MSZP meg kisebbségi kormányzással fenyeget. Valószínű, ezt a hatalmi játszadozást jó hónapig elhúzzák. De ez semmire nem megoldás. Önmagába záruló kör, csak önmagukkal foglalkoznak. A tehetségtelenség süvölt a kormányzati körökből. De nézzük tovább: Akárhogyan lesz, a Fidesz fölényesen megnyeri a mostani választásokat, legyen az előre hozott választás, vagy legyen 2010-es választás. Egyébként egyre valószínűbb, hogy a politikai történések nem engedik 2010-ig elhúzódni a választásokat. A tőzsde mutatja magát, rendkívül érzékenyen reagál a kormányzati önfertőzésre. Ma a Fidesz nagy és erős: kérdés, hogy ebben a lehetetlen helyzetben hogyan és miként fog lépni kormányzati erőként. Abban viszont bizonyos vagyok, hogy majd ezek után eljön az idő, amikor a Fidesznek is tagolódnia kell. Egyrészt benne van a Fideszben a radikalizmus ereje, és benne van a centrumjellegű kereszténydemokrácia is. Artikulálni kell a radikálisok hangját és elképzelését, mert most ennek van az ideje. Itt jegyzem meg, hogy belső tisztánlátást sürgetnek kintről és bentről a Fidesznél. Nem lehet és nem szabad olyat mondania Szájer Józsefnek, hogy minden a Fideszből indult ki a rendszerváltás hajnalán. Hol volt akkor még a Fidesz, amikor az MDF volt a legnagyobb magyarországi párt, és az MDF vezetői még nemzeti gondolatot követtek? Hol volt a Fidesz akkor, amikor még az új, demokratikusan megválasztott parlament összeült volna? Csurka már hangosan mondta a rádióban: „Ébresztő, magyarok, jönnek vissza az új Kun Bélák”. Mert visszajöttek. Úgyhogy óvatosan kell bánni a szavakkal meg a mondatokkal, mert egyébként politikailag téved el mindenki. A kisgazdapárt sajnos sehol nincsen. Itt-ott felkerekedik egy-egy társaság, aztán annyiban marad az egész. Kapolyiék, a szociáldemokraták mozgolódnak. Lehet még belőle párt, mert az MSZP-nél is úgy látom, hogy ott is differenciálódni fog a helyzet. Szükség lenne a szociáldemokráciára, meg egy másik baloldali pártra. Ma még ennek körvonalait nem látjuk. Egyébként nem a legjobb hagyománya a szociáldemokratáknak, hogy sorra, rendre kinyírják vezetőiket, elnöküket. Most, hogy pendülni látszanak, erre kellene vigyázniuk. A két másik parlamenti párt – az MDF és az SZDSZ – jövőjéről semmit nem tudok mondani. Elolvadnak, mint a márciusi hó. Az ő mandátumuk lejárt. Mind a kettő amortizálódott politikailag és erkölcsileg.

 – Ígéretesnek tűnt a lakitelekiek újra jelentkezése 2007 szeptemberében. Politikai erő és szándék látszott cselekedeteikben. Már maga az a mondat, hogy hódítsuk vissza Magyarországot – különösen értelmiségi körökben –, nagy visszhangra talált.

 – Valóban jól sikerült a 2007-es találkozó. 2005. április 14-én a Magyar Fórum közölte az Új Lakiteleki Nyilatkozatot. Akkor fogalmaztuk meg, hogy a „szellem fegyverével, nemzeti közösségek mozgósításával hódítsuk vissza Magyarországot”. Tudjuk, hogy ezt a cselekvést nem szabad abbahagyni, különösen most, amikor ebek harmincadjára került az ország. Névtelen és tehetségtelen senkik fosztogatnak. Vissza kell hódítanunk Magyarországot. Éppen ezért tervezzük, hogy ez év őszén megszervezzük a harmadik Lakiteleki Találkozót. Van mondanivalónk. Az elmúlt egy évben nem sokat mozgott a lakitelekiek hétfős társasága, legalábbis én így tapasztaltam. Mindenkinek bokros teendői voltak. Hol Csoóri Sanyi nem ért rá, Lezsák Sanyi a parlamenttel meg a Kárpát- medencei fontos útjaival volt elfoglalva, nem volt ideje pihenni sem. Kiss Gy. Csabának is dolga akadt, szóval nem nemtörődömségből nem találkoztunk.

 – Amikor Dávid Ibolyáék kizárták az alapító atyákat – milyen furcsa –, Lezsák Sándor vezetésével megalakult a Nemzeti Fórum Egyesület. Mi van velük?

 – Dolgoznak. Hála Istennek, van parlamenti hátterük. De gondolom, náluk is gond a pénz, a szervezet hiánya. De én azt mondom, hogy a jelen körülmények között új pártot alakítani fölösleges és életveszélyes. Most már várjuk meg az új választásokat. Egészen biztos vagyok benne, hogy két párti parlament lesz. És utána kezdődik az a folyamat, amiről korábban beszéltem.

 – A lakitelekiek szavára odafigyelnek. Az Echo televízióban sorozatuk volt, a kitűnő történész, Földesi Margit kérdezte önöket. Azután ez a sorozat véget ért, és mintha olcsóbb témák kerültek volna helyére és napirendre. Ezt azért hozom szóba, mert az Echo televízió színvonalas, ígéretes társaság.

 – Széles Gábor sokat tett a nemzeti sajtó működéséért. Széles Gábor már az MDF alakulásakor is önzetlen volt. Önzetlen volt, amikor a Hitel szerkesztőségét indítottuk. Helyet szerzett, együttműködött. Most ezzel a televízióval és a Magyar Hírlappal – úgy gondolom – jó szolgálatot tesz. A nemzeti sajtó – véleményem szerint – még nem tisztázta szerepét mindenben önmagával. Fontos dolog, hogy hitelét és erkölcsét növelje.

 – Egyszóval újabb lakiteleki találkozót szerveznek? Ennek hírértéke van.

 – Reméljük, szeptemberig lesz elég idő arra, hogy egy színvonalas, és cselekvő találkozót hozzunk létre. Ma is feladatunk az első találkozó jelszava: Hódítsuk vissza Magyarországot!

 Gy. B.