|
 2008.08.08.
Ni’lin
Van
bárki széles e hazában, aki tudja, mi az a Ni’lin? Nos, ez
egy település az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában,
ahol mostanában érdekes események zajlanak. A hírközlő eszközök
azonban nem adnak tudósítást mindarról, ami ott történik.
Ami ékesen bizonyítja, hogy mennyire szoros pórázon tartják a
médiát, mennyire megszabják, miről szabad és miről nem
szabad beszélniük. És még sajtószabadságról papolnak a fő-fő
cenzorok! Bezzeg, ha egy palesztin terrorista végső elkeseredésében
bombát robbant valahol, az egész világot telekürtölik a hírrel.
Most viszont Ni’linben békés tüntetések zajlanak, sőt
mondhatjuk, polgári engedetlenségi mozgalom bontakozott ki az újabb
és újabb izraeli területfoglalásokkal szemben. Na ez az, amit
nem szabad tudatni a világ közvéleményével. Mert nekünk azt
kell hinnünk, az elvetemült, terrorista palesztinok bántják,
fenyegetik és gyilkolják a jó szándékú, békés zsidókat.
Mi lenne, ha kiderülne, hogy a zsidó állam elrabolja a
palesztinok földjeit a saját hazájukban, majd amikor békésen
tiltakoznak a törvénytelenség ellen, akkor szétkergetik,
megverik, lelövik őket? Pedig pontosan ez történik. Érdemes
azonban egy kicsit megvizsgálni az előzményeket is, annál is
inkább, mivel a médiumok nem jeleskednek az események mozgatórugóinak
a bemutatásában sem. Ni’lin ciszjoirdániai település, de közel
fekszik az izraeli határhoz. 1948-ban, amikor a zsidó állam létrejött,
és ezzel egyidejűleg elüldöztek hazájukból 800 ezer
palesztint, Izrael már elragadta a településhez tartozó földek
egy részét. Az 1967-es arab–izraeli háború után a faluhoz
tartozó, kb.
734 000 m2
nagyságú területen Izrael hozzákezdett Shilat illetve
Mattityahu elnevezésű zsidó települések megépítéséhez.
1985-ben újabb földfoglalásra került sor: ekkor újabb 934 000
m2-es területet ragadtak el tulajdonosaiktól, és hozzákezdtek
egy újabb zsidó telep, Hashmonaim létrehozásához. Ám ezzel a
zsidó terjeszkedés még nem ért véget, mert hat esztendő
elteltével Ni’lin földjeiből 274 000 m2-t ismét elkerítettek,
mert kellett a hely Mod’in Illit számára. Az pedig már igazán
semmiség, hogy 1998-ban a palesztin falu lakóinak birtokában álló
20 000 m2-en megszületett a Menora nevet viselő (egyelőre még)
parányi zsidó falu. Így megy ez Palesztinában. Hozzátenném:
mindez nem Izrael Állam területén történt, hanem a Jordán-folyó
nyugati partján, vagyis Ciszjordániában, amelyet Tel- Aviv
megszállása alatt tart. Természetesen a megszállás maga is törvénytelen:
számos ENSZ-határozat sürgeti Izraelt hadseregének kivonására.
De a nemzetközi jog világosan és egyértelműen kimondja azt
is, hogy tilos a megszálló hatalomnak az uralma alatt álló
országban településeket létrehozni, és az etnikai arányok
megváltoztatására törekedni. Márpedig jelenleg 144 izraeli
település található a hivatalosan a Palesztin Autonómiához
tartozó Ciszjordániában, amelyeken 476 000 zsidó él! (Ezenkívül
további 10 ezren laknak 166, csupán néhány házból álló
helységekben, amelyeket azonban Izrael sem ismer el törvényesnek.)
És a terjeszkedés most is folytatódik! De ha hiszik, ha nem, a
ni’lini földfoglalások nem értek véget azután sem, hogy az
ötödik település is felépült a faluhoz tartozó területeken.
2002-ben ugyanis az izraeliek hozzákezdtek az ún. „biztonsági
fal” fölhúzásához. 2004-ben ugyanis a Hágai Nemzetközi Bíróság
kimondta: „a fal építése ellentétes a nemzetközi joggal.”
Mi több: „A fal megépítése nyomán kialakult törvénytelen
állapotokat a világ egyetlen országa sem fogadhatja el.”
Mondanom sem kell: a döntésnek semmiféle következménye nem
lett. De miért is lett volna, hiszen Izrael az USA és a nyugati
világ félrenézése, de sok esetben egyetértése mellett
ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és jogszabályok tömkelegét
sértette meg! És soha, de soha senki sem vonta kérdőre! (Miközben
számos országot az USA és csatlósai az „ENSZ-határozatok
megsértése” címén támadtak meg.) Úgyhogy a palesztinok,
mint az eltelt 60 év során majdnem mindig, ezúttal is magukra
maradtak. És nehogy azt higgyük ám, hogy ez a bizonyos fal
Izrael és a Palesztin Autonómia területét elválasztó határon
húzódik! Nem, hanem jó mélyen, bent a palesztin területeken
építik. (Talán azért, hogyha egyszer ne adj Isten rájuk kényszerítik
a békét, akkor kész helyzet elé állíthassanak mindenkit, és
mondhassák: sajnos a fal már ott van, akkor legyen ott a határ
is.) Így azután ez a félelmetes betonmonstrum Ni’lin falucska
közelében halad majd el, de persze úgy, hogy a település földjeinek
további 20%-át rekeszti el az ott élők elől. És ezen a
ponton betelt a pohár. De mondhatja valaki, hogy a kis falu lakói
nem voltak türelmesek? Az elmúlt 60 év során elragadták tőlük
földjeik egy jó részét. Most meg még a fal is… Csodálkozhatna
ezek után bárki, ha fegyverhez nyúlnak? Ők azonban a békés
ellenállás útját választották. Május elején, amikor az elválasztófal
építői a falu közelében kezdtek dolgozni, tüntetések kezdődtek,
amelyek napról napra folytatódtak. Izrael brutálisan válaszolt:
azonnal kijárási tilalmat rendelt el, a tiltakozókat pedig
gumilövedékek, illetve éles lőszerek használatával
igyekezett szétkergetni. Mindhiába. A sebesültek száma immár
elérte a kétszázat, de már halálos áldozatok is vannak. A
napokban egy megdöbbentő videofelvétel került föl az
internetre (a vezető nyugati médiumok persze megint hallgatnak,
mint a sír), amelyen jól látszik, amint egy izraeli katona közvetlen
közelről gumilövedéket lő egy fogságba esett, megkötözött
kezű 27 éves palesztin férfi lábába. (Hogy a gumilövedék
milyen komoly sérüléseket tud okozni, azt mi, magyarok is
megtapasztalhattuk ama bizonyos véres október 23-án.) És mégis:
Ni’lin lakói nap mint nap felvonulnak az építkezés közelébe,
és fegyvertelenül demonstrálnak a kegyetlen megszálló hatalom
ellen, amely elrabolja földjeiket, és mindennapi megélhetésüket
is fenyegeti. Az izraeli katonák pedig ütik, verik, lövik a tüntetőket,
ám miután szétkergették őket, újra és újra megjelennek a
helyszínen. Meglehet, úgy gondolják: lassan nincs több
vesztenivalójuk. A nyugati médiumok pedig hallgatnak: nehogy már
tudomást szerezzen a világ arról, mi is zajlik Palesztinában!
Ráadásul úgy Izrael, mint a zsidó állam érdekeit mindenek fölé
helyező nyugati hírközlő eszközök zavarban vannak azért is,
mert nem tudnak mit kezdeni egy örvendetes ténnyel: azzal
nevezetesen, hogy a kisemmizett ni’lini palesztinok oldalán számos
amerikai és európai, sőt zsidó nő és férfi tüntet. Elismerés
és becsület nekik! Ők azok, akik példát mutatnak az egész
világnak. Akár hisznek Istenben, akár nem, pontosan tudják: a
legelső és legfontosabb erkölcsi parancs, hogy segíteni kell a
leigázottakat, a szenvedőket, a bajba jutottakat. Ha többen
lennének ezek a kiváló emberek, nem lenne annyi baj és szenvedés
ezen a Földön.
Zábori László
|
