|
 2008.02.01.
Perdöntő
magyar szó 2008-tól
Kötelező és díjmentes lesz a tolmácsolás
a polgári perekben ezentúl — adta hírül a sajtó a Regionális
és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Románia általi
ratifikációja kapcsán. A tizenkét évi huzavona után végre
hatályba lépett jogszabály óriási változást hozhat bíróságaink
tájékán, bár nem kizárt, azok annyira felkészületlenek,
hogy egy ideig nem lesznek képesek alkalmazni. A bíróságnak
ezentúl ugyanis el kell fogadnia a nem román nyelven írott
szerződéseket is például, márpedig a sepsiszentgyörgyi bíróságon
a bírók zöme nem tud vagy nem ért magyarul, a segédszemélyzet
körében sem mindenki.
De
az ingyenes tolmács megléte a polgári perekben ― mind ez
ideig csak a bűntetőperekben járt e szolgáltatás ― önmagában
is óriási változás előidézője lehet, hiszen
1. a
nyelvi félreértésből és félremagyarázásából fakadó sok
melléítélkezésnek, illetve
2. a
tanúk, fel- és alperesek krónikus, megalázó nyelvi hátrányának
felszámolására végre meg lehet tenni az első lépéseket. Az
új szakmai elvárások közé végre bekerülhet az, hogy vegyes
lakosságú vidékeken a bírák, ügyvédek ismerjék a kisebbségi
nyelveket is, mivel bajosan tudnak enélkül megfelelni a tárgyilagos
és elfogulatlan, magyarán az igazságosságot szem előtt tartó
jogszolgáltatás követelményének. Az állampolgári jogon járó
tolmács tehát egy egészen új, a maitól bizony gyökeresen különböző
korszakra nyithatja rá az ajtót, ha nem sikkad el a törvényszékek
zsibvásárában — márpedig nem szabad elsikkadnia. Ezért is némileg
megdöbbentő az egyik román tisztségviselő kijelentése,
miszerint ,,sok újdonságot" nem tartalmazna a törvény.
Egy felvilágosult európai szemléletből született jogszabály
mindig elvileg más, mint a sárba ragadt romániai gyakorlat által
kivajúdott, a román parlament képtelen iszapbirkózásában
kialkudott, kicsinél is apróbb engedmény, amit aztán a belső
kisebbségi propaganda persze vívmánnyá tupíroz fel. Gondoljuk
meg: a magyar nyelv — bár a jegyzőkönyvet továbbra is kizárólag
románul vezetik — a szó szoros értelmében perdöntő nyelvvé
válhat mától fogva, hiszen peres fél, ügyvéd, bárki ezentúl
bármikor közvetlenül is hivatkozhat a döntőnek szánt magyar
szóra, vallomásra, elvégre a tolmácsolás mindenütt hivatalból
kijár neki. Hány per veszett el amiatt, hogy a románra fordított
szó, tény egészen egyszerűen mást jelentett pusztán abból
kifolyólag, hogy a más nyelv más logikát, szemléletet képviselt,
más asszociációkat és képvilágot idézett fel, más
hangulatot és mellékjelentést hordozott. Magyarán: módosított
a tényálláson még akkor is, ha szándékos vagy akaratlan
hamisítás esete nem forgott fenn (márpedig erre is gyakran rájátszottak).
A ténytisztázás rákfenéinek orvoslását különben a tolmácsolás,
bár javít a mai helyzeten, sem tudja önmagában megoldani, a
bajok igazi ellenszerét a felek anyanyelvén, illetve ha szükséges,
a két nyelven lefolytatott tárgyalás és ítélkezés jelentené.
Erre Európában van példa, Dél-Tirolban például bejáratott
gyakorlat, de nem csupán ott. A méltányosságban a kiindulópont
mindenütt az, hogy a bírósághoz forduló személy anyanyelvén
kell az ügyeit letárgyalni, megoldani.
(Forrás: Háromszék)
|
