| 
               
                2008.08.29.  
              Még mindig aggasztó az iraki lelőhelyek állapota 
              Különleges
              bizottságot küldött a British Múzeum a háború sújtotta közel-keleti
              országba, amelynek feladata az ottani régészeti lelőhelyek állagának
              felmérése volt. Bár vannak reménykeltő beszámolók, többségében
              még most is lesújtó a lelőhelyek helyzete. Június 7-én a
              brit hadsereg egyik helikopterén érkezett a British Múzeum régészeti
              csoportja Lahmba, hogy ellenőrizze az Kr.e. 1000-re datálható
              ókori település állapotát. Az egyetlen pozitívum az volt,
              hogy az iraki különleges védelmi alakulat fegyveres őrei őrizték
              a lelőhelyet. "Amit láttunk, reménnyel töltött el bennünket"
              - állította Elizabeth Stone, a Stony Brook Egyetem régésze,
              aki elkísérte a csoportot és három iraki régészt a nyolc régészeti
              lelőhely ellenőrzésére. A tudósok öt helyen találták
              fosztogatás nyomait, a többi lelőhelyet viszont már őrök őrizték.
              Úgy tűnik, hogy a fosztogatások 2003-ban érték el tetőpontjukat,
              amikor az amerikai hadsereg megszállta az országot. "Ez nem
              jelenti azt, hogy a fosztogatások abbamaradtak, de a lelőhelyek
              nagy része rendben volt" - mondta Stone. 
              Öt
              évvel Bagdad eleste után az iraki leletek sorsa még mindig
              aggasztja a régészeket. 2003 áprilisában az iraki Nemzeti Múzeum
              kifosztása mindenütt a fő hírek között szerepelt. A régészeti
              lelőhelyek kirablása sokkolta és elszomorította a tudósokat.
              A civilizáció bölcsőjének kifosztása minden eddigi történelmi
              rombolást túlszárnyal. 
              
               Az idén július 18-án kiadott iraki válságjelentés
              szerint az iraki kormány mintegy 1200 őrt foglalkoztat a régészeti
              lelőhelyek ellenőrzésére. Ez persze nem túl sok, ha azt is
              megnézzük, hogy az év elején publikált műholdas elemzés
              szerint a fosztogatók 2003 óta 6 négyzetmérföldnyi területet
              túrtak fel az iraki lelőhelyeken. A fosztogatás több ezer
              agyagtábla, pénzérme, pecséthenger, terrakotta tárgy és egyéb
              lelet eltűnését eredményezte. De hová tűntek ezek a kincsek?
              A tudósoknak és vámtisztviselőknek csak homályos sejtéseik
              vannak arról, hová is kerülhettek a leletek. 
              
               A régészek szerint a leletek a Perzsa-öböl menti országokba,
              Iránba és Libanonba kerültek. "Azt gyanítom, hogy a
              kereskedők későbbi eladásra elraktározták a kincseket. Már
              láttunk olyan eseteket, amikor az elrabolt zsákmányt csak évtizedekkel
              később kínálták eladásra" - véli McGuire Gibson, a
              Chicagói Egyetem régésze. 
              
               Áprilisban az Egyesült Államok törvénytelenné nyilvánította
              az Irakból származó régészeti leletek eladását, és a vámosoknak
              világszerte sikerült jó néhány tárgyat visszaszerezniük. Júniusban
              az USA vámosai 11 darab, Philadelphiában talált achát és alabástrom
              pecsétet adtak vissza Iraknak. 
              Ugyanebben
              a hónapban Jordánia is 2466 elrabolt tárgyat - arany pénzérméket,
              ékszereket és kéziratokat - adott vissza Iraknak. Áprilisban
              Szíria szolgáltatott vissza 40 darab, a Nemzeti Múzeumból
              ellopott tárgyat, miután márciusban már mintegy 700 kisebb
              leletet visszaszállított. 
              
               Európában az eBay online aukciós weboldal mára már
              visszautasítja a gyanús tárgyak eladását, ennek ellenére nőtt
              a sumér és mezopotámiai leletek eladásának száma, mivel a
              kereskedők igyekeznek kijátszani a szankciókat. "A vámosok
              munkája igen hasznos, de kulcsfontosságú, hogy a törvényi végrehajtás
              továbbra is érdekelt maradjon az ókori leletek megóvásában."
              Abdel-Amir Hamdani, iraki régészeti felügyelő szerint két
              iraki településen, El Fajirban és Albhagirban még ma is virágzik
              a feketepiac. 
              
               A műholdas elemzés alapján Stone úgy véli, hogy a
              fosztogatók az iraki történelem két korszakára koncentráltak:
              az Kr.e. 2100 körül virágzó Ur III-ra és Babiloni
              Birodalomra, ahol a legtöbb pecséthenger és ékírásos tábla
              keletkezett, valamint a római kor párthus lelőhelyeire, ahol
              Kr.e. 50 körüli időkből származó arany pénzérmék és üvegpalackok
              voltak. Ezek a kis méretű tárgyak igen népszerűek a gyűjtők
              körében, és könnyen tárolhatók, vagyis a lelőhelyeket
              gondosan választották ki. "Szervezett bűnözésről van szó,
              amelyben olyan emberek vettek részt, akik pontosan tudták, mit
              keresnek. A legnagyobb baj, hogy a rablók minden egyes kiásott
              lelettel sok száz másikat törtek össze." 
              
               
               
              (Forrás:
              mult-kor.hu)
              |