vissza a főoldalra

 2008.01.04. 

Magyar orvoshiány Erdélyben

Bár a romániai magyar politika érdeklődését ez idáig nem igazán keltette fel a probléma, az utóbbi években közismertté vált, hogy Erdély szerte rendkívül megcsappant a magyar orvosok száma, s ennek következtében a magyar betegek az orvosi rendelőben gyakran nem tudják használni anyanyelvüket.

Egy 2004-ben készült felmérés szerint Erdély Székelyföldön kívüli területein 10 magyar betegből 8 románul beszél orvosával.

Erdélyben a magyar orvosok hiánya két fő okra vezethető vissza. Egyrészt a rendszerváltást követően Romániából több ezer magyar orvos vándorolt ki, többnyire Magyarországra. Másrészt évtizedek óta problémát okoz, hogy a korábban magyar tanítási nyelvű Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen – melyet a kommunista román hatalom 1962-ben kétnyelvűsített – rendkívül lecsökkent a magyar diákok aránya: míg 1963-ban még a 88 végzős diákból 81 volt magyar, addig 1994-ben a 240 végzősből már csak 28. Bár az alsóbb évfolyamokban mostanra jobbára kiegyenlítődött a román és magyar hallgatók száma, ennek hatása – mivel a magyar diákok számát évtizedeken át tudatosan csökkentették – csak hosszú távon lesz érezhető.

Az idei felvételik forradalmian új hozadéka volt, hogy a magyar jelentkezőknek nem kellett több pontot szerezniük a bekerüléshez, mint a románoknak. S romániai berkekben ugyancsak döbbenetes előrelépésnek számít, hogy tavasszal – noha a román nyelvűeknél kisebb betűmérettel, de - a magyar és az angol nyelvű feliratok is kikerültek az egyetem homlokzatára. Sőt, rebesgetik, talán még arra is mutatkozik esély, hogy az egyetem vezetősége – az eredetileg magyar tanítási nyelvű intézményben – a jövőben a magyar nyelven írt szakdolgozatokat is elfogadja.

A marosvásárhelyi orvosi egyetemen kialakult viszonyok kicsiben tökéletesen tükrözik az erdélyi egészségügy helyzetét. A magyar tanárok aránya sem az általános orvosi karon, sem a fogorvosi karon nem éri el a 30%-ot, a tanársegédeknek pedig kevesebb, mint 20% magyar. S problémát okoz az is, hogy az előadások románul és magyarul, a gyakorlati órák viszont kizárólag románul folynak.

- Az egyetem erőszakos elrománosítása mára az oktatás légkörét is megmérgezte – mondja egy neve elhallgatását kérő magyar oktató. - Gyakran megesik, hogy a román tanársegédek rászólnak a magyar hallgatókra, hogy ne beszéljenek magyarul. Ha a magyar diák valamit nem ért, a román tanársegédeket sokszor meg sem meri kérdezni, hiszen válasz helyett a leggyakrabban csupán felelősségre vonásban részesül, hogy ha Romániában él, miért nem tud jobban románul?

A magyar orvosok alacsony száma természetesen rendkívül súlyos problémákat von magával. Egy 2004-ben készült felmérés szerint Erdély Székelyföldön kívüli részein a magyarok 80%-a román orvoshoz jár. A román orvosok túlnyomó többsége nem tud magyarul, és jellemző az is, hogy aki tud, általában az sem szívesen beszéli a nyelvet. A magyarok nagy része persze igyekszik magyar orvoshoz kerülni, de ez – különösen szórványban – nem mindig sikerül. Sok idős magyar ember a kórházba kerüléstől azért is tart, mert nem akar kényelmetlen, gyakran egészen megalázó helyzetek elszenvedője lenni.

Hogy az erdélyi magyarok számára milyen megoldás jelenthet kiutat a jelenlegi helyzetből, nehéz megmondani. Kanadában és Finnországban rendkívül jól beváltak az egynyelvű egészségügyi intézmények. Helsinkiben három rendelőintézetben is működik úgynevezett svéd egység, amely néhány egynyelvű, svéd háziorvosi és szakorvosi rendelőt foglal magában; a kanadai Ontario államban pedig – ahol a lakosságnak mindössze 5%-a francia ajkú – a tartomány székhelyén, Ottawában működik egy francia nyelvű kórház. De vannak más elképzelések is.

-Az erdélyi egészségügyi intézményeket, ahogy annak idején a marosvásárhelyi magyar orvosi egyetemmel is tették, mindenütt kétnyelvűsíteni kellene – vélekedik Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke. –Jóllehet, a kétnyelvűsítés ezúttal a román egynyelvűség feloldását jelentené. Szorgalmazni fogjuk, hogy a már praktizáló román orvosok és nővérek is tanuljanak magyarul, a marosvásárhelyi orvosi egyetemen tanuló román hallgatók, valamint az erdélyi román tanítási nyelvű egészségügyi szakképzők diákjai számára pedig heti egy-két órában kötelezővé kell tenni a magyar nyelv tanulását. A legtöbben Erdélyben fognak dolgozni, és nemcsak az egészségügyi ellátás minősége, hanem az etika is megkívánja, hogy a magyar betegekkel tudjanak magyarul beszélni. Számunkra egyébként is elfogadhatatlan az az aszimmetrikus viszony, hogy a magyar iskolások számára mindenütt kötelező tárgy a román nyelv, míg az erdélyi román iskolák tanrendjében még fakultatív tárgyként sem szerepel a magyar.

A szervezet levélben fordul az egészségügyi és az oktatásügyi miniszterhez, hogy dolgozzanak ki stratégiák a román egészségügyi dolgozók magyar nyelvtudásának fejlesztése érdekében. Tervezik még, hogy tavasszal – román és magyar egészségügyi dolgozók és politikusok részvételével - konferenciát hívjanak össze, ahol azt vitatnák meg, miként lehet javítani Erdélyben a magyar nyelvű betegellátást.

A nyelv az egészségügyi ellátás során rendkívül fontos szerepet játszik: a legkisebb félreértés is komoly következményekkel járhat, az a biztonságérzet pedig, amit egy betegséggel, testi fájdalmakkal küszködő ember számára az anyanyelv jelent, semmivel sem pótolható. Persze, hogy a román és a romániai magyar politikusokban mikorra fog tudatosulni e probléma súlya, s hajlandóak lesznek-e tenni valamit orvoslására, már más kérdés. (Képünk illusztráció.)

 (Forrás: erdon.ro)