|
 2008.08.15.
Dilettantizmus, Hiller a neved
A Hiller István vezette tárca intézkedése
nyomán ősztől ezer intézményben összevontan oktatják majd a
kémiát, a fizikát és a biológiát. A Független Hírügynökség
információja szerint, ha a rendszer beválik, 2013-ra megszűnhetnek
az önálló reál tárgyak, holott Magyarországon súlyos természettudományos
és műszaki szakemberhiány van. Az intézkedés következményeiről
dr. Koós Ferenc neveléstörténész, nyugalmazott gimnáziumi
igazgató nyilatkozott.
– A tárca egészében nézi a közoktatást, vagy csak egy-egy területével
foglalkozik?
– Egy olyan miniszterünk van, aki soha nem érettségiztetett,
így fogalma sincs arról, kiknek ad utasítást. Ha számba vesszük
a közelmúlt oktatásügyi minisztereit, láthatjuk: egyiküknek
sem volt jogosítványa ahhoz, hogy érettségi elnök legyen, ám
mindegyik „tudta”, mit kell követelni. Az integrált tantárgyoktatás
önmagában nem ördögtől való, nem butaság, de így nem! Azon
lehet vitatkozni, hogy az egészből bontom ki a részeket, vagy a
részeket állítom össze egésszé.
– Van példa az integrált oktatás sikerére?
– Igen, sőt magyar példa. Nagy sikerrel valósította
meg az integrált oktatást a ’40-es évek második felében, Hódmezővásárhelyen
Németh László. A természettudományos ismeretekkel megáldott
orvos, író Keresztury Dezső miniszter engedélyével végzett
integrált oktatást. Ezt mások viszont nem tudták véghezvinni.
A ’70-es években kísérleteztek már az integrált oktatással,
de kiderült: nem válik be. Most meg újra ezt akarják. A metódus
az, ami teljesen hibás! Az 1800-as évek elején egy sárospataki
professzor leírta: a magyar nyelv sajátosságai miatt nem jó a
szóképolvasás módszere. S mi történt? Később megint
bevezették. A természettudományos tárgyak tantárgyak, s egy
bizonyos tudományoknak iskolai leképződései. Természetes,
hogy ezek összefüggésben állnak egymással, de nem tudok
kapcsolatot találni a részek külön ismerete nélkül. Az iskolával
nem szabad játszani! Ha ezt az intézkedést bevezetik, akkor
alig lesz olyan diák, aki a biológia alapos ismeretével
jelentkezik az orvosi egyetemre. Ráadásul még olyan képesítésű
tanár sincs, aki az összevont anyagot oktathatná.
– A biológia egyébként sem kötelező érettségi tantárgy.
– Nem, de az volt 1957-ig. Azután magyarból, történelemből,
matematikából, fizikából és orosz nyelvből kellett érettségizni,
választható tárgy nem volt. A matematikai követelményeken is
enyhítettek, nem szerepelt a tananyagban a differenciál- és
integrálszámítás. Ki látta ennek a kárát? Aki matematika
tanár akart lenni, az megtanulta az egyetemen. A leendő jogászokat,
történészeket nem terhelték le ezzel. Érvként visszamennék
az időben, egészen a XVII. századig. Apáczai Csere János
elmondott egy híres beszédet az iskolák szükséges voltáról,
ebből idézek: „az ember gondolkodó, magasabb rendű lény, de
a kiművelés helye az iskola. Ebben az iskolában tanítók és
tanulók szükséges és hasznos ismereteket tanítanak és
tanulnak.” Az, hogy mi a szükséges és hasznos ismeret, azt a
felnőtt társadalom, a tanügyet tervezők mondják meg. Mi a
tanulók dolga Apáczai szerint? „Vezető és alárendelt is
csak olyan ember lehet, aki megszokta az engedelmességet,
gyermekként az iskolamesternek, felnőttként a törvényeknek és
kormányzatnak.” Tehát egy gyermek az iskolában megtanul
engedelmeskedni, de parancsolni is, amikor pl. ő a hetes. „A
tanítványoknak fel kell nőni az igaz emberekhez, akiket csupán
gondolkodó és beszélő képességük különböztet meg az állatoktól.”
– írta Apáczai. Gondolkodni és beszélni... A mai
vizsgarendszer pont a beszélés képességétől fosztja meg az
embereket. A történelem „beszélős tantárgy”, s írásbelivé
alakították át. Az egy témát teljesen kidolgozó metódusú
magyar írásbeli dolgozatot pedig apró részekre szedték szét.
Így nem lehet írásban összefüggő, logikus gondolatmenettel
kifejtenie a diáknak mondanivalóját. Az az ember, aki nem tud
rendesen gondolkodni és beszélni az irányított tömeg tagjává
válik. Újra Apáczait idézem: „semmit nem ér a képzettség
becsvágy nélkül, sem a becsvágy képzettség nélkül.” Természetes,
hogy a képzettségnek és a becsvágynak szinkronban kell lenni.
Azért tanulunk, hogy magasabb posztra kerüljünk.
– Milyen legyen az optimális, magyar, érettségire felkészítő középiskola?
– Az alapokat kell megtanítani a diákoknak a középiskolában.
Azt, hogy mi az érettségi anyaga, azt a felnőtt társadalom állapítja
meg, s az érettségi elméletileg azt szolgálja, hogy kapjon egy
papírt az egyén arról: érett a továbbtanulásra. A tudományok
mennyisége és minősége növekszik az idők folyamán. Egyik
tanár barátom mesélte: kémiából azt is tanulja a gyerek,
amire a közelmúltban Nobel-díjat adtak. Muszáj a friss Nobel-díjas
eredményt beemelni a középiskolai tananyagba? Ha valaki azt
mondja, hogy ért a tanügyhöz, vagy hazudik, vagy politikus. Még
csoportok sem érthetnek a tanügyhöz, nemhogy az egyes személy.
Jómagam ezért csak a tanügy tehetséggondozó részét érintő
kérdések megválaszolására vállalkozom. Ehhez értek bizonyítottan.
Az általam vezetett iskola a példa erre: egy okos, szófogadó középiskolai
diák bármelyik egyetemre sikerrel felvételizhet, ha az érettségi
idejéig két középfokú nyelvvizsgát szerzett. Milyen esetben
lehet jó a természettudományos tárgyak integrált oktatása?
Az általam preferált nyolcosztályos gimnázium második négy
évében bevezethetnék a humán és a reál tagozatot, s az előbbiben
a kémia, a fizika és a biológia oktatása helyett tudománytörténetet
lehetne tanítani. Ez sem megy máról holnapra, s alaposan ki
kell dolgozni a módszert. Brassai Sámuel, a nagy polihisztor
mondta: „ne akarjunk szaktudósokat nevelni, csak mi legyünk
azok.” A diákban fel kell kelteni az érdeklődést az adott
tantárgy iránt. Ha valaki természettudományos pályára készül,
annak viszont úgy tanítsák meg a felvételire szükséges
anyagot a reál tagozaton, hogy ne kelljen magántanárhoz járnia.
Arra is figyelnie kell, hogy két olyan fontos terület jelent meg
az oktatásban, ami több, mint tantárgy, mert „levegő” a
XXI. század magyarjának: a számítástechnika és az idegen
nyelv. Miután az idegennyelv-oktatás nem sikeres Magyarországon,
ezért nem támogatják azt, s kijelentik: le kell venni a
nyelvvizsgák utáni pontot, mert csak az a diák tud sikerrel
nyelvvizsgázni, kinek a szülei magántanárt fogadnak.
Tiltakozom! Saját iskolám példáját hozom fel, ahol a tanulók
95% -a biztos magántanár fogadása nélkül tette le a
nyelvvizsgát. Jómagam a továbbtanulás feltételének tekintem
a nyelvvizsgát. Ma nagyon sokan később kapják csak kézhez a
diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt. Az idegen nyelv ismerete azért
is fontos, hogy az egyetemen idegen nyelvű szakirodalmat lehessen
tanulmányozni. Szintén fontos a számítástechnika területén
az LCD vizsga. Újra Brassait idézem, mégpedig 1867-es akadémiai
székfoglaló beszédét: „arra való-é az oktatásügy, arra
alapítvák-é az iskolák, hogy kificamítjuk, rendszeresen megbénítjuk
a fiatalság eszét?” Ennyit a „reformokról”. Arról, hogy
kik és kiknek csinálják a reformot, idézem Szőnyi Pált. Szőnyi
a reformkorban először tanított a debreceni kollégiumban
magyar nyelven matematikát. „A nevelés mezején sok vitéz küzd
anélkül, hogy küzdelmi indokát, irányát és eredményét
kellő mértékben ismerné. Fő oka a közvitéz bizonytalan fáradalmának,
hogy azok sincsenek mindig mindenkor tisztában teendőikkel, akik
élén állnak az ügynek.” Nincs új a Nap alatt. A tanügy nem
bír el sok apró reformot. Egyet kéne csinálni: rendet tenni. A
rend nem azt jelenti, hogy most kb. 600 iskolát fognak bezárni pénzhiány
miatt. Ez a tökéletes oktatáspolitika? Az önkormányzatok többsége
nem kormánypárti, így nem kapnak pénzt, de elvárják tőlük
az iskolák fenntartását. A szülők pedig az ellenzéki önkormányzatot
szidják.
- A reál tárgyak összevonása gondolom óraszámcsökkenéssel is jár.
Nem egy burkolt létszámleépítésről van szó?
– A kormányzat rettegésben tartja a pedagógustársadalmat:
ne legyen biztos a tanár abban, hogy jövőre is lesz állása. A
rettegésben tartott emberek pedig alázatosak. Az egész
„reform” célja, hogy minél kevesebb pénzbe kerüljön az a
terület, ahova éppen a lehető legtöbbet kéne anyagilag fordítani,
természetesen szigorú ellenőrzés mellett.
– Olvastam: a miniszter bejelentette, hogy az új módszer
szerint oktató iskolák több pénzt kapnak az államtól, mint a
hagyományoshoz ragaszkodó intézmények. Mit gondol: milyen lesz
a miniszteri intézkedés visszhangja?
– Kormányzati szinten azt mondják: sikeres volt a kísérlet.
Majd aztán a folyamatot nem viszik végig. Magyarországon 1945
óta minden kísérlet sikeres volt, csak egyet sem csináltak végig.
Felveszik ezért a jutalmat, megkapják a kitüntetést, s itt
megszakad a folyamat. Az intézkedés végrehajtására azonban
nincs tanár, kidolgozott tananyag. Most fog elérkezni a magántanárok
fénykora. Aki orvos akar lenni, az fizethet magántanárt,
illetve több milliót egy tanévre.
Medveczky Attila
|
