vissza a főoldalra

 2008.12.05. 

A romák is hazafiak

A november 16-i ferencvárosi MIÉP-es kampánynyitón felszólalt Szűcs Gyula, a Demokratikus Roma Szervezet elnöke, s közölte: támogatja a párt jelöltjét. A DRSZ céljairól, a hazai cigányság problémáiról Szűcs Gyulát kérdeztük.

– Bizonyára voltak, akik meglepődtek azon, hogy egy rasszistának bélyegzett pártot támogat.

 – Régebben több alkalommal beszélgettem Csurka úrral, és a párt józsefvárosi képviselőivel együtt négy éven keresztül dolgoztam az önkormányzati testületben. Cigányügyekben érdekes módon pont a két MIÉP-es támogatta javaslataimat. Jelenleg Csurka István lapjának nyilatkozom, mert szerkesztőségüket érdekli a hazai cigányság helyzete, problémája. Ez is bizonyítja, hogy nem cigánygyűlölő ez a párt.

 – A MIÉP-re azt mondják: fajgyűlölő. A romákra: tolvajok, prostitúcióból élők.

 – Minél több ilyen fórumot kell rendezni. Így több roma a saját fülével hallhatja azt, amit én november 16-án. Kérem, szerkesztő úr, tegye meg azt nekem, hogy hívja meg a romákat egy ehhez hasonló gyűlésre, hogy győződjenek meg az igazságról.

 – Minek mondja magát: romának, vagy cigánynak? Egyesek szerint a cigány megjelölés derogáló.

 – Ma valóban az, mert egyes emberek sértő éllel mondják ki azt a szót, hogy cigány. Jómagam magyar állampolgárnak vallom magam, a személyi igazolványomban magyarként vagyok megjelölve, a hazai jogoknak megfelelően élek. Gyerekként sosem éreztették velem az iskolában, hogy roma vagyok, nem közösítettek ki ezért. A rendszerváltás után már egyre több fajgyűlölő hangot lehetett hallani, magatartást tapasztalni; sajnos sokan a demokráciával nem élnek, hanem visszaélnek. A romaellenesség egy felülről szított, megrendezett akció miatt jött létre. Mesterségesen szembe állítják egymással a romát és a nem romát. Tudni kell: percről percre szűnnek meg a munkaviszonyok. Ha egy roma jelentkezik a munkahelyre, ő az utolsó, akit felvesznek, s az első, akit elbocsátanak.

 – Mind Józsefvárosban, mind Ferencvárosban egymás után dózerolják le a régi házakat. Ezekben a házakban nagy számban éltek/élnek cigányok is.

 – Visszatérnék az előbbi felvetésére, mikor az ún. cigánybűnözés egyes vállfajait említette. A bűnözés és minden olyan negatív dolog, melyet felhoznak a cigányok ellen, más népcsoport tagjaira is jellemző. Azt mondom: Magyarországon mindenki egyformán kapja meg a büntetést a tett elkövetése után. Ha a MIÉP elmondja azt, amit lát, tapasztal, s kimondja, hogy a bűntett elkövetője cigány származású, máris fasisztának mondják. Pedig milyen cigányokról van szó? Olyanokról, akik a bűntetteket elkövetik. Ám a MIÉP arról is szól, mikor nem cigány az elkövető. Több fórumon elmondom: ha felengedünk 10 fehér galamb mellé két szürkét is, akkor senki nem a fehérekre figyel, hanem a másik kettőre. A lakásproblémáról: valóban ledózerolják lakhelyüket, mi erről beszélünk, ám a cigány vezetők hallgatnak róla. Az új házakban olyan lakásokat létesítenek, melyeket a romák már nem tudnak fenntartani, ezért rá vannak kényszerülve arra, hogy elfogadják azt, amit az önkormányzat felajánl számukra. A ferencvárosiakat pl. Csepelre költöztetik ki, mert ez a cél.

 – Miért is hallgatnak a cigány vezetők?

 – Ez egy kényes kérdés. Romaszármazásúként nem szeretek rosszat mondani véreimre, de ki kell mondanom: megosztottak vagyunk. A cigány vezetők többsége megélhetési politikus. Nagyon ragaszkodnak a parlamenti vagy önkormányzati székükhöz. Az is gond: nincs egy olyan szervezet, mely ellenőrizné, hogy a cigányszervezeteknek adott pénzt mire költik el. Nem azt mondom, hogy nincs szükség cigány kisebbségi önkormányzatra, de a működési metóduson kéne változtatni.

 – 1998-ban az Orczy-kertben rendeztek egy roma–rendőr focimeccset. A sajtó szerint ön elmondta: az ottani romák mind hazafinak érzik magukat. A ferencvárosiakra is ez a jellemző?

 – A hazánkban élő cigányok mind magyarnak, hazafinak vallják magukat. Ezt a történelem is igazolja. Már Mátyás idején sok roma segített a királynak háborús időben, sőt 1956-ban többen fegyverrel harcoltak az elnyomók ellen.

 – Egy időben azzal volt tele a sajtó, hogy a magyarországi cigányok az elburjánzó fajgyűlölet miatt kimennek Kanadába. Ők is hazafinak tekinthetők?

 – Természetesen. Nem azért mentek ki külföldre, mert nem szeretnek Magyarországon élni, hanem: nem kaptak munkát. Kérdem: ha egyszer a cigányok megtalálják Kanadában a számításukat, miért kell kimenni Farkas Flóriánnak, és olyan negatívumokat mondani, hogy abban a pillanatban hazaküldik őket. Franciaországba pedig vagy olyanok mentek ki, akiket szándékosan nem vesznek fel dolgozni, vagy olyanok, akik nem is akarnak munkát keresni. A romák hazafinak tekintik magukat, nem kalandvágyból mennek ki külföldre.

 – Agárdi László szerint az is gond, hogy a nagy pártok csupán alamizsnát adnak a választások előtt a hazai romáknak, de munkahelyet nem teremtenek számukra.

 – Négyévenként felkeresik a cigányokat a pártok, ígérnek nekik szépet és jót, aztán elfelejtik őket. A vidéki romákat a munkanélküliség átka sújtja. Jelenleg a romák nagy része ideges, bizonytalan, mert létük a lét, nem tudják, mire ébrednek. Többször arra gondolok: milyen jövője lesz fiaimnak, unokáimnak, s nem látom a kiutat.

 – Mikor és milyen céllal jött létre a DRSZ?

 – 1994-ben alakult, s rá nyolc évvel lettem a Demokratikus Roma Szervezet elnöke. Célunk, hogy minél kevesebb cigányellentét legyen Magyarországon, s a többségi társadalomban a romák megtanulják jogaikat, kötelességeiket. Ne legyen feszültség a romák és nem romák között. Segítjük az önkormányzatokat azzal, hogy az adott településen élő romákat felvilágosítjuk a helyi rendeletekről. Megmondjuk: mi jár nekik, s milyen feltétellel.

 – Az integrációban is segítenek?

 – Nem szeretem ezt a kifejezést; igaz, egyes roma vezetők azt mondják, nekünk már nem kell integrálódnunk. Végigjártam hazánk falvait, ezért tapasztalatból mondom, vannak olyan települések, ahol szükség van az integrációra.

 – A magyarországi romák mennyire őrzik hagyományaikat?

 – Láttak már olyat, hogy felsorakoztak volna a roma szegkovácsok? Nem. De azt látták, hogy vannak cigánybálok. A bálokat csak azért rendezik meg, mert az arra kapott pénzt el kell költeni. Szomorú dolgok ezek. Minél jobban integrálódik a cigányság, annál jobban hagyja el saját hagyományát. A legutóbbi népszámláláskor a cigányok nagy része magyarnak vallotta magát. Akkor milyen hagyományokról beszélünk?

 – Ön a Belső-Józsefvárosi Polgárőrség vezetője. Ez egy kimondottan roma szervezet?

 – Nem az! 1996-ban azért jött létre, hogy bebizonyítsuk, a romák nem mind bűnözők, tolvajok, hanem a rend pártján állnak. Így természetesen feddhetetlen, büntetlen előéletű embereket vettünk fel a polgárőrségbe. Érdekes: a cigány kisebbségi önkormányzat akkori vezetője azt mondta, hogy én a romákat agyon akarom üttetni a rendőrökkel, mert a rendőrséggel akartam együtt dolgozni. Postásokat, nyugdíjasokat kísértünk, s a drogosokat ellenőriztük.

 – Múlt időben beszél.

 – Őszinte vagyok: jelenleg működik is, meg nem is a szervezet. A kiadásokat saját zsebemből fizetem, mert egy fillér támogatást sem kapunk. A polgárőrség megmaradt tagjai jelenleg iskolák és óvodák előtt teljesítenek szolgálatot.