vissza a főoldalra

 2008.04.25. 

A MIÉP szakmai kollégiumai

A MIÉP tagjai, szimpatizánsai, elhivatott támogatói az újonnan alakult kollégiumokban megoldásokat dolgoznak ki, amelyek szakmailag és erkölcsileg is vitathatatlanok, egyben a MIÉP alapvető eszmeiségével egybevágó felfogást képviselnek. A szervezőmunkáról dr. Raisz Miklóst kérdezzük.

 - Mi tette szükségessé a nemzeti elkötelezettségű szakmai kollégiumok megalakításának kezdeményezését?

- Joggal mondhatjuk, társadalmunk beteg - nem csak és nem feltétlenül egészségügyi értelemben. Az elmúlt évtizedekben szinte mindent eltöröltek, ami normális és mindent ránk erőltettek, ami tarthatatlan, ami csődhöz vezet, és mindenünket elvették, ami a normális európai együttélés kelléke lehetne. E kártétemények tükröződnek mai megoldatlan és lassan már megoldhatatlanná súlyosbodó gondjainkban. Tagjaink belépési nyilatkozatukkal kifejezték, hogy minden tudásukkal azon lesznek, hogy felvilágosító munkával felhívják az ország figyelmét, tarthatatlan, hogy eltűrjük, elszenvedjük a valós teljesítmények nélküli horribilis jövedelmek korszakát, miközben a valódi teljesítményből nem lehet megélni, emiatt azután alig marad igazi felmutatható teljesítmény, pedig ennek tömeges jelenléte a megmaradás, a rend és a fejlődés biztosítéka.

- Tehát céljaik között szerepel a rendszer megváltoztatása.

- Ilyen feltételek mellett a szakmai kollégiumok munkája nem merülhet ki abban, hogy a jelenvaló adottságokon belül fejtsük ki megoldási elképzeléseinket, hanem mindenkor a gyógyulás, a megváltozás, az alapvető megigazulás célja kell hogy vezessen bennünket. Amely társadalom megmarad a régi bűneiben - akár önszántából jutott ebbe az állapotába, akár ráerőltették -, az elkárhozik, szétrothad. Történelmi példák bizonyítják ezen keresztényi tanok igazságát: például a háborúvesztes Németország sikerei és a győztes Szovjetunió csődje, bomlása. Ha keressük a valóban helyes megoldásokat, meg is fogjuk találni ezeket! Célunk a valódi magyar függetlenség, és egyben az erre való szakmai és erkölcsi alkalmasság.

- Milyen szakmai kollégiumok indulhatnának?

- Először is a jogtudományi. Elvárásunk az igazi jogállamiság, ahol a jogelmélet nem az államhatalom mindenkori döntéseiből eredezteti önmagát, mert az államhatalmi államiság, azaz totalitárius állam, nem jogállam. Kell és egyre inkább kell, hogy a hatalom a jog eszközeivel is visszaterelhető legyen a tényleges megbízatásához, költséges és káros túlkapásai megállíthatók legyenek. Ezenkívül létre kívánjuk hozni az egészségügyi, oktatásügyi, szakképzési/szakmunkásképzési kollégiumokat. (Ez utóbbira alapvetően szükség van, más okból is: mindenki járuljon hozzá tapasztalatával a szakmunka becsületének emeléséhez.)

- A mérnöki kollégium már megalakult. Ez a szakmai szervezet milyen területeken kíván közzétenni javaslatokat, állásfoglalásokat?

- A vasút, a teljes közlekedési infrastruktúra felülvizsgálatra szorul. Itt nem vesznek tudomást a kamionforgalom vasútra terelésének fontosságáról. (Lásd pl. Svájc, Ausztria.) A jelenlegi  koncepció  idegen lobbiérdekeket szolgál (pl. völgyhíd). A városi és elővárosi közlekedés nehézségei (pl. a parkolás). Az energiagondok kezelése fontos. A foglalkoztatáspolitikai kollégiumnak megoldást kell találni a munkanélküliség által okozott gondokra. Az építészettel, építészeti értékeink megőrzésével, ápolásával külön szakcsoportnak kellene foglalkoznia. Törődni kell mindazzal, ami valahogy megmenthető, restaurálható, hiszen a szocializmus korszaka általában siralmas állapotokat hagyott maga után. Továbbá kiemelten szándékozunk foglalkozni az árvízvédelem és a visszatérő aszály kérdéseivel.

- És mi a helyzet a kultúrával, a gazdasággal, a vidék gondjaival?

- A kultúra, művészetek, média, sajtó, tájékoztatás - egy-egy terület önálló kollégiumvezetővel kell működjön. Fontosak még az ÉLETMINÕSÉGGEL összefüggő kérdések. Foglalkozni kívánunk a tarthatatlan piacvesztés kérdésével. A mezőgazdasági termékfelvásárlások és feldolgozás helyzetével is. Ez összefügg a magyar gazdaság szétzúzásával, az elvesztett függetlenségünkkel, munkahelyek teremtését kell egyik fő célunkká tennünk a magyar vidék családmegtartó képességének megőrzésével. Az önkormányzati kollégiumban inkább azok a közvetlen lakókörnyezetükre odafigyelő tagjaink fejthetnének ki aktivitást, akik az országos közéleti problémákhoz kevésbé, de szűkebb környezetükhöz bátrabban hozzászólnak. Létrehoznánk még mezőgazdasági, családi gazdasági kollégiumot és egyházi kapcsolatok szakcsoportot is.

- Ezek lennének tehát az intézményrendszer legfontosabb elemei.

- Felsorolásom nem teljes, és nem akar sorrendet kijelölni. Nem említettem, pedig fontos: pl. rendőrség, honvédség. Nyilvánvaló azonban, hogy az egyes kollégiumok vezetői elmondják majd, amikor életképes terveinket nyilvánosságra hozzuk az ország bajainak orvoslására.

 V. I.