|
 2008.12.19.
Ingatlanpanama a Terézvárosban is?
Illés
Zoltán, a Fidesz terézvárosi elnöke szerint, feltűnő a
hasonlóság a VI. kerületi Andrássy úti paloták eladása és
a VII. kerületi ingatlanbotrány között.
– Tizennyolc évvel a rendszerváltás után, a
privatizáció és áron alul értékesített ingatlanok mindenki
által nyílt titokként kezelt eseteiből most az Erzsébetvárosban
kirobbant egy büntetőügy. Képviselő úr, elkezdődött
valami?
– Nem vagyok túlzottan optimista ebben a kérdésben.
Vannak olyan ügyek az elmúlt tizennyolc évben, amelyek kiderültek,
majd eltussolták őket. Ott van a Postabank, ahol a milliárdos
veszteség fő felelőse kapott nyolcmillió forint körüli büntetést,
ennyivel megúszta. Ott vannak az autópálya-építési ügyek,
ahol a gyanúk s becslések szerint, körülbelül az 50 százalékát
a kilométerekre szánt pénznek ellopják. Ehhez képest nem történik
semmi. Másrészt egy sor olyan bűncselekmény gyanú van, ami a
privatizációt körüllengi, a kilencvenes évektől napjainkig.
Az erzsébetvárosi ingatlanpanamákat illetően, ami 2003 óta
zajlik, nagyon érdekes személyi összefüggéseket lehet
felfedezni. Hunvald György volt a VII. kerületben az alpolgármester,
és akkor a vagyongazdálkodás területén olyan emberek tevékenykedtek,
mint Verók István, aki jelen pillanatban a VI. kerület polgármestere.
Érdekes csapatot állított össze a vagyon, mint konc megszerzése.
Ezek az emberek jól ismerték egymást. Ott van Ungár Klára,
aki a VII. kerületben tevékenykedett vagyongazdálkodás kapcsán,
most pedig Verók Istvánnál a VI. kerületben vagyongazdálkodási
tanácsadó. Ha megnézzük a konkrét történéseket, személyektől
függetlenül, kísérteties hasonlóságot mutatnak a két kerület
ügyei. A VII. kerületben történt két letartóztatás, egyrészt
a gazdasági bizottság SZDSZ-es elnökét, valamint a pénzügyi
bizottság szintén SZDSZ-es elnökét vették őrizetbe. A gyanú
szerint hozzájárultak házak, lakások értéken aluli eladásához.
A módszer ugyanaz, amit a VI. kerületben is használtak, használnak.
Végy egy céget, amelynek van joga értékbecslést adni, ezt
tekintsd hivatalosnak. Ez a cég jóval értéken alul becsülje
meg az ingatlant, mondjuk, másfélmilliárd helyett háromszázmillió
forintra. Persze ezt versenyeztetni kellene, amit nem tesznek, és
ez törvényellenes. Ha lakók vannak az ingatlanban, nekik nem
adnak elővásárlási jogot, ami szintén törvénytelen. Egy
project cég megveszi az épületet, majd továbbadja a háttérben
álló off-shore cégnek. Ez bizonyára több helyszínen zajlott
ilyen formában. Ami megdöbbentő, hogy a VI. kerületben a hatóságok,
elsősorban is az ügyészség, nem tesznek semmit, holott
ugyanilyen elvek alapján sikkasztottak. Nálunk volt még tettenérés
is, mikor két ember 18 millió forint korrupciós pénzt adott át.
Ez elég lett volna ahhoz, hogy eljárást kezdeményezzenek.
– Miért van az, hogy az Erzsébetvárosban intézkedik
a rendőrség, más kerületben viszont nem? Holott nem lenne nehéz
ezeket az ügyeket felgöngyölíteni.
– Csupán feltételezéseimet tudom kifejteni. Mi tettünk
lépéseket. 2004 óta folyamatosan a rendőrséghez és ügyészséghez
fordulunk az MSZP-SZDSZ-es gyanús ügyletek miatt. Futó Barnabás,
ismert büntetőjogász képvisel minket. Terézvárosban miért
nem ugyanazzal a mércével mérnek, mint a VII. kerületben? Azt
gondolom, hogy az erzsébetvárosi MSZP-SZDSZ belháború,
pestiesen szólva egymás nyírása húzódhat meg a háttérben.
– A kötelező pályáztatás mellőzésével törvénytelenséget
követ el az önkormányzat, de mi a következménye annak, ha már
eladták, esetleg lebontották az áron alul megszerzett épületet?
– Az igazság mindig lassabban érkezik, mint a galádság,
a bűn mindig gyorsabb az erénynél. Amennyiben bebizonyosodik,
hogy a szerződések csalárd módon születtek meg, abban az
esetben semmisek, mindennel együtt, ami belőlük következik.
Akkor a vevő bukott a dolgon. Akkor, ha az épületet eladták,
lebontották, és helyette mást épített a kétes vevő, az önkormányzatot
kár érte, és elindul egy újabb pereskedés. A végső megoldás
évek múltán – jó esetben – az lehet, hogy az újonnan megépült
ház az önkormányzat tulajdonába kerül. Persze ezek a perek
roppant nehézkesek és bonyolultak. Jobb lenne, ha a bűnüldöző
szervek megelőznék ezeket. A rablók, a tolvajok mindig a gyors
munkát szeretik, hogy ne lehessen helyrehozni a történteket.
– A nagy biznisz végrehajtói a képviselőtestület
és a bizottságok szavazataival, döntéseivel védik le magukat.
– Nyilvánvaló, hogy az önkormányzati képviselők nem
mindegyike érintett ezekben az ügyekben, vagy nincs rálátása
a dolgokra. Ezeket általában a vezetőség koordinálja. Viszont
kiadják a parancsokat az egyszerű képviselőknek, ami persze
nem mindenkinek tetszik, hogy törvénytelenségekbe rángassák
őket. Ezek az ügyek politikai vagy személyi sértettségből
szoktak nyilvánosságra kerülni. Az ellenzék betekintése
mindig korlátozott.
– A kerületek mindenüket elprivatizálták tizennyolc
év alatt.
– Óriási probléma volt a privatizáció. A lakások
eladása ésszerűtlenül ment végbe. Nyugaton az a helyzet, hogy
bérelni lehet a lakásokat. A bérlő fizeti a bérleti díjat,
az önkormányzat, vagy a magánszemély, akinek a tulajdonában
van az épület pedig kötelezettséget kell hogy vállaljon a felújításokra,
a külső és belső karbantartásra. Jelen pillanatban egy rossz
privatizációs gyakorlat miatt a házak szétrothadnak, mert
nincs pénzük az embereknek a felújításokra. A másik gond az,
hogy az embereket kisemmizik, és a házakat eladják off-shore cégeknek,
amelyek áron alul megveszik, és a nemzetközi piacon magas
hozammal értékesítik az ingatlant. Az önkormányzatok elesnek
a bevételektől, ezáltal nem tudják finanszírozni a saját tevékenységeiket.
– Az ön közreműködésével környezetvédelmi bűnmegelőző
konferenciát tartanak. Melyek a rendezvény legfontosabb témakörei?
– A nemzetközi konferencia a környezetvédelmi bűncselekményekről
szól. A veszélyes hulladékok illegális elhelyezése, a védett
természeti értékek, növény- és állatfajok illegális szállítása,
ezek pusztítása. Továbbá a környezetvédelemmel kapcsolatos más
bűncselekmények, mint a víz szennyezése. Ezekre a területekre
a rendőrségnek, a titkosszolgálatoknak nagyon oda kell
figyelni, mert a maffia szemében a fegyver- és drogkereskedelem
mögött a harmadik legértékesebb pénztermelő ágazat a hulladékáru
elhelyezése. Erről szól a konferencia.
Oláh János József
(Forrás:
Magyar Fórum, 2008., 50. szám)
|
